Dr. Lajos Tamás - Dr. Parti Mihály

Budapesti Mûszaki Egyetem, Áramlástan Tanszék

1111 Budapest, Bertalan L. u. 4-6.

Bevezetés

A környezetvédelmi szemlélet és gyakorlat egyre inkább a színvonalas mérnöki tevékenység részévé válik. Ezért a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Kara tantervfejlesztési tevékenysége során nagy súlyt fektet a környezetvédelem oktatására. A tantervek kialakításánál törekedtünk a mérnöki gyakorlat követelményeit kielégíteni. Fontos feladatunknak tekintettük, hogy a nappali tagozat hagyományos keretei között folyó képzés mellett az iparban dolgozók igényeinek és lehetõségeinek megfelelõ formákat is alkalmazzunk.

Elõadásunkban a BME-n (döntõen a Gépészmérnöki Karon) folyó ill. bevezetés alatt álló környezetvédelmi oktatásokról adunk tájékoztatást, konkrétan

és a teljesség kedvéért

Elõadásunk címébõl következõen az elsõ két képzésre helyezzük a hangsúlyt, utóbbi kettõrõl elsõsorban a tananyag szakmai tartalmának bemutatása céljából beszélünk.

1. Környezetvédelmi képzés távoktatásban

A British Open University anyagának honosításával és adaptálásával 1997. õszén tervezzük indítani a Vállalkozás és környezet címû tanfolyamot távoktatási formában.

Az elmúlt idõszakban a nyitott- és távoktatás rohamos terjedésének lehettünk tanúi, mely formájából adódóan a társadalom ellenõrzése alatt áll, átlátható, s lényegesen különbözik a hagyományos, tantermekben folyó oktatástól. E módszer legfontosabb sajátossága, hogy az elsajátítandó tananyagot, ismereteket valamint az elsajátításra vonatkozó útmutatásokat és a megszerzett tudás ellenõrzését metodikailag igényesen tartalmazzák különbözõ információhordozók: nyomtatott anyagok, audio- és videokazetták, számítógép memóriák, floppy discek, CD lemezek. Lehetõség van a tananyagok egy részének hálózatokon keresztül történõ elérésére is. E médiák - amelyek között jelenleg is döntõ szerepe van a nyomtatott anyagoknak - lehetõvé teszik az önálló, tanár jelenléte nélküli tanulást.

A tanár szerepe ekkor is nélkülözhetetlen a tanulási folyamatban, de a hagyományos oktatásétól eltérõ. A tananyag fõ közvetítõje nem a diákkal kapcsolatban lévõ tanár, hiszen az más tanárok, szakértõk feldolgozásában különbözõ médiákon rendelkezésre áll. A tanár feladata a diákok motiválása, kérdéseik megválaszolása, tanulmányaik elõsegítése, szükség szerint szabályozása, a diákok közötti együttmûködés, kölcsönhatás létrehozása, az ismeretek elsajátításának értékelése. Különválik tehát a tananyagok elkészítése, amely szakértõi csoportok éveken át tartó tevékenységének eredménye és az oktatás folyamata, amelynek lebonyolítása ismét más csoportok (tutorok, szervezõk) feladata.

Az önálló elsajátításra tervezett, különbözõ médiákon rögzített tananyagok alkalmazása, a tanár megváltozott szerepe, az önálló tanulás dominanciája a hagyományos oktatásban elképzelhetetlen szabadságot és rugalmasságot biztosít a tanuló számára a tananyag tartalma, a tanulás üteme, idõbeosztása és helye tekintetében. Ez a rugalmasság nemcsak azt teszi lehetõvé, hogy a diák ténylegesen távoktatásban vegyen részt, azaz tanárjától ill. az iskolától földrajzilag távol végezhesse tanulmányait, hanem - párosulva a különbözõ médiák által biztosított pedagógiai potenciállal (interaktivitás, motiváció, szemléltetés, hatékony tananyagok, gondos tutorálás, minõségellenõrzés) - a szellemi erõforrás fejlesztés különösen hatékony, a hagyományos képzéssel kombinálva is jól alkalmazható módszerévé teszik a nyitott- és távoktatást.

Fontos tulajdonsága a távoktatásnak az akadémiai elemek (tudományos és gyakorlati ismeretek és alkalmazásuk, pedagógiai értékek, kulturális tartalom és háttér) és az iparszerû tevékenység (igényfelmérés, erõforrás allokáció, tervszerûség, gazdaságosság, csoportmunka, szervezettség, minõségellenõrzés, marketing, menedzsment, hatásvizsgálat) kombinációja, kölcsönhatása. A távoktatási kurzusokhoz a hagyományos képzéshez hasonlóan szervezett gyakorlati tevékenységek kapcsolódnak.

Jelentõs különbség van a költségek nagysága, felmerülésének idõpontja és módja tekintetében is. Gondosan szervezett nyitott- és távoktatás összköltsége általában lényegesen kisebb a hagyományos képzésénél, de e költségek nagy része a tananyagok elkészítésével van összefüggésben, ezért a képzés elkezdése elõtt koncentráltan jelentkeznek, míg a hagyományos képzés általában nagyobb költségei széthúzva és részben a meglévõ infrastruktúra költségeiben és a munkatársak fizetésében, részben pedig a diákok kiadásaiban és kiesett munkaidejében jelentkeznek. Független tanulmány kimutatta, hogy a nyitott- és távoktatás költségek szempontjából 40%-kal hatékonyabb a hagyományos képzésnél, mely részben magyarázza népszerûségét.

E tanfolyamot elsõsorban a gyakorlatban dolgozó olyan menedzsereknek és technológusoknak ajánljuk, akik egy adott szervezet (vállalkozás, vállalat) környezetbarát mûködéséért felelõsek vagy a közigazgatásban dolgoznak és feladatuk a környezetvédelmi követelmények érvényesíttetése, s ezek érdekében szükséges a környezetvédelemre vonatkozó ismereteik felfrissítése, valamint az új követelményeknek megfelelõ elõírások, a környezetvédelmi menedzselési technikák és módszerek megismerése, elsajátítása, alkalmazása. Olyan szakemberek résztvételére számítunk, akik készek szabadidejükben tanulni, így nem kell megszakítaniuk munkahelyi feladataik végzését elõadásokon vagy szemináriumokon való részvétel miatt. Elõny a megtanultak közvetlenül hasznosíthatósága a napi tevékenységben, de egyúttal önfegyelemre és motivációra is szert tesznek a résztvevõk.

Az írott tananyag három blokkban tartalmazza a törzstananyagot, melyet a megfogalmazott elveket szemléltetõ esettanulmányok és folyóirat cikkek egészítenek ki. Egy kisebb fejezet foglalkozik a pénzügyi értékelés szempontjaival és a jövõbeni felhasználásra környezetvédelmi ellenõrzõ listát is adunk.

Az 1. blokk a fenntartható fejlõdésrõl, a törvényi, a társadalmi és a kereskedelmi kényszerekrõl (kényszerítõkrõl), a környezeti gazdálkodásról és az értékelésrõl ad információt, s lényegében azt igyekszik megmagyarázni, hogy MIÉRT fontosak a környezetvédelmi kérdések a vállalkozásoknak. A blokk bemutatja a környezetvédelmi elvárások fejlõdését - természetesen nem elveszve a részletekben -, s döntõen azt igyekszik megmutatni, hogy a törvényi elõírások milyen hatást gyakorolhatnak az erõforrások felhasználására. E blokk tananyagának elsajátításával a résztvevõben ki kell alakulnia a jó (vagyis a társadalmilag elfogadott) környezetvédelmi teljesítmény elõnyeinek. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy ezt gyakran hátráltatja a tényleges környezetvédelmi költségek ismeretlensége ill. érvényesítésük hiánya (pl. a levegõ ma nem kerül pénzbe a felhasználónak). Fontos tudni, hogy a felvetett kérdésekre a tananyag gyakran nem ad közvetlenül választ, mivel nem is adhat, hiszen ezeket helyileg kell megoldani, az elvárásokat és a sajátos körülményeket tekintetbe véve. A tananyag elsajátítása viszont támpontot ad e feladatok megoldásához.

A 2. blokk azt mutatja be, hogy technikailag, mûszakilag MIT TEHET a vállalkozás az anyagok és az energia hatékony felhasználása érdekében, s a hulladékok minimalizálásának mûszaki lehetõségeit és elõnyeit számos gyakorlati példa szemlélteti (természetesen nem cél - minthogy ilyen rövid idõkeretben nem is lehetséges - a részletes mûszaki információ megadása). E probléma a jövõben feltehetõen nagyobb mértékben érinti a szolgáltató szektort.

A 3. blokk arra ad információt, HOGYAN TEGYÜK meg az intézkedéseket, hogyan lehet kiépíteni és ezt követõen mûködtetni, ellenõrizni ill. értékelni a környezetvédelmi menedzsment rendszert, s arra is utal, milyen elõnyei származhatnak a vállalkozásnak ezekbõl az intézkedésekbõl.

A vállalatok a társadalomban mûködik, így alapvetõen fontos a vállalat társadalmi megítélése. A Vállalkozás és környezet tanfolyam az emberek szerepét, kapcsolatépítési jártasságát és motívációját ötvözi egybe a mûszaki célokkal és elhivatottsággal a vállalkozás környezetvédelmi teljesítményének növelése érdekében.

A blokkok a célok és a célkitûzések megadásával kezdõdnek: tömören megadják az adott blokk oktatásának célját, majd pedig azoknak a célkitûzéseknek ill. tevékenységeknek a listáját, melyek megvalósítására ill. amelyek megoldására a hallgatónak képesnek kell lennie a tananyag elsajátításával. A szövegbe (ön)ellenõrzõ kérdéseket iktattunk be annak érdekében, hogy a résztvevõ saját maga ellenõrizhesse a célkitûzések elérését. A kérdésekre adandó helyes válaszok az adott blokk végén találhatók. Az ellenõrzõ kérdések mellett az anyag egyéb gyakorlatokat ill. tevékenységeket is tartalmaz, melyek nem szorosan kapcsolódnak a célkitûzésekhez, de segítik az anyag megfelelõ sebességû és szintû elsajátítását, esetenként útmutatást adnak a megtanult ismeretek saját vállalatra való alkalmazásához, a társadalmilag elfogadott gyakorlat kialakításához.

E tevékenységeket kis jelek jelölik a margón: a ceruza arra utal, hogy a megtanult elveket a saját szervezetre ill. körülményekre kell alkalmazni, s ehhez megjegyzéseket adunk (lényegében audit elvégzésérõl van szó); a nyitott könyv esettanulmányra vagy folyóirat cikkre, a televíziós képernyõ vagy a video kazetta video szalagra utal. A tanfolyam anyagának felépítése az egyes részek közötti kapcsolatnak megfelelõ, tehát e sorrendet célszerû követni a tanulásban. Ha ezen ajánlott sorrendtõl eltér a résztvevõ, az hátránnyal járhat. Ezért is fontos a beépített ellenõrzések alkalmazása, mivel továbbhaladás elõtt feltétlenül célszerû meggyõzõdni a következõ részt megelõzõ részek megfelelõ szintû elsajátításáról.

A tananyag egyéni elsajátításának teljes idõigényét 240 órára becsüljük, mely kevesebb is lehet, ha a résztvevõnek már van gyakorlata az ilyen jellegû tanulásban, de lehet több is, ha sok ismeret teljesen új ill. a résztvevõ kiesett az egyéni tanulási gyakorlatból (esetleg nem is volt ilyen gyakorlata). A becsült idõtartamot tehát semmiképpen sem kell kritikus kérdésnek tekinteni, mivel a távoktatás nagy elõnye, hogy a tananyagban való elõrehaladás sebességét az egyén igényéhez lehet igazítani. Az egyéni tanulmányi munkát a résztvevõ igénye szerinti mértékben konzulensek (tutorok) támogatják és a tanfolyam végén intenzív bentlakásos szakasz segíti az ismeretek elmélyítését.

