A postára adás határideje a pályázatok elsõ körére 1995. október 31. kedd 17 óra. Ez a legkésõbbi, még elfogadható postai bélyegzõ dátuma. A pályázati ûrlapot (mind a magyart, mind az angolt) három példányban kell a lemezzel együtt elküldeni.

A pályázatokat le lehet adni személyesen a következõ címen:

Professzorok Háza

PHARE PMU*

1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.

vagy fel lehet adni postán az alábbi címre :

1339 Budapest, Pf. 701/259

A pályázatokat

- ajánlott küldeményként kell feladni és az igazoló szelvényt meg kell õrizni, vagy

- amennyiben a pályázatot a PMU-nek személyesen adják le, a PMU munkatársaitól átvételi elismervényt kapnak.

Faxon küldött pályázatokat nem fogadunk el.

*PMU=Project Management Unit (Programvégreható Iroda)

Kérjük, kipipálással jelölje meg azt a programterületet, amelyre pályázni kíván: (Megjegyzés: Ha több programterületre is pályázik, külön pályázati ûrlapot kell kitölteni minden egyes programterületre.)

1.Programterület: A felsõoktatás és a gazdaság együttmûködése

2.Programterület: A felsõoktatás sokoldalúbbá tétele

3.Programterület: A távoktatás fejlesztése

4.Programterület: Középfokú képzés szociálisan hátrányos helyzetû fiatalok számára.

Készítette az MKM Phare 94.05 PMU

1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.

Telefon:(1) 251-5332 Fax: (1) 344-0338

Mellékeljük a projektben résztvevõ partner-intézményeknek a projekt tartalmát elfogadó nyilatkozatát.

Hivatalos használatra: A pályázat száma: HU-94.05/APP/ /............

A pályázat címe:

Alternáló oktatási formák rendszere. Egyetemek - vállalkozások együttmûködése Magyarországon.

A pályázat fantázianeve: SZENDVICS

A pályázat célja:

A mérnökképzés területén diplomát vagy más államilag elismert bizonyítványt kibocsátó hosszúciklusú váltakozó felsõoktatási formák kialakítása a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével /elsõsorban gyakornoki képzés - CNAM, Franciaország/ és a magyar vállalatok valós igényei alapján.

Az egyetemi-ipari kapcsolatokkal /képzési igények, kettõs tutorálás, a hallgatók kiválasztása, értékelés stb./ foglalkozó központ szervezése.

Tananyagfejlesztés - szakmai, menedzsment és kommunikációs modulokból.

Az elõadók, a tutorok és a hallgatók elsõ csoportjai képzésének megkezdése.

Pályázó konzorcium

Az intézmény/szervezet/tanácsadó neve	Tevékenységi köre	Város	Ország
Budapesti Mûszaki Egyetem (BME)	képzés	Budapest	Magyarország
Conservatoire National des Arts et Metiers (CNAM)	képzés	Párizs	Franciaország
INGENIEURS 2000	alapítvány	Champs / Marne	Franciaország
Gazdasági Vezetõk Kerekasztala (GVK )	alapítvány	Budapest	Magyarország
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ)	egyesület	Budapest	Magyarország
Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (BVK)	alapítvány	Budapest	Magyarország
IBISTRA (Business and continuing training Ltd.)	társaság	Berlin	Németország
DUNAFERR Rt.	vállalat	Dunaújváros	Magyarország
Középületépítõ RT.	vállalat	Budapest	Magyarország
HDSys Ltd. Apple Computer IMC Hungary	vállalat	Budapest	Magyarország

Pénzügyi terv

ECU-ben igényelt összeg összesen 200000

PHARE támogatáson felül biztosított összeg 216406

A projekt teljes költsége 416406

Igényel-e hozzájárulást ugyanennek a PHARE Programnak más program területérõl is? Ha igen, kérjük, hogy jelölje meg. nem

1. program terület - A felsõoktatás és a gazdaság együttmûködése

2. program terület - A felsõoktatás sokoldalúbbá tétele

3. program terület - A távoktatás fejlesztése

4. program terület - Középfokú képzés szociálisan hátrányos helyzetû fiatalok számára

Igényeltek-e más PHARE, Európai Unió-beli, Világbanki vagy más programtól is hozzájárulást? Kérjük, válaszoljon pontosan. nem

A változó magyar gazdasági élet új igényeket támaszt a diplomás mérnökképzéssel szemben (gyakorlat orientáltabb képzés, a menedzsment, idegen nyelv oktatás szerepének növelése stb.). Ezen igények kielégítésében a szakosodási szakaszban /a képzés utolsó 2-3 évében/ a szendvics típusú oktatás fontos lehetõség lehet. (Megjegyezzük, hogy a projekt szövege a külföldi részvevõkkel való rendszeres kommunikálás miatt eredetileg angolul íródott. A bevezetésre javasolt képzési forma magyar terminológiája még nem állandósult.)

