DR. RÉFFY JÓZSEF – OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

DR. LÓGÓ JÁNOS – BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM:

 

IPARI HÁTTERŰ ALTERNÁLÓ KÉPZÉS ALAPELVEI

A BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEMEN

(a képzés tantervének, oktatásszervezésének egyetemi szintű megvalósítása)

(az itt felsorolt elveket valamennyi kar képviselője útján már elfogadta)

 

 

Az alternáló képzés irányító alapelvei a BME keretei között:

 

 

 

 

 

Melléklet

 

Az Ipari Hátterű Alternáló képzés (SANDWICH) létjogosultságát az ipari aktivitás lényeges elemeinek (ipar produktumainak megtervezése – a gyártási folyamat megtervezése – a gyártási folyamat levezénylése) egyre fokozódó integrációja adja. Egyre nagyobb fizetőképes kereslet mutatkozik olyan mérnökök iránt, akik:

 

 

Idézve egyetemünk küldetésnyilatkozatából: a Budapesti Műszaki Egyetem, mint a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb intézménye, többek között hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő, differenciált, többszintű, széles bázisú minőségi oktatást. Az Egyetem jó hagyományainak megfelelően az oktatásban biztosítja az elmélet és gyakorlat egységét, vagyis a magas szintű elméleti megalapozottságot és az ipari kapcsolatokon is alapuló gyakorlati képzést. (Ez utóbbit a felsőoktatásról szóló 157/1996. (X.22…) számú Kormányrendelet is megköveteli.) Feladatának tekinti a tudomány haladásával és a társadalmi igények szem előtt tartásával a képzés tartalmának folyamatos fejlesztését, mind a többszintű, mind a többnyelvű oktatás területén.

 

Alaptevékenységének pénzügyi forrását az állam a Felsőoktatási Törvényben, valamint a Költségvetési Törvényben foglaltak szerint biztosítja. Az Egyetem működésének további forrását képezik saját bevételei, amelyeket az alaptevékenység ellátásához rendelkezésre álló személyi és tárgyi kapacitások felhasználásával az alaptevékenysége (törvényi kötelezettsége) mellett mind az oktatásban, mind a kutatásban és fejlesztésben vállalkozik költségtérítéses szolgáltatások végzésére. A vállalkozási tevékenységében az Egyetem az államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzésben részt vevő hallgatók számára olyan képzést, illetve szolgáltatás nyújthat, amely nem kapcsolódik a képesítési követelményekben és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez. Ezért az ilyen oktatási formák kivitelezéséhez a külső források igénybevétele megalapozott és szükségszerű.

A Budapesti Műszaki Egyetem, mint a magyar műszaki élet egyik központja szoros kapcsolatot tart fenn a szakmai szervezetekkel és a vállalati szféra reprezentánsaival. Ebben a viszonyban a kölcsönös előnyök kihasználására fekteti a hangsúlyt.

A BME egyik legfontosabb célja annak megőrzése, hogy a hagyományoknak megfelelő magas presztizsű diplomája a munkaerőpiacon a legtöbbet érje, végzett diákjaiért a legjobb vállalatok és intézmények versengjenek.

 

A fent említett célok és eszközök, csak további megerősítést nyerhetnek, ha alapképzésünket kiszélesítjük az alternáló típusú képzés megvalósításával.

A továbbiakban az alternáló képzés rövid egyetemi történetét, képzési céljait, a tanterv egyetemi szintű tantervi kialakításának lehetőségeit, oktatásának szervezését, menedzselését tárgyaljuk.

 

 Történeti áttekintés

 

Az alternáló mérnökképzés megvalