Dr. Lajos Tamás - Dr. Parti Mihály
Budapesti Mûszaki Egyetem, Áramlástan Tanszék
1111 Budapest, Bertalan L. u. 4-6.
Bevezetés
A környezetvédelmi szemlélet
és gyakorlat egyre inkább a színvonalas mérnöki
tevékenység részévé válik.
Ezért a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki
Kara tantervfejlesztési tevékenysége során
nagy súlyt fektet a környezetvédelem oktatására.
A tantervek kialakításánál törekedtünk
a mérnöki gyakorlat követelményeit kielégíteni.
Fontos feladatunknak tekintettük, hogy a nappali tagozat
hagyományos keretei között folyó képzés
mellett az iparban dolgozók igényeinek és
lehetõségeinek megfelelõ formákat
is alkalmazzunk.
Elõadásunkban a BME-n (döntõen a Gépészmérnöki Karon) folyó ill. bevezetés alatt álló környezetvédelmi oktatásokról adunk tájékoztatást, konkrétan
és a teljesség kedvéért
Elõadásunk címébõl
következõen az elsõ két képzésre
helyezzük a hangsúlyt, utóbbi kettõrõl
elsõsorban a tananyag szakmai tartalmának bemutatása
céljából beszélünk.
1. Környezetvédelmi képzés távoktatásban
A British Open University anyagának honosításával
és adaptálásával 1997. õszén
tervezzük indítani a Vállalkozás
és környezet címû tanfolyamot távoktatási
formában.
Az elmúlt idõszakban a nyitott- és távoktatás rohamos terjedésének lehettünk tanúi, mely formájából adódóan a társadalom ellenõrzése alatt áll, átlátható, s lényegesen különbözik a hagyományos, tantermekben folyó oktatástól. E módszer legfontosabb sajátossága, hogy az elsajátítandó tananyagot, ismereteket valamint az elsajátításra vonatkozó útmutatásokat és a megszerzett tudás ellenõrzését metodikailag igényesen tartalmazzák különbözõ információhordozók: nyomtatott anyagok, audio- és videokazetták, számítógép memóriák, floppy discek, CD lemezek. Lehetõség van a tananyagok egy részének hálózatokon keresztül történõ elérésére is. E médiák - amelyek között jelenleg is döntõ szerepe van a nyomtatott anyagoknak - lehetõvé teszik az önálló, tanár jelenléte nélküli tanulást.
A tanár szerepe ekkor is nélkülözhetetlen a tanulási folyamatban, de a hagyományos oktatásétól eltérõ. A tananyag fõ közvetítõje nem a diákkal kapcsolatban lévõ tanár, hiszen az más tanárok, szakértõk feldolgozásában különbözõ médiákon rendelkezésre áll. A tanár feladata a diákok motiválása, kérdéseik megválaszolása, tanulmányaik elõsegítése, szükség szerint szabályozása, a diákok közötti együttmûködés, kölcsönhatás létrehozása, az ismeretek elsajátításának értékelése. Különválik tehát a tananyagok elkészítése, amely szakértõi csoportok éveken át tartó tevékenységének eredménye és az oktatás folyamata, amelynek lebonyolítása ismét más csoportok (tutorok, szervezõk) feladata.
Az önálló elsajátításra tervezett, különbözõ médiákon rögzített tananyagok alkalmazása, a tanár megváltozott szerepe, az önálló tanulás dominanciája a hagyományos oktatásban elképzelhetetlen szabadságot és rugalmasságot biztosít a tanuló számára a tananyag tartalma, a tanulás üteme, idõbeosztása és helye tekintetében. Ez a rugalmasság nemcsak azt teszi lehetõvé, hogy a diák ténylegesen távoktatásban vegyen részt, azaz tanárjától ill. az iskolától földrajzilag távol végezhesse tanulmányait, hanem - párosulva a különbözõ médiák által biztosított pedagógiai potenciállal (interaktivitás, motiváció, szemléltetés, hatékony tananyagok, gondos tutorálás, minõségellenõrzés) - a szellemi erõforrás fejlesztés különösen hatékony, a hagyományos képzéssel kombinálva is jól alkalmazható módszerévé teszik a nyitott- és távoktatást.