A váltakozó, szendvics típusú /egyetem - ipar/, tanmenet kifejlesztésének az igénye a Budapesti Mûszaki Egyetemen különbözõ módokon jelentkezett.

Az ipar igényei /pl. 1995. szeptemberében a Dunaferr Rt.-vel szerzõdést kötött a BME szendvics típusú képzések bevezetésére/,

Új módszertani eredmények a nemzetközi gyakorlatban, mely eredményeként a hallgatók és az iparvállalatok jobban érdekeltek az iparban eltöltött idõszakban (mérnök - gyakornokság). / E módszer adaptálásáról szóló jegyzõkönyvet az MKM és a 200 éves francia továbbképzõ intézmény a CNAM írta alá./

1995 márciusában kezdõdött a projekt szervezése. A CNAM-Ingénieurs 2000 szakértõivel négy találkozóra került sor /három Budapesten és egy Párizsban/. A Budapesti Mûszaki Egyetem vezetése értesült a tervekrõl, és 1995 májusában egy négytagú bizottságot hozott létre a projekt megvalósítására. A jogi háttér vizsgálatára (munkaügyi államtitkár helyettes, MKM) is sor került. A Magyar Gazdasági Vezetõk Kerekasztala és néhány vállalat segítségével megtörtént az igények elõzetes felmérése.

A program prioritásait (és a támogatás feltételeit, célkitûzéseket, kritériumokat) öt alcsoportba sorolták. Röviden felsoroljuk, hogyan kapcsolódnak a projekthez:

* a tanmenetek a vállalatok igényei alapján készülnek; a mûködés szervezeti rendszere garantálja a hosszú távú közös munkát; bárkit felsõfokú tudományos alapképzettséggel szívesen fogad a szendvicsképzés /továbbképzés, felnõttoktatás/ ; a színvonalat elsõsorban az új gyakorlat orientált módszer emeli majd.

a BME és CNAM garantálja a szervezet magas szintû egyetemi színvonalát, az ipari partnerek szolgáltatják a gazdaság igényeit; a gazdasági élet kulcsszereplõi résztvesznek az oktatási folyamatban és a finanszírozásban; a konzorcium tagjai érdekeltek a hosszú távú együttmûködésben: a francia fél tervezi, hogy Budapest is a nemzetközi hálózatának egyik központja lesz, a magyar tagok vagy szövetségek, vagy konkrét vállalatok állandó képzési igényekkel; a hallgatók az oktatás idõtartamának felét az iparban töltik; a regionális, az Európai Unióbeli kapcsolatok nyilvánvalóak; BME tervezi az iparral történõ együttmûködés növelését a kutatás területén, a technológia transzferben, az oktatásban, a gazdasági élet diverzifikálásában (ezirányú törekvéseiket a résztvevõk is kinyilvánították) és a kis és közép vállalkozások (a projekt szervezetükön keresztül éri el õket, BVA) innovációjának különleges fontosságú területén is..

- rövidtávú eredmények: az elsõ /legalább 4-5/ váltakozó (alternáló) modul oktatása a pályázat ideje alatt elkezdõdik, hosszú távú eredmények: létrejön az ipari és nemzetközi kooperáció, a képzés szerkezete /tananyag, felvételi, tutorálás, értékelési módszerek stb./ pályázat idejének végére elkészül.

- a konzorcium tagok és külsõ források a projekt teljes költségvetésének 52%-át adják, így az együttes pénzügyi támogatás nagyobb, mint a támogatási igény.

Jól látható, hogy a Szendvics projekt jól illeszkedik az 1. Alprogram célkitûzéseihez.

2.1. Célkitûzés

A projekt célkitûzése a szendvics típusú /váltakozó, alternáló/ tanmenet bevezetésének vizsgálata és megvalósítása a hazai mérnökképzésben.

Külön hangsúlyt kap egy új oktatási forma /mérnökképzés az iparban eltöltött gyakornoki szakaszok segítségével/ adaptációja Magyarországon. A képzés életképesnek bizonyult az Európai Unió tagországaiban /különösen Franciaországban/. A tanmenet a klasszikus mûszaki képzés második részét /a szakosodást/ érinti. A tanulási folyamat részben az egyetemen, részben az iparban megy végbe egyetemi és ipari tutorok közös irányítása mellett. A hallgatóknak speciális gyakornoki státusuk van.

A projekt eredményei 3 fõbb részbõl állnak:

a váltakozó képzés szervezeti kereteinek a megteremtése,

a tanmenet kidolgozása,

az oktatás.