A tananyag elsajátítását három közbensõ írásos dolgozattal ellenõrizzük (melyeket otthon kell elkészíteni és a tutor számára elküldeni). Ezek a tananyag felépítését követik, tehát az egyes blokkok elsajátítását kérik számon. Sajátos a harmadik ellenõrzés, melynek egyik kérdése a 3. blokkra kérdez, a második kérdés kidolgozása azonban az egész tananyag ismeretét igényeli, ugyanis ez a saját vállalat általános környezetvédelmi értékelését kéri (vagy egy olyan másik vállalat értékelését, amelyrõl a résztvevõ megfelelõ adatokkal rendelkezik). Ezen feladatokra kapott érdemjegyek a végsõ értékelés 50 %-át teszik ki, a másik 50 %-ot a záróvizsga adja, melyet bizottság elõtt kell letenni. Ennek elsõ részében a tananyag elsajátítását négy kérdés ellenõrzi, a második részben egy elképzelt vállalat környezetvédelmi problémáira kell megoldást adni.

A tananyag felépítése - amint az eddigiekbõl megállapítható - figyelembe veszi a környezetvédelmi feladatok és ezek megoldásában résztvevõ szakembergárda sokrétûségét, egyes feladatokat mûszaki szempontból, másokat vezetõi szempontból kell megközelíteni és megoldani, tanfolyamunkon azonban a vezetõi szempontok a meghatározóak. Ezt figyelembe véve mindazoknak ajánljuk a tanfolyamon való részvételt, akik e feladatok feltárásában és megoldásában vesznek részt vagy szándékoznak résztvenni.

Úgy véljük, hogy a tanfolyam elvégzése a résztvevõk számára számos elõnnyel jár: így képesek lesznek vállalkozás(ok)aik környezetvédelmi értékelésére, a környezetvédelmi hatások felmérésére, környezetvédelmi politika kidolgozására és érvényesítésére, továbbá a környezetvédelmi rendszer kidolgozására és mûködtetésére. Utolsóként említjük, de talán a legfontosabb, hogy az elsajátított ismeretek birtokában bizonyítani tudják vevõk és a felügyelõ szervek részére a vállalkozás elkötelezettségét az egészséges környezetvédelmi (környezetbarát) gyakorlat irányában (ha ez valóban teljesül). Bizonyosak lehetünk abban, hogy egyre fokozódik a nyomás, a törvényi kényszer a vállalkozásokra a környezet védelme érdekében, egyre szigorodó követelményekkel és csökkenõ társadalmi türelemmel, tehát ezen utóbbi szempont súlya csak fokozódik a jövõben.

A vállalatok számára igen fontos tapasztalat, hogy sokkal olcsóbb és kevésbé nehézkes a meglévõ munkatársakat új szakismeretekre továbbképezni, mint kívülrõl újakat toborozni. Tanfolyamunk beilleszthetõ a vállalati továbbképzési rendszerbe is, melyre készséggel állunk rendelkezésre. Ha a tanfolyamon több alkalmazott részvétele szükséges, lehetséges az egy csoportban, azonos tutorral való bentlakásos tanfolyam megszervezése, akár a vállalat által megadott helyen. A vállalat hozzájárulhat a résztvevõk költségeihez (pl. tandíj, könyvek és oktatási anyagok költségeinek vagy utazási kiadásainak átvállalása, tanulmányi szabadság biztosítása a bennlakásos tanfolyamhoz ill. vizsgák letételére.). Kétségtelen, hogy a tanulás elsõsorban az egyén érdeke, de jelentõs haszna van belõle a vállalatnak, vállalkozásoknak, közigazgatási szervezeteknek.