Fontos tulajdonsága a távoktatásnak az akadémiai elemek (tudományos és gyakorlati ismeretek és alkalmazásuk, pedagógiai értékek, kulturális tartalom és háttér) és az iparszerû tevékenység (igényfelmérés, erõforrás allokáció, tervszerûség, gazdaságosság, csoportmunka, szervezettség, minõségellenõrzés, marketing, menedzsment, hatásvizsgálat) kombinációja, kölcsönhatása. A távoktatási kurzusokhoz a hagyományos képzéshez hasonlóan szervezett gyakorlati tevékenységek kapcsolódnak.
Jelentõs különbség
van a költségek nagysága, felmerülésének
idõpontja és módja tekintetében is.
Gondosan szervezett nyitott- és távoktatás
összköltsége általában lényegesen
kisebb a hagyományos képzésénél,
de e költségek nagy része a tananyagok elkészítésével
van összefüggésben, ezért a képzés
elkezdése elõtt koncentráltan jelentkeznek,
míg a hagyományos képzés általában
nagyobb költségei széthúzva és
részben a meglévõ infrastruktúra költségeiben
és a munkatársak fizetésében, részben
pedig a diákok kiadásaiban és kiesett munkaidejében
jelentkeznek. Független tanulmány kimutatta, hogy
a nyitott- és távoktatás költségek
szempontjából 40%-kal hatékonyabb a hagyományos
képzésnél, mely részben magyarázza
népszerûségét.
E tanfolyamot elsõsorban a gyakorlatban
dolgozó olyan menedzsereknek és technológusoknak
ajánljuk, akik egy adott szervezet (vállalkozás,
vállalat) környezetbarát mûködéséért
felelõsek vagy a közigazgatásban dolgoznak
és feladatuk a környezetvédelmi követelmények
érvényesíttetése, s ezek érdekében
szükséges a környezetvédelemre vonatkozó
ismereteik felfrissítése, valamint az új
követelményeknek megfelelõ elõírások,
a környezetvédelmi menedzselési technikák
és módszerek megismerése, elsajátítása,
alkalmazása. Olyan szakemberek résztvételére
számítunk, akik készek szabadidejükben
tanulni, így nem kell megszakítaniuk munkahelyi
feladataik végzését elõadásokon
vagy szemináriumokon való részvétel
miatt. Elõny a megtanultak közvetlenül hasznosíthatósága
a napi tevékenységben, de egyúttal önfegyelemre
és motivációra is szert tesznek a résztvevõk.
Az írott tananyag három blokkban
tartalmazza a törzstananyagot, melyet a megfogalmazott elveket
szemléltetõ esettanulmányok és folyóirat
cikkek egészítenek ki. Egy kisebb fejezet foglalkozik
a pénzügyi értékelés szempontjaival
és a jövõbeni felhasználásra
környezetvédelmi ellenõrzõ listát
is adunk.
Az 1. blokk a fenntartható fejlõdésrõl,
a törvényi, a társadalmi és a kereskedelmi
kényszerekrõl (kényszerítõkrõl),
a környezeti gazdálkodásról és
az értékelésrõl ad információt,
s lényegében azt igyekszik megmagyarázni,
hogy MIÉRT fontosak a környezetvédelmi
kérdések a vállalkozásoknak. A blokk
bemutatja a környezetvédelmi elvárások
fejlõdését - természetesen nem elveszve
a részletekben -, s döntõen azt igyekszik megmutatni,
hogy a törvényi elõírások milyen
hatást gyakorolhatnak az erõforrások felhasználására.
E blokk tananyagának elsajátításával
a résztvevõben ki kell alakulnia a jó (vagyis
a társadalmilag elfogadott) környezetvédelmi
teljesítmény elõnyeinek. Talán nem
érdektelen megjegyezni, hogy ezt gyakran hátráltatja
a tényleges környezetvédelmi költségek
ismeretlensége ill. érvényesítésük
hiánya (pl. a levegõ ma nem kerül pénzbe
a felhasználónak). Fontos tudni, hogy a felvetett
kérdésekre a tananyag gyakran nem ad közvetlenül
választ, mivel nem is adhat, hiszen ezeket helyileg kell
megoldani, az elvárásokat és a sajátos
körülményeket tekintetbe véve. A tananyag
elsajátítása viszont támpontot ad
e feladatok megoldásához.