Szervezeti keretek. A Budapesti Mûszaki Egyetem Nemzetközi Oktatási Központja (BME NOK) ad otthont a megalakítandó CFA Magyarország 2000-nek, a Szendvics- jellegû Mérnökképzés Központjának. A központ a következõ egységekbõl áll majd: Oktatási Osztály, Oktatási-gazdasági Alapítvány, Nemzetközi Iroda. Ezek fõ feladata a megvalósítás idõszakában:

1. Három aspektusból álló megvalósíthatósági tanulmányterv elkészítése:

- ipari (a vállalkozások képzési igényeinek az elemzése),

- intézményi (fõhatósági - a gyakornokok jogi státusa, diploma, kreditek,..),

-pénzügyi /lehetséges rövid- és hosszú távú finanszírozás/.

2. A váltakozó képzés megszervezése:

- a részvevõk /egyetemi és ipari/, a tutorok képzése , találkozók, tananyagok írása,

- technikai jellegû tennivalók (elszállásolás, kapcsolattartás, eszköz vásárlás, tananyagok gyártása és terjesztése),

3. A hallgatók felvétele

- tájékoztatás, hirdetés,

- közös /egyetemi és vállalati/ felvételi vizsgák, dokumentáció.

Tanmenet készítés. A hallgatók természettudományos alapképzettséggel kell rendelkezzenek /2 vagy 3 év alapképzés a BME-n vagy ezzel egyenértékû képzés/. Mind az egyetemi (tudományos) mind a vállalati (gyakornoki) képzési periódusok /hat-hat hónap évente/ részei a képzésnek, egyetemi és vállalati tutorok által kidolgozott egyéni tervek alapján dolgoznak a tanulók. A tananyag rugalmassága összhangban van a magyar felsõoktatás új irányelveivel. A modern oktatástechnológia módszerei (pl. multimédia), nyílt és távoktatás széleskörû alkalmazásra kerülnek.

1. Az egyetemi képzési szakasz három részbõl áll:

- Mérnöki szakmodul (kb. 60%-a a tanmenetnek). Jelenleg a BME részére három ipari igény fogalmazódott meg /környezetvédelem, acélszerkezetek és folyamatszabályozás területén/, még további modulok /legalább kettõ/ megindítása szerepel a tervekben a képzési igények elemzése alapján.

- Menedzsment modul /kb. 30%/. A kezdeti szakaszban a terv szerint közös minden tanmenetben.

- Idegnyelvi kommunikáció /kb.10%/.

2. Gyakornoki szakasz. Gyakorlati munka az anyavállalatnál. A diákok konzultációs és házi feladatai szorosan kapcsolódnak az ipari feladatukhoz. Távoktatási, nyitott tanulási elemeket is tartalmaz. Multimédiás tananyagok használata.

Mind az egyetemi mind a gyakornoki szakasz a hallgató értékelésével végzõdik, amelyben mind az ipari szakemberek, mind az egyetemi oktatók közremûködnek.

Oktatás. A tervek szerint évente két-három új csoport (kb. 20 fõ/csoport) oktatása indul be.

Hangsúlyozni kívánjuk az egész oktatásra jellemzõ a szoros együttmûködés az egyetem és a vállalatok, szélesebb értelemben vett gazdaság között.

Fõbb haszonélvezõk:

vállalatok: viszonylag alacsony költséggel olyan alkalmazottakhoz jutnak, akiknek naprakész a tudásuk és a vállalatok igényeihez jobban alkalmazkodó gyakorlati készségeik vannak,

hallgatók: a modern magas szintû oktatáson felül garantáltan álláshoz jutnak a képzés végén,

a Budapesti Mûszaki Egyetem és (késõbb) más felsõoktatási intézmények: az iparral való kapcsolattartás javítása megsokszorozó hatást vált ki más területeken is /tananyag, emberi erõforrások, infrastruktúra fejlõdése, technológia transzfer/.

2.2. Indokolás - Piackutatás

A projekt beindítását több ok is indokolja:

- nemzetközi tapasztalat: váltakozó /szendvics típusú/ kurzusok a mérnökképzésben az egész világon megtalálhatók, az új (gyakornoki képzés) módszer számos országban sikeres,

- hazai vállalatok igényei: a konzorcium tagjai támogatásukról /anyagi is/ biztosították e képzési formát; más cégek is érdeklõdtek. Ez az oktatási forma /hosszútávon/ különösen a kis és közepes vállalatok igényeinek felel meg,

- hallgatói érdeklõdés: a BME tapasztalatai azt mutatják, hogy a hallgatók igen érdeklõdnek a Magyarországon nem hagyományos modulok /menedzsment, nyelvek/, illetve a gyakorlat orientáltabb oktatás /pl. terméktervezõ mérnök képzés/ iránt.

A szendvics típusú oktatás bevezetésének fontossága és szükségessége Magyarországon olyan nyilvánvaló, hogy szükségtelen volt általánosabb piackutató munkát végezni, mint amirõl az 1. pontban /Háttér/ beszámoltunk.

2.3. Intézményi stratégiai tervösszefüggések

A BME, illetve BME NOK rövid leírását, a stratégiai tervösszefüggéseket a IV.rész megfelelõ mellékletéhez csatoljuk.