Említettük, hogy tanfolyamunkhoz a British Open University tananyagát vettük át, ezért néhány szót szeretnénk szólni ezen intézményrõl is. Az elmúlt két évtized folyamán egymilliónál is többen vettek részt különbözõ tanfolyamain, s jelenleg is mintegy 210 000 hallgatóinak száma. Tanfolyamait külsõ szakértõk értékelik, így a minõség magas fokú, ellenõrzése szigorú. A központilag kialakított oktatási anyagokon túl tanfolyamai megszervezéséhez országos hálózattal, regionális központokkal rendelkezik, melyeket egyéni konzultációra, egy napos vagy hétvégi képzésre használ. Felmérések szerint tanfolyamait elvégzõk 70%-ának növekedett a "karrier" esélye, még akkor is, ha a tanulmányok eredeti célja nem ez volt. Különösen érdekes, hogy az elõléptetés inkább a tanulmányok alatt, s nem utána következett be. Ez azt jelzi, hogy a személyes fejlõdés folyamatosan és hatásosan befolyásolta a munkateljesítményt.

2. Szendvics jellegû környezetvédelmi képzés

A Budapesti Mûszaki Egyetem 1996. szeptemberében indította el az un. szendvics jellegû képzést, melyben a Gépészmérnöki Kar a Környezettechnika-menedzsment modul oktatásával vesz részt. A képzést lényegében a DUNAFERR Rt. és a BME között megkötött együttmûködési szerzõdés kezdeményezte, melynek anyagi támogatásához a francia kormány és egy PHARE projekt is hozzájárul.

A szendvics képzés ipari hátterû mérnökképzés, melyben a hallgatók a képzési idõ mintegy felét ipari üzemben töltik. Az ilyen jellegû mérnökképzést az Európai Közösség több országában alkalmazzák, a hazai oktatást a közel 200 éves múltra visszatekintõ francia CNAM tapasztalatainak figyelembevételével szerveztük meg, az 5 éves okleveles képzés két utolsó tanévében. A képzés tehát az elsõ három tanév közös gépészmérnöki alapképzésére épül. E képzés jelentõs mértékben hozzájárulhat egy új típusú, gyakorlatra orientált mérnökképzési forma hazai meghonosításához, új oktatási módszerek kialakításához és bevezetéséhez.

A szendvics képzés fontosabb jellemzõi a következõk:

A képzésben résztvevõk az egyetem hallgatói és egyúttal egy ipari vállalat munkatársai, kiegészítõ ösztöndíjjal.

A 11 hónapos tanév felét az egyetemen, másik felét ipari üzemben töltik a hallgatók.

Minden hallgató munkáját egy egyetemi és egy ipari tutor (konzulens) segíti, irányítja.

Az ipari szakasz alatt az adott vállalathoz kapcsolódó feladatokat oldanak meg a hallgatók.

A képzésben jelentõs helyet kapnak a menedzsment és a kommunikációs ismeretek, valamint további nyelvi képzés.

A képzés igen nagy mértékben hozzájárulhat a részvevõ hallgatók biztos elhelyezkedéséhez, a külföldi tapasztalatok szerint is.

A képzés jellegébõl következõen módosítottuk a tanév szerkezetét is, s mindkét tanév februárjában intenzív oktatási szakaszokat iktattunk be. A hallgatók a két tanév alatt tehát mintegy 8-9 hónapot töltenek egy vállalatnál (vagyis a jelenlegi képzésben 1997. ill. 1998. március elejétõl 4-4.5 hónapot), mely lehetõséget ad az adott vállalat szinte teljes körû megismerésére. Az elsõ idõszakban meg kell ismerkedniük a vállalat környezetvédelmi problémáival és ezekhez kapcsolódó, de a menedzseri ismeretek alkalmazását is igénylõ mérnöki feladatot oldanak meg egy egyetemi és egy ipari tutor felügyeletével, együttmûködve a cég szakembereivel (esetleg egy mérnöki kollektíva tagjaként). Becslésünk szerint a gyakorlat során a hallgatónak munkaideje 30-40 %-ában általános mérnöki tevékenységet kell végeznie, a képzési céllal összhangban (meg kell ismernie a vállalat problémáit, a vezetés módszereit, dilemmáit, "együtt kell élnie" ipari konzulense munkájával). A 10. félévben diplomatervet készítenek a hallgatók, ugyancsak a vállalat problémáihoz kapcsolódva.