A 2. blokk azt mutatja be, hogy technikailag,
mûszakilag MIT TEHET a vállalkozás
az anyagok és az energia hatékony felhasználása
érdekében, s a hulladékok minimalizálásának
mûszaki lehetõségeit és elõnyeit
számos gyakorlati példa szemlélteti (természetesen
nem cél - minthogy ilyen rövid idõkeretben
nem is lehetséges - a részletes mûszaki információ
megadása). E probléma a jövõben feltehetõen
nagyobb mértékben érinti a szolgáltató
szektort.
A 3. blokk arra ad információt,
HOGYAN TEGYÜK meg az intézkedéseket,
hogyan lehet kiépíteni és ezt követõen
mûködtetni, ellenõrizni ill. értékelni
a környezetvédelmi menedzsment rendszert, s arra is
utal, milyen elõnyei származhatnak a vállalkozásnak
ezekbõl az intézkedésekbõl.
A vállalatok a társadalomban mûködik,
így alapvetõen fontos a vállalat társadalmi
megítélése. A Vállalkozás
és környezet tanfolyam az emberek szerepét,
kapcsolatépítési jártasságát
és motívációját ötvözi
egybe a mûszaki célokkal és elhivatottsággal
a vállalkozás környezetvédelmi teljesítményének
növelése érdekében.
A blokkok a célok és a célkitûzések
megadásával kezdõdnek: tömören
megadják az adott blokk oktatásának célját,
majd pedig azoknak a célkitûzéseknek ill.
tevékenységeknek a listáját, melyek
megvalósítására ill. amelyek megoldására
a hallgatónak képesnek kell lennie a tananyag elsajátításával.
A szövegbe (ön)ellenõrzõ kérdéseket
iktattunk be annak érdekében, hogy a résztvevõ
saját maga ellenõrizhesse a célkitûzések
elérését. A kérdésekre adandó
helyes válaszok az adott blokk végén találhatók.
Az ellenõrzõ kérdések mellett az anyag
egyéb gyakorlatokat ill. tevékenységeket
is tartalmaz, melyek nem szorosan kapcsolódnak a célkitûzésekhez,
de segítik az anyag megfelelõ sebességû
és szintû elsajátítását,
esetenként útmutatást adnak a megtanult ismeretek
saját vállalatra való alkalmazásához,
a társadalmilag elfogadott gyakorlat kialakításához.
E tevékenységeket kis jelek jelölik
a margón: a ceruza arra utal, hogy a megtanult elveket
a saját szervezetre ill. körülményekre
kell alkalmazni, s ehhez megjegyzéseket adunk (lényegében
audit elvégzésérõl van szó);
a nyitott könyv esettanulmányra vagy folyóirat
cikkre, a televíziós képernyõ vagy
a video kazetta video szalagra utal. A tanfolyam anyagának
felépítése az egyes részek közötti
kapcsolatnak megfelelõ, tehát e sorrendet célszerû
követni a tanulásban. Ha ezen ajánlott sorrendtõl
eltér a résztvevõ, az hátránnyal
járhat. Ezért is fontos a beépített
ellenõrzések alkalmazása, mivel továbbhaladás
elõtt feltétlenül célszerû meggyõzõdni
a következõ részt megelõzõ részek
megfelelõ szintû elsajátításáról.
A tananyag egyéni elsajátításának
teljes idõigényét 240 órára
becsüljük, mely kevesebb is lehet, ha a résztvevõnek
már van gyakorlata az ilyen jellegû tanulásban,
de lehet több is, ha sok ismeret teljesen új ill.
a résztvevõ kiesett az egyéni tanulási
gyakorlatból (esetleg nem is volt ilyen gyakorlata). A
becsült idõtartamot tehát semmiképpen
sem kell kritikus kérdésnek tekinteni, mivel a távoktatás
nagy elõnye, hogy a tananyagban való elõrehaladás
sebességét az egyén igényéhez
lehet igazítani. Az egyéni tanulmányi
munkát a résztvevõ igénye szerinti
mértékben konzulensek (tutorok) támogatják
és a tanfolyam végén intenzív bentlakásos
szakasz segíti az ismeretek elmélyítését.