2.4 Az intézményi stratégiai terv

Mellékelve.

2.5. Teendõk

Ki kell hangsúlyozzuk, hogy a legfontosabb teendõ az alternáló oktatás kereteinek /szükséges intézmények, emberi erõforrások, know-how/ megteremtése a BME-n. Az Európai Unióbeli partnerek képviselik a nemzetközi tapasztalatot, a magyar részvevõk pedig a helyi sajátosságokat, korábbi hazai tapasztalatokat a konzorciumban.

A projekt a tananyagfejlesztést és az oktatás megkezdését az általános rendszer megvalósulásának elsõ lépéseiként tekinti. Ebben az értelemben a cégek és a szervezetek, amelyek a késõbbiekben majd résztvesznek a teendõk megvalósításában szélesebb közösséget képviselnek, mint a konzorcium tagjai.

A teendõket három fõbb csoportra oszthatjuk:

// bevezetõ szakasz /a szerkezet kialakítása, általános képzési igények, tájékoztatás, berendezések, a jogi rész vizsgálata, bizonyítvány, a gyakornoki státus/,

// a képzés normális menete /speciális képzési igények, tájékoztatás, eszközbeszerzések, toborzási eljárás, váltakozó oktatás, értékelés stb/.

// terjeszkedés

Megjegyzés: A projekt feltételezi, hogy a képzés 1996 szeptemberében beindul. Így az ,, pontban felsorolt teendõk fedik egymást. Ez azért lehetséges, mert az elsõ modulok elkészítésében már történtek lépések /igények meghatározása, a hallgatók szabályos egyetemi diplomát kaphatnak/. A teljes szabályszerû eljárás 1997-ben indul be. Az ismétlések elkerülése végett bizonyos teendõket együtt említünk /de ahol szükséges utalva ,,-ra/.

// bevezetõ szakasz

1. Alakuló ülés. A konzorcium tagjai megismerhetik a mûködõ francia oktatás legfõbb szereplõit (egyetemi oktatók, vállalati menedzserek, tutorok, tanulók stb.).

2. Szervezeti keretek /3 hónap 1996 január- március, BME, CNAM/. Létrejön a CFA Magyarország 2000 három egysége az elsõ lépcsõben .

1/ Oktatási Osztály: Kezdetben körülbelül hat-tíz fõs állománnyal (BME alkalmazottak), a koordinátor alakítja ki. Tagjai a fõbb modulokért, mûszaki és menedzsment területekért felelõs tanárok és adminisztátorok.

Feladatuk a képzés, a hallgatók felvétele, az egyetemi szakaszban a tanítás megszervezése, az iparban eltöltendõ szakaszban a gyakornokok munkájának nyomon követése, értékelése, a diploma kibocsátása.

2/ Oktatási-gazdasági Alapítvány: Az intézmény szerves és fontos része az új mérnöki iskolának. A megfelelõ kapcsolatot biztosítja az egyetemi intézmények és az ipar között. Tevékenységét a BME hasonló más szervezeteivel együtt koordináltan végzi /pl. technológia transzfer/.

Feladatai a következõk /nem kimerítõ lista/:

cégek megkeresése gyakornokok toborzása érdekében,

anyagi alapok teremtése a folyó kiadásokra,

az anyavállalaton belül a gyakornokság értékelése,

a gyakornoksággal kapcsolatos jogi és adminisztratív problémák intézése /kapcsolattartás hivatalos intézményekkel, minisztériumokkal/,

az elhelyezkedés figyelemmel kisérése, a jövõbeli mérnök vállalati beintegrálódásának vizsgálata.

3/ Nemzetközi Iroda: A Francia Nemzeti Mûvészeti és Kereskedelmi Konzervatórium /CNAM/ egysége köré szervezõdik. Ezen egység célja a felsõfokú szakmai továbbképzés különbözõ formái bevezetésének kezdeményezése /pl. gyakornoki képzés, folyamatos képzés/. Garantálja a képzés minõségét, a partner vállalatok színvonalát. Az egység CNAM személyzettel és INGENIEUR 2000 képviselõkkel mûködik.

A Nemzetközi Iroda a CNAM egységébõl és konzorcium tagjaiból alakul. Az iroda segítséget nyújt az Oktatási Osztálynak és az Alapítványnak, együttmûködik a Magyarországon lévõ külföldi vállalkozásokkal és a Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Kamarával.