A tananyagban lehetõségeinkhez mérten szeretnénk kielégíteni különleges vállalati igényeket is, melyek - véleményünk szerint - elsõsorban a környezetvédelmi tantárgyakban jelentkezhetnek, s ezeknek a vállalat igényeivel való kiegészítésében készek vagyunk az együttmûködésre. Elõadásunkban tájékoztatásul bemutatjuk a képzés tantervét és néhány környezetvédelmi tantárgy rövidített tematikáját.

A vállalat részérõl természetesen lehetõség van arra, hogy bizonyos kiegészítõ ismeretek elsajátítását kérje a hallgatóktól (pl. nyelvismeret ill. tanulás, egyéb, a vállalatnak fontos ismeretek, stb.), melyeket a hallgató és a vállalat szerzõdésben rögzítenek. Ebben a két fél értelemszerûen megállapod(hat)ik az egyetem elvégzése utáni alkalmazás feltételeiben is.

A szendvics képzés természetesen elõnyöket és hátrányokat rejt magában valamennyi érintett fél (hallgató, vállalat és egyetem) számára. A teljességre való törekvés nélkül a következõkben - véleményünk alapján - felsorolunk néhányat ezen elõnyök és hátrányok közül.

A hallgató számára elõnyös, hogy valós mérnöki feladatok megoldásával gyakorlati mérnöki munkára jobban felkészítõ oktatásban vehet részt, mely eredményesebb tanulmányi munkára is serkentheti. Elhelyezkedési és késõbbi munkahelyi elõmeneteli lehetõségei is növekednek, s nem elhanyagolhatóak a képzés alatti anyagi elõnyök sem. Hátrányosak számára a szokatlan körülmények és munkafeltételek, az egyetemi környezetbõl való kiszakadás és a nagyobb terhelés, valamint nem megfelelõ elõkészítés esetén látszólagos feladatok megoldása, ami a gyakorlati mérnöki munkából való kiábránduláshoz vezethet.

A vállalat számára elõnyös, hogy munkakapcsolat alapján választhat a helyi problémákat már ismerõ, elkötelezett munkatársat, ezzel csökkenthetõ a beilleszkedéshez, a tájékozódáshoz szükséges idõ. Nem elhanyagolható az sem, hogy a képzésen keresztül az egyetem szellemi kapacitását jobban bekapcsolhatja gyakorlati problémái megoldásába, s egyúttal hatást gyakorolhat a mérnökképzésre. Hátrányos a járulékos munkaidõ, pénz és kapacitás ráfordítás, ami gondatlan elõkészítés esetén nem is térül meg.

Az egyetem számára elõnyös, hogy képzését a konkrét igények figyelembe vételével fejlesztheti, s ezzel nõhet az oktatás eredményessége, mely az egyetem társadalmi megítélésében is megmutatkozhat. Ennek következményeként erõsödhetnek ipari kapcsolatai, s járulékos - a kutatást-fejlesztést szolgáló - támogatást kaphat a vállalatoktól. Hátrányos a többlet oktatási és szervezési munka, a bonyolultabb oktatási struktúra.

Keressük azokat a vállalatokat, akik vállalják a részvételt e képzésben a soron következõ tanévektõl kezdõdõen két éven keresztül, tehát vállalják hallgatók elhelyezését és számukra értelmes gépészmérnöki munkát tudnak biztosítani a környezetvédelem területén. A képzés jellegébõl adódóan a környezetvédelem bármely területe szóba jöhet.

Mit kérünk a vállalattól a hallgató fogadása és értelmes mérnöki feladattal való ellátása, konzultálása mellett? A hallgatóknak ösztöndíjat (kivéve, ha a hallgató valamely megfontolásból erre nem tart igényt), munkaruhát, kedvezményes étkezést, szállást és/vagy utazási támogatást (utóbbi kettõ igény szerint). A hallgatók vállalati feladatainak és konzulenseinek kiválasztásában, a konzulensek felkészítésében - francia partnereink bevonásával - segítséget adunk.