A tananyag elsajátítását
három közbensõ írásos dolgozattal
ellenõrizzük (melyeket otthon kell elkészíteni
és a tutor számára elküldeni). Ezek
a tananyag felépítését követik,
tehát az egyes blokkok elsajátítását
kérik számon. Sajátos a harmadik ellenõrzés,
melynek egyik kérdése a 3. blokkra kérdez,
a második kérdés kidolgozása azonban
az egész tananyag ismeretét igényeli, ugyanis
ez a saját vállalat általános környezetvédelmi
értékelését kéri (vagy egy
olyan másik vállalat értékelését,
amelyrõl a résztvevõ megfelelõ adatokkal
rendelkezik). Ezen feladatokra kapott érdemjegyek a végsõ
értékelés 50 %-át teszik ki, a másik
50 %-ot a záróvizsga adja, melyet bizottság
elõtt kell letenni. Ennek elsõ részében
a tananyag elsajátítását négy
kérdés ellenõrzi, a második részben
egy elképzelt vállalat környezetvédelmi
problémáira kell megoldást adni.
A tananyag felépítése - amint
az eddigiekbõl megállapítható - figyelembe
veszi a környezetvédelmi feladatok és ezek
megoldásában résztvevõ szakembergárda
sokrétûségét, egyes feladatokat mûszaki
szempontból, másokat vezetõi szempontból
kell megközelíteni és megoldani, tanfolyamunkon
azonban a vezetõi szempontok a meghatározóak.
Ezt figyelembe véve mindazoknak ajánljuk a tanfolyamon
való részvételt, akik e feladatok feltárásában
és megoldásában vesznek részt vagy
szándékoznak résztvenni.
Úgy véljük, hogy a tanfolyam
elvégzése a résztvevõk számára
számos elõnnyel jár: így képesek
lesznek vállalkozás(ok)aik környezetvédelmi
értékelésére, a környezetvédelmi
hatások felmérésére, környezetvédelmi
politika kidolgozására és érvényesítésére,
továbbá a környezetvédelmi rendszer
kidolgozására és mûködtetésére.
Utolsóként említjük, de talán
a legfontosabb, hogy az elsajátított ismeretek birtokában
bizonyítani tudják vevõk és a felügyelõ
szervek részére a vállalkozás elkötelezettségét
az egészséges környezetvédelmi (környezetbarát)
gyakorlat irányában (ha ez valóban teljesül).
Bizonyosak lehetünk abban, hogy egyre fokozódik a
nyomás, a törvényi kényszer a vállalkozásokra
a környezet védelme érdekében, egyre
szigorodó követelményekkel és csökkenõ
társadalmi türelemmel, tehát ezen utóbbi
szempont súlya csak fokozódik a jövõben.
A vállalatok számára igen fontos
tapasztalat, hogy sokkal olcsóbb és kevésbé
nehézkes a meglévõ munkatársakat
új szakismeretekre továbbképezni,
mint kívülrõl újakat toborozni. Tanfolyamunk
beilleszthetõ a vállalati továbbképzési
rendszerbe is, melyre készséggel állunk rendelkezésre.
Ha a tanfolyamon több alkalmazott részvétele
szükséges, lehetséges az egy csoportban, azonos
tutorral való bentlakásos tanfolyam megszervezése,
akár a vállalat által megadott helyen. A
vállalat hozzájárulhat a résztvevõk
költségeihez (pl. tandíj, könyvek és
oktatási anyagok költségeinek vagy utazási
kiadásainak átvállalása, tanulmányi
szabadság biztosítása a bennlakásos
tanfolyamhoz ill. vizsgák letételére.). Kétségtelen,
hogy a tanulás elsõsorban az egyén érdeke,
de jelentõs haszna van belõle a vállalatnak,
vállalkozásoknak, közigazgatási szervezeteknek.
Említettük, hogy tanfolyamunkhoz a British
Open University tananyagát vettük át, ezért
néhány szót szeretnénk szólni
ezen intézményrõl is. Az elmúlt két
évtized folyamán egymilliónál is többen
vettek részt különbözõ tanfolyamain,
s jelenleg is mintegy 210 000 hallgatóinak száma.
Tanfolyamait külsõ szakértõk értékelik,
így a minõség magas fokú, ellenõrzése
szigorú. A központilag kialakított oktatási
anyagokon túl tanfolyamai megszervezéséhez
országos hálózattal, regionális központokkal
rendelkezik, melyeket egyéni konzultációra,
egy napos vagy hétvégi képzésre használ.
Felmérések szerint tanfolyamait elvégzõk
70%-ának növekedett a "karrier" esélye,
még akkor is, ha a tanulmányok eredeti célja
nem ez volt. Különösen érdekes, hogy az
elõléptetés inkább a tanulmányok
alatt, s nem utána következett be. Ez azt jelzi, hogy
a személyes fejlõdés folyamatosan és
hatásosan befolyásolta a munkateljesítményt.
2. Szendvics jellegû környezetvédelmi képzés
A Budapesti Mûszaki Egyetem 1996. szeptemberében indította el az un. szendvics jellegû képzést, melyben a Gépészmérnöki Kar a Környezettechnika-menedzsment modul oktatásával vesz részt. A képzést lényegében a DUNAFERR Rt. és a BME között megkötött együttmûködési szerzõdés kezdeményezte, melynek anyagi támogatásához a francia kormány és egy PHARE projekt is hozzájárul.
A szendvics képzés ipari hátterû
mérnökképzés, melyben a hallgatók
a képzési idõ mintegy felét ipari
üzemben töltik. Az ilyen jellegû mérnökképzést
az Európai Közösség több országában
alkalmazzák, a hazai oktatást a közel 200 éves
múltra visszatekintõ francia CNAM tapasztalatainak
figyelembevételével szerveztük meg, az 5 éves
okleveles képzés két utolsó tanévében.
A képzés tehát az elsõ három
tanév közös gépészmérnöki
alapképzésére épül. E képzés
jelentõs mértékben hozzájárulhat
egy új típusú, gyakorlatra orientált
mérnökképzési forma hazai meghonosításához,
új oktatási módszerek kialakításához
és bevezetéséhez.
A szendvics képzés fontosabb jellemzõi a következõk:
A képzésben résztvevõk az egyetem hallgatói és egyúttal egy ipari vállalat munkatársai, kiegészítõ ösztöndíjjal.
A 11 hónapos tanév felét az egyetemen, másik felét ipari üzemben töltik a hallgatók.
Minden hallgató munkáját egy egyetemi és egy ipari tutor (konzulens) segíti, irányítja.
Az ipari szakasz alatt az adott vállalathoz kapcsolódó feladatokat oldanak meg a hallgatók.
A képzésben jelentõs helyet kapnak a menedzsment és a kommunikációs ismeretek, valamint további nyelvi képzés.
A képzés igen nagy mértékben hozzájárulhat a részvevõ hallgatók biztos elhelyezkedéséhez, a külföldi tapasztalatok szerint is.
A képzés jellegébõl következõen módosítottuk a tanév szerkezetét is, s mindkét tanév februárjában intenzív oktatási szakaszokat iktattunk be. A hallgatók a két tanév alatt tehát mintegy 8-9 hónapot töltenek egy vállalatnál (vagyis a jelenlegi képzésben 1997. ill. 1998. március elejétõl 4-4.5 hónapot), mely lehetõséget ad az adott vállalat szinte teljes körû megismerésére. Az elsõ idõszakban meg kell ismerkedniük a vállalat környezetvédelmi problémáival és ezekhez kapcsolódó, de a menedzseri ismeretek alkalmazását is igénylõ mérnöki feladatot oldanak meg egy egyetemi és egy ipari tutor felügyeletével, együttmûködve a cég szakembereivel (esetleg egy mérnöki kollektíva tagjaként). Becslésünk szerint a gyakorlat során a hallgatónak munkaideje 30-40 %-ában általános mérnöki tevékenységet kell végeznie, a képzési céllal összhangban (meg kell ismernie a vállalat problémáit, a vezetés módszereit, dilemmáit, "együtt kell élnie" ipari konzulense munkájával). A 10. félévben diplomatervet készítenek a hallgatók, ugyancsak a vállalat problémáihoz kapcsolódva.