3-6. A váltakozó (alternáló) oktatás általános kereteinek vizsgálata /1996 szeptemberéig a CFA az összes partner részvételével végzi/. Képzési igények, tájékoztatás, a szükséges eszközök meghatározása, a jogi rész, bizonyítvány, gyakornoki státus általános vizsgálata, az új oktatási forma kereteinek kialakítása. /A 3. ütemtervben néhány (elsõsorban ülés jellegû) teendõ külön kerül felsorolásra, amelyek pénzügyi szempontból külön szerepelnek./

// a képzés normális menete

7. Tanmenet fejlesztés /96 január - szeptember/. A tananyagok végleges kiválasztása. A modulok /kezdetben 2 vagy 3) a BME karaihoz (Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Gépészmérnöki Kar, Építõmérnöki Kar), illetve a menedzsment, nyelv oktatásban érintett tanszékekhez kapcsolódnak .

Jelenleg a korábbi igények alapján a következõ modulokra van konkrét igény /helyszûke miatt csak utalunk a témakörökre/:

Környezetvédelem: Olyan gépészmérnököket szándékozunk képezni, akik gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek és a környezetvédelem területén szerzett ismereteik és készségeik képessé teszik õket,

a környezetvédelem által támasztott igények érvényre juttatására,

környezetbarát /fenntartható/ technológiák kifejlesztésére és mûködtetésére,

ismereteik és készségeik önálló szélesítésére és mélyítésére a témában.

Acélszerkezetek. Ez a modul célul tûzi ki mind az új európai rendszerek (Eurokód 3, ESDEP), mind a hazai acélszerkezet gyártók (Dunaferr Rt.) igényeinek kielégítését.

Folyamatirányítás. Bevezetés a szabályozástechnikába. Egyszerû szabályozási körök alapvetõ tervezése, fõbb berendezései. Szabályozási körök mûszerezési kérdései.

A menedzsment és szaknyelvi kommunikáció modulok a projekt fontos, hosszan ható eredményei lesznek.

A tananyag általános alapelveit /alapmodulok, az egyes vállalati szakaszok célkitûzései, a váltakozó képzés módja/ olyan bizottság dolgozza ki, amelyben a gazdaság-ipar, intézményi terület és az oktatás képviselõi egyaránt résztvesznek. A BME professzorai készítik a kurzusok anyagát, a tanterveket /a CFA Oktatási Osztálya koordinációjában/ együttmûködve a vállalkozások képviselõivel. Végsõ formába öntik és legalizálják a tananyagot.

8-21. A Képzéssel kapcsolatos teendõk:

- Gyakornokok kiválasztása, találkozók a cégekkel /1996 június-július, az összes partner részvételével/.

- Az elsõ csoportok egyetemi képzési szakasza, zsüri (vizsgabizottság) az egyetemi tanév szakasz végén (1996 október-1997 március),

- Tutorképzés /egyetemi 1996 október, mérnökök 1996 november, Ingenieur 2000, CNAM, BME közremûködésével/,

- Ipari képzési szakasz /kettõs tutorálással, távoktatási elemekkel gazdagítva/ (96 március-szeptember),

- Az új évfolyamok számára az elõbb részletezett típusú (5-12) tevékenységek.

// terjeszkedés

13. Kampány új cégek és gyakornoki szerzõdések felhajtására /kiadványok, sajtókonferenciák, nyílt napok/, sajátos oktatási formák /nyitott-távoktatás, multimédia technológia/ kialakítása, a hálózat kiépítése, a gyakornoki képzés és a nemzetközi kapcsolatok tökéletesítése érdekében.

2,22. A CNAM és a CFA Magyarország 2000 és más részvevõk közötti kommunikációs kapcsolatok /pl. számítógépes hálózat/ kiépítése. A partnerekkel és a hallgatókkal való kölcsönös kapcsolathoz, a tananyagok szétosztásához és a teendõk "hirdetéséhez" az Internet széles körben történõ használata elõrelátható. Kezdettõl fogva fontos feladat a megfelelõ multimédia alapú Internet server létrehozása és a CFA Hungary Home pages megteremtése.

23. A gyakornoki képzés második értékelése, új szakképzési javaslatoknak. Jelentések és szemináriumok. Kiemelt hangsúlyt helyezünk:

- a képzési és az iparban eltöltendõ szakaszok legoptimálisabb hosszának megállapítására, a tananyag tökéletesítésére,

- a pénzügyekre. A Phare progam végén a Központ pénzügyi forrásaira, a vállalati részvételre, részvételi díjakra, helyi közösségekre és a szakmai testületekre vonatkozó pontos információkra van szükségünk. Elvben a szendvics képzés saját költségvetési forrásaira támaszkodva önfenntartó kell legyen.

Mérföldkövek, jelentések. Három jelentés készül:

1. /1996 október/ Az szakasz végén. Tárgya a szervezeti formára, a tananyagra és a tanulásra, valamint a gyakornokságra vonatkozó általános szabályok. Az elsõ toborzás eredményei, az elsõ társuló vállatok listája.

2./1997 október/ A félidejében járó egyetemi és vállalati képzés eredményei.

3./1998 december/ Végsõ jelentés. Az elsõ végzõs évfolyamok eredményei /erre a Phare pályázati szakasz vége után kerül sor/.