3. Környezettechnika modul, fõiskolai képzés

A Gépészmérnöki Karon 1996. szeptemberében indult el a Környezettechnika modul oktatása. Ez az elsõ olyan alkalom, amikor gépészeti alapképzésre építettünk fel környezetvédelmi oktatást. E modul képzésének felelõse az Áramlástan Tanszék. A képzésben a Kar és az egyetem több tanszéke, valamint az ELTE több oktatója és számos ipari szakember vesz részt.

Tapasztalataink és a felügyeleti területtel fennálló kapcsolataink alapján úgy láttuk, hogy az okleveles gépészmérnök képzés mellett szükség van fõiskolai képzésre is, amelyben a hallgatókat a környezetvédelem napi gyakorlati problémáinak megoldására is felkészítjük. A fõiskolai szintû környezettechnika szakirány képzése 1997. szeptemberében indul.

A képzések célja a környezetvédelmi követelmények megismertetése és felkészítés érvényesítésükre, valamint a termelés, a közigazgatás, a kereskedelem és a fejlesztés területén jelentkezõ különféle környezetvédelmi feladatok ellátására, irányítására, szervezésére, végrehajtására. Alapvetõen fontos a környezetvédelmi problémák megoldására való fokozott elhivatottság és készség kialakítása, beleértve a környezetvédelem társadalmi vetületeinek kezelését is. Nagy súlyt kapnak a napi gyakorlati feladatok, mint pl. környezetvédelmi mérések, környezetvédelmi hatásvizsgálat, környezetvédelmi auditálás, továbbá a kárelhárítással valamint anyag-, energia- és hulladékmérleg készítésével összefüggõ feladatok. E szempontok teljesítése érdekében az elméleti képzés mellett fokozott hangsúlyt kap a gyakorlati képzés, melyet vállalatoknál és környezetvédelmi felügyelõségeken szervezett gyakorlati foglalkozások, valamint nyári szakmai gyakorlat támogat.

Az oktatott tananyag elsajátításával a hallgatók megismerkednek:

a bioszféra szennyezõdésének fogalmával és a szennyezõdéseknek az élõ- és az élettelen világra, valamint a klímára gyakorolt hatásával,

a keletkezõ és a kibocsátott szennyezõk mennyiségének csökkentési (minimalizálási) lehetõségeivel, módjaival,

a kibocsátott szennyezõk lokális és globális terjedésének módjaival és folyamataival (diszperzió, eloszlás, hígulás, koncentrálódás, átalakulás),

a környezetvédelem jogi és igazgatási eszközeivel és feladataival, társadalmi-politikai összefüggéseivel, a technika, a technológia értékelésének módszereivel,

mindazokkal a menedzseri ismeretekkel, melyek lehetõvé teszik, hogy gépészmérnöki tudásukra alapozva sikeresen tudjanak feladatokat megoldani a termelés, a közigazgatás, a kereskedelem, a marketing és a finanszírozás területén.

A célokból következõen a hallgatók a következõ részterületeken kapnak mélyreható ismereteket:

- levegõtisztaság védelem

- víztisztaság védelem

- hulladékkezelés, talajvédelem

- zajvédelem

- környezetvédelmi mérések

- menedzsment

- környezetvédelmi hatásvizsgálat

- a környezetvédelem államigazgatási, jogi, gazdasági és társadalmi kérdései.

Összefoglalás

Az eddig megkezdett oktatási formák tapasztalata igen kedvezõ. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a jelenlegi tanévben a Gépészmérnöki Kar hallgatói között a népszerûségi listán a Környezettechnika modul a harmadik helyet foglalta el és a Kar mintegy 200 hallgatója közül 41 fõ vesz részt ezen modul oktatásában, s a következõ tanévi jelentkezések eddigi adatai is hasonló eredményt jeleznek. A szendvics képzésben jelenleg 14 hallgatónk van, akik közül 11 fõ a Dunaferr Rt.-ben -, három fõ más cégeknél kezdte meg a képzés ipari szakaszát, s a kezdeti problémáktól eltekintve (pl. a feladat pontos meghatározása) munkájuk sikeresen folyik. Tehát összességében a jelenlegi negyedéves hallgatók közül 55 fõ vesz részt környezetvédelmi oktatásban.