A tananyagban lehetõségeinkhez mérten szeretnénk kielégíteni különleges vállalati igényeket is, melyek - véleményünk szerint - elsõsorban a környezetvédelmi tantárgyakban jelentkezhetnek, s ezeknek a vállalat igényeivel való kiegészítésében készek vagyunk az együttmûködésre. Elõadásunkban tájékoztatásul bemutatjuk a képzés tantervét és néhány környezetvédelmi tantárgy rövidített tematikáját.
A vállalat részérõl
természetesen lehetõség van arra, hogy bizonyos
kiegészítõ ismeretek elsajátítását
kérje a hallgatóktól (pl. nyelvismeret ill.
tanulás, egyéb, a vállalatnak fontos ismeretek,
stb.), melyeket a hallgató és a vállalat
szerzõdésben rögzítenek. Ebben a két
fél értelemszerûen megállapod(hat)ik
az egyetem elvégzése utáni alkalmazás
feltételeiben is.
A szendvics képzés természetesen
elõnyöket és hátrányokat
rejt magában valamennyi érintett fél (hallgató,
vállalat és egyetem) számára. A teljességre
való törekvés nélkül a következõkben
- véleményünk alapján - felsorolunk
néhányat ezen elõnyök és hátrányok
közül.
A hallgató számára elõnyös, hogy valós mérnöki feladatok megoldásával gyakorlati mérnöki munkára jobban felkészítõ oktatásban vehet részt, mely eredményesebb tanulmányi munkára is serkentheti. Elhelyezkedési és késõbbi munkahelyi elõmeneteli lehetõségei is növekednek, s nem elhanyagolhatóak a képzés alatti anyagi elõnyök sem. Hátrányosak számára a szokatlan körülmények és munkafeltételek, az egyetemi környezetbõl való kiszakadás és a nagyobb terhelés, valamint nem megfelelõ elõkészítés esetén látszólagos feladatok megoldása, ami a gyakorlati mérnöki munkából való kiábránduláshoz vezethet.
A vállalat számára elõnyös, hogy munkakapcsolat alapján választhat a helyi problémákat már ismerõ, elkötelezett munkatársat, ezzel csökkenthetõ a beilleszkedéshez, a tájékozódáshoz szükséges idõ. Nem elhanyagolható az sem, hogy a képzésen keresztül az egyetem szellemi kapacitását jobban bekapcsolhatja gyakorlati problémái megoldásába, s egyúttal hatást gyakorolhat a mérnökképzésre. Hátrányos a járulékos munkaidõ, pénz és kapacitás ráfordítás, ami gondatlan elõkészítés esetén nem is térül meg.
Az egyetem számára elõnyös,
hogy képzését a konkrét igények
figyelembe vételével fejlesztheti, s ezzel nõhet
az oktatás eredményessége, mely az egyetem
társadalmi megítélésében is
megmutatkozhat. Ennek következményeként erõsödhetnek
ipari kapcsolatai, s járulékos - a kutatást-fejlesztést
szolgáló - támogatást kaphat a vállalatoktól.
Hátrányos a többlet oktatási
és szervezési munka, a bonyolultabb oktatási
struktúra.
Keressük azokat a vállalatokat,
akik vállalják a részvételt e képzésben
a soron következõ tanévektõl kezdõdõen
két éven keresztül, tehát vállalják
hallgatók elhelyezését és számukra
értelmes gépészmérnöki munkát
tudnak biztosítani a környezetvédelem területén.
A képzés jellegébõl adódóan
a környezetvédelem bármely területe szóba
jöhet.
Mit kérünk a vállalattól
a hallgató fogadása és értelmes mérnöki
feladattal való ellátása, konzultálása
mellett? A hallgatóknak ösztöndíjat (kivéve,
ha a hallgató valamely megfontolásból erre
nem tart igényt), munkaruhát, kedvezményes
étkezést, szállást és/vagy
utazási támogatást (utóbbi kettõ
igény szerint). A hallgatók vállalati feladatainak
és konzulenseinek kiválasztásában,
a konzulensek felkészítésében - francia
partnereink bevonásával - segítséget
adunk.