A Projekt Kockázatai:

· Egy ilyenfajta képzési forma sikere az ipar érdeklõdésén múlik, minden konzorciumi tagnak ennek érdekében kell tevékenykednie különösen saját országa nemzeti vállalatainál.

· Hosszú távú finanszírozás /ipari, egyetemi szakaszok költségei, a gyakornokok fizetése stb./

· A gyakornoki képzésnek, mint magas színvonalú önálló képzési formának /amely mind az alapképzéstõl, mind a továbbképzéstõl eltér/ hazai és nemzetközi elismerést kell szerezni.

2.6 Illeszkedés a nemzeti kredit rendszerbe.

Az Egyetem 1992-ben vezette be a magyarnyelvû egyetemi képzésben a kreditrendszert. A rendszer kompatibilis az Európai Kredit Transzfer Rendszerrel az ECTS-sel. Így a szendvics egyetemi képzési idõszaka alatt elért eredmények kreditpontok formájában értékelhetõk és nincs érzékelhetõ akadálya annak, hogy az oktatási folyamat ezen része ne kapcsolódhasson a CATS-hoz. Ami a gyakorlati képzési idõszakot illeti a kreditszerzés a nyitott és távoktatás jövendõbeli magyarországi CATS-a alapján oldható meg.

A javasolt képzési forma bizonyos értelemben az alap- és a továbbképzés szintézise. Kreditrendszere például szolgálhat más vegyes típusú tanmenethez is.

4.1. A Koordinátor szerepe

A Projektet négytagú bizottság koordinálja majd. A bizottság élén a koordinátor áll, Dr.Moson Péter, a BME dékánhelyettese (nemzetközi kapcsolatok és továbbképzés), a BME Nyitott és Távoktatási Bizottságának elnöke. Számos TEMPUS Jep-ben /Francia Tagozat, PANNÓNIA Nyitott és Távoktatás/ vett részt. Projekt menedzserként irányította a BME Nemzetközi Oktatási Központján belül mûködõ Nemzetközi Középiskola létrehozását. Publikációi jelentek meg a gyakornoki és a szendvics típusú oktatásról.

A Bizottság további tagjai egyetemi professzorok: Dr. Iványi Miklós (a tudomány doktora, több nemzetközi szervezet, konferencia elnöke, irányítótestületi tagja), Dr. Loványi István /a nyitott oktatás, a telekommunikáció és a multimédia szakértõje/, Dr. Matuscsák Tamás /korábbi rektorhelyettes, a Francia Tagozat igazgatója/.

4.2. A partnerintézmények és vállalkozások szerepe

BME. A projekt koordinátora az oktatási kísérlet szervezõje, a hallgatók Budapesti Mûszaki Egyetemen fognak diplomát kapni. A CFA Magyarország 2000 itt jön létre, az egyetemi ciklus oktatása itt folyik majd.

Nemzetközi partnerek /CNAM, INGENIEUR 2000/. Tapasztalatokkal rendelkeznek a szendvics típusú képzés területén (KNOW-HOW), támogatást nyújtanak a képzési igények kiértékelésében, az ismertség elmélyítésében, a cégekkel történõ kapcsolatok kiépítésében. Részt vesznek a tanár és tutorképzésben.

A gazdasági életet képviselõ egyesületek, szervezetek /GVK, EVOSZ, BVA, IBISTRA/. Részt vesznek a képzés megismertetésében /workshopok szervezése/, a képzési igény felmérésében. Segítséget nyújtanak a tananyag fejlesztésben, értékelésben.

A gyakornokokat fogadó vállalatok részt vesznek az egész oktatási folyamatban, tapasztalatcsere, a gazdasági élet igényeinek felmérése. Anyagi felelõsség a tutori támogatás és az ipari szakasz költségei iránt.

Egyéb partnerek . Hozzájárulnak a projekt sikeréhez fõleg technológia transzfer és speciális szaktudásuk révén. Megjegyezzük, hogy a projekt iránt a konzorcium tagjainak számát jóval meghaladó volt az érdeklõdés.

4.3. Szervezeti feltételek

.

A projekt irányítására a konzorcium tagjai létrehozzák az Irányító Testületet /tagjai a koordinátor, két BME, két külföldi, két vállalati, két egyesületi képviselõ/.

A projektet a koordinátor fogja irányítani egy fõállású adminisztrátor segítségével. A CNAM képviselõ különleges szerepet tölt majd be, mivel a projekt alapja az õ oktatási technológiájuk adaptációja. A döntés hozatal elõtt a konzorcium minden érdekelt felének a véleményét kikérik /különös tekintettel a gazdasági élet képviselõire/.