3. Környezettechnika modul, fõiskolai képzés
A Gépészmérnöki Karon 1996. szeptemberében indult el a Környezettechnika modul oktatása. Ez az elsõ olyan alkalom, amikor gépészeti alapképzésre építettünk fel környezetvédelmi oktatást. E modul képzésének felelõse az Áramlástan Tanszék. A képzésben a Kar és az egyetem több tanszéke, valamint az ELTE több oktatója és számos ipari szakember vesz részt.
Tapasztalataink és a felügyeleti területtel
fennálló kapcsolataink alapján úgy
láttuk, hogy az okleveles gépészmérnök
képzés mellett szükség van fõiskolai
képzésre is, amelyben a hallgatókat a
környezetvédelem napi gyakorlati problémáinak
megoldására is felkészítjük.
A fõiskolai szintû környezettechnika szakirány
képzése 1997. szeptemberében indul.
A képzések célja
a környezetvédelmi követelmények megismertetése
és felkészítés érvényesítésükre,
valamint a termelés, a közigazgatás, a kereskedelem
és a fejlesztés területén jelentkezõ
különféle környezetvédelmi feladatok
ellátására, irányítására,
szervezésére, végrehajtására.
Alapvetõen fontos a környezetvédelmi problémák
megoldására való fokozott elhivatottság
és készség kialakítása, beleértve
a környezetvédelem társadalmi vetületeinek
kezelését is. Nagy súlyt kapnak a napi gyakorlati
feladatok, mint pl. környezetvédelmi mérések,
környezetvédelmi hatásvizsgálat, környezetvédelmi
auditálás, továbbá a kárelhárítással
valamint anyag-, energia- és hulladékmérleg
készítésével összefüggõ
feladatok. E szempontok teljesítése érdekében
az elméleti képzés mellett fokozott hangsúlyt
kap a gyakorlati képzés, melyet vállalatoknál
és környezetvédelmi felügyelõségeken
szervezett gyakorlati foglalkozások, valamint nyári
szakmai gyakorlat támogat.
Az oktatott tananyag elsajátításával a hallgatók megismerkednek:
a bioszféra szennyezõdésének fogalmával és a szennyezõdéseknek az élõ- és az élettelen világra, valamint a klímára gyakorolt hatásával,
a keletkezõ és a kibocsátott szennyezõk mennyiségének csökkentési (minimalizálási) lehetõségeivel, módjaival,
a kibocsátott szennyezõk lokális és globális terjedésének módjaival és folyamataival (diszperzió, eloszlás, hígulás, koncentrálódás, átalakulás),
a környezetvédelem jogi és igazgatási eszközeivel és feladataival, társadalmi-politikai összefüggéseivel, a technika, a technológia értékelésének módszereivel,
mindazokkal a menedzseri ismeretekkel, melyek lehetõvé teszik, hogy gépészmérnöki tudásukra alapozva sikeresen tudjanak feladatokat megoldani a termelés, a közigazgatás, a kereskedelem, a marketing és a finanszírozás területén.
A célokból következõen a hallgatók a következõ részterületeken kapnak mélyreható ismereteket:
- levegõtisztaság védelem
- víztisztaság védelem
- hulladékkezelés, talajvédelem
- zajvédelem
- környezetvédelmi mérések
- menedzsment
- környezetvédelmi hatásvizsgálat
- a környezetvédelem államigazgatási,
jogi, gazdasági és társadalmi kérdései.
Összefoglalás
Az eddig megkezdett oktatási formák
tapasztalata igen kedvezõ. Tájékoztatásul
elmondjuk, hogy a jelenlegi tanévben a Gépészmérnöki
Kar hallgatói között a népszerûségi
listán a Környezettechnika modul a harmadik helyet
foglalta el és a Kar mintegy 200 hallgatója közül
41 fõ vesz részt ezen modul oktatásában,
s a következõ tanévi jelentkezések eddigi
adatai is hasonló eredményt jeleznek. A szendvics
képzésben jelenleg 14 hallgatónk van, akik
közül 11 fõ a Dunaferr Rt.-ben -, három
fõ más cégeknél kezdte meg a képzés
ipari szakaszát, s a kezdeti problémáktól
eltekintve (pl. a feladat pontos meghatározása)
munkájuk sikeresen folyik. Tehát összességében
a jelenlegi negyedéves hallgatók közül
55 fõ vesz részt környezetvédelmi oktatásban.