A koordináló bizottság három tagja a CFA-ban fog dolgozni, amelynek a BME Nemzetközi Oktatási Központja ad helyet. Minden egyes modulnak a társelnöke egy egyetemi modulvezetõ és egy vállalati szakértõ lesz /a három szakmai modul vezetõje: Dr. Parti Mihály (környezetvédelem), Dr. Loványi István (folyamatszabályozás), Dr. Dunai Tamás (acélszerkezetek). A menedzsmenté: Dr Vágási Mária, az angol nyelvé: Sárvári Judit, a francia nyelvé:Dr Kelemen Éva./ A gyakornokok oktatása az egyetemi professzorokon és a mérnöktutorokon alapszik.

Az egyetemi szakaszok helyszíne /általában/ a BME, az ipari szakaszoké a vállalatok lesznek. Az adminisztratív munkát a BME Nemzetközi Oktatási Központja látja majd el.

Cél, hogy a szervezés alatt álló, a BME-hez kapcsolódó egyéb rokon jellegû intézményekkel /technológia transzfer központ, nyitott és távoktatási központ/ jó együttmûködés alakuljon ki.

4.4. Figyelemmel kísérés és értékelés

.

Mivel a projekt különbözõ tevékenységekre irányul, háromszintû ellenõrzési és értékelési rendszert ajánlatos bevezetni.

·elsõ szint: az ellenõrzést az adott tevékenységet végzõ részvevõ szervezetek végzik /kapcsolattartó személyek akik a feladatokért felelõsek/. Módszere: jelentések /legalább havonta, hosszabb feladatok esetén/.

második szint: az ellenõrzést a koordinátor végzi, jelentések feldolgozása.

harmadik szint: az ellenõrzést az Irányító Testület /évente kétszer/ és a konzorcium közgyûlése /évente egyszer végzi/

A szervezeti keret létrehozása, a háttér tisztázása /jogi, pénzügyi, ipari/, az elsõ évfolyamok oktatásának megkezdése után a projekt ki kívánja terjeszteni tevékenységét a vállalatok, szervezetek és a hallgatók szélesebb csoportjai irányában.

A terjeszkedés másik természetes iránya a Budapesti Egyetemi Szövetség /aminek a BME tagja/ illetve más mûszaki felsõoktatási intézetek Magyarországon és Közép-Európában.

A folytonosságot a szendvics oktatás iránt az egész világon jelentkezõ igény, a konzorcium nemzetközi és hazai tagjainak tapasztalatai és erõfeszítései, a BME Nemzetközi Oktatási Központjának célorientált projektekben való jártassága garantálja. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az és , illetve a szakasz menedzsment és nyelvi része egyszeri költséget jelentenek /ezeket alapvetõen a Phare és a nemzetközi társfinanszírozás fedezi/ , a költségei hozzávetõleg állandóak és a vállalati társfinanszírozás fedezheti. A megvalósíthatósági tanulmány várhatóan felfed további finanszírozási tartalékokat (pl. felsõoktatási, munkaügyi, helyi önkormányzati, vállalati adó-visszatérítési lehetõségeket).

A Budapesti Mûszaki Egyetem Intézményi Stratégiai Terve (IST-BME) az idevágó IV: Rész Függelékhez csatlakozik. Az itt következõ részben további információ található a Budapesti Mûszaki Egyetemrõl.

A Budapesti Mûszaki Egyetem Magyarország második legnagyobb egyeteme. A hallgatói létszám 11.000 fõ, a fõ- és részállású oktatók létszáma 1300 fõ, az egyéb alkalmazottak létszáma megközelítõleg 2100 fõ. Az Egyetemen hét kar van, amelyek a mérnöki, a természet- és gazdaságtudományok alapterületeit ölelik fel. A hét kar: az építészeti, építõmérnöki, vegyészmérnöki, villamosmérnöki, gépészmérnöki, közlekedésmérnöki és a természet és társadalomtudományi kar. Az Egyetemnek kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak, rendszeresen résztvesz az Európai Unió programjaiban valamint jó kapcsolatban áll a magyar ipari és gazdasági élet vezetõivel.

Az Egyetem Nemzetközi Oktatási Központja széleskörû tapasztalatokkal rendelkezik az új oktatási formák menedzselését illetõen. /angol, francia, német nyelvû képzés, poszt-szekunder képzés - IUT, nyílt és távoktatás, multimédia programok, Nemzetközi Középiskola, Professzorok Vendégháza stb/. Az angol nyelvû képzés szerkezete hasonló az ezen pályázatban javasolthoz, azaz az oktatás az egyes karokhoz kapcsolódik, míg az összes egyéb tevékenységet az Egyetem Nemzetközi Oktatási Központja fogja össze.

-A BME Fejlesztési és Stratégiai programja (1994-2000) hangsúlyozza az elmélet és gyakorlat egységének alapelvét, az elméleti háttér és a gyakorlati képzés ipari kapcsolatokon alapuló összehangolását.

-A képzés tartalmi fejlesztését illetõen az IST-BME hivatkozik a gazdaság által diktált flexibilitásra, beleértve ebbe az alapismeretek, az opcionális tárgyak, a szakmai tudás és az általános kultúra harmonikus egységét.

-Metodológiai és technológiai tekintetben a jövõben alkalmazni kell az oktatás nem tradicionális -távoktatás, multimédia módszerek- formáit is.

-Az Egyetem erõsíteni kívánja aktivitását az európai és világméretû oktatási-kutatási kapcsolatok terén.

A javasolt váltakozó gyakorlat és igény orientáltabb oktatási forma teljes egészében beleillik az Intézményi Stratégiai Tervbe. Következõ idézetek IST-BME-bõl valók s /többek közt/ ezen állítást támasztják alá:

Legjobb hagyományainak megfelelõen az oktatásban továbbra is szem elõtt tartja az elmélet és gyakorlat egységét, egyaránt fontos követelménynek tartja a magas szintû elméleti megalapozottságot és az ipari kapcsolatokon is alapuló gyakorlati képzést.

Stratégiai céljának tekinti a képzés tartalmának és felépítésének a tudomány haladását és a társadalmi igényeket szem elõtt tartó folyamatos fejlesztését, a többszintû és többnyelvû oktatás továbbfejlesztését. (1. oldal)

-...a képzési profil kiszélesítése, új “piacképes" szakok indításával, ezáltal az egyetemünkön lévõ szellemi kapacitások gazdaságosabb kihasználása és az universitas felé közeledés...(2. oldal) stb.

-...a projekt-jellegû mérnökképzés elemeinek bevezetése, a komplex feladatok megoldása során a hallgatók felkészítése a team-munkában való részvételre.

Az oktatásmódszertan- és oktatástechnológia-fejlesztés eszköze a nem hagyományos oktatási formák alkalmazása (távoktatás, multimédia) is. (2. oldal)

Projektet irányító intézmény Budapesti Mûszaki Egyetem

Projekt címe: Alternáló oktatási formák rendszere. Egyetemek - vállalkozások együttmûködése Magyarországon. SZENDVICS

Projekt száma

Projekt célja

egy új oktatási formának, a SZENDVICS típusú mérnökképzésnek a bevezetése a Budapesti Mûszaki Egyetemen.

Az új forma a mérnökoktatás második (szakirány) szakaszához kapcsolódik, és alternáló egyetemi és ipari oktatási ciklusokból áll. A tanmenetet a gazdaság szükségletei határozzák meg, a képzés pedig ipari partnerek illetve azok szövetségeinek aktív részvételével történik. A program különleges figyelmet fordít a menedzsment és az idegen nyelvû kommunikáció oktatására, és széles körben alkalmazza az új oktatási technológiákat (multimédia, távoktatás), valamint a fejlett kommunikációs módszereket (hálózatok).

A KNOW-HOW-t az EU partnerek (CNAM, Engineers 2000) adják, a magyar résztvevõk pedig biztosítják a helyi tapasztalatok és specialitások beépítését a projektbe. Új metodológiai elemként kifejlesztésre kerül egy kettõs (egyetemi-ipari) tutor-rendszer.

A projekt keretében megvalósul :

az alternáló képzés szervezeti struktúrája, amely megvalósíthatósági tanulmányon alapul, és folyamatos kapcsolatot biztosít a BME és a gazdaság aktuális igényei közt,

a tanmenet kifejlesztése (szaktanmenet, menedzsment, idegen nyelvû modulok),

oktatás (1996 szeptemberétõl folyamatosan)

A SZENDVICS típusú oktatás iránti igényt nemzetközi tapasztalatok, valamint a magyar vállalatok igényei igazolják. A felsõoktatás és az ipari partnerek közti folyamatos, személyi és intézményi szintû együttmûködésen alapuló új oktatási forma az innováció és a technológia transzfer hatását megsokszorozva nagymértékben hozzájárul a felsõoktatás és a gazdaság összehangolásához, további oktatási együttmûködési formák (átképzés, továbbképzés) létrejöttéhez.

Projekt címe:Alternáló oktatási formák rendszere. Egyetemek - vállalkozások együttmûködése Magyarországon. (SZENDVICS)

Neve: Dr. Moson Péter

Címe: Budapesti Mûszaki Egyetem

H-1521 Budapest

Kizárólag hivatalos használatra

A PMU elismeri, hogy Öntõl a HU-94.05. számú Phare program

......... számú program területére szóló pályázatát átveszi:

A pályázatot HU-94.05/APP/ /........................ szám alatt bejegyzi.

HU-94.05/

1.Programterület: - A felsõoktatás és a gazdaság együttmûködése

2.Programterület: - A felsõoktatás sokoldalúbbá tétele

3.Programterület: - A távoktatás fejlesztése

4.Programterület: - Középfokú képzés szociálisan hátrányos helyzetû fiatalok számára.

Igazgató, PMU

Dátum:......................................

Aláírás:......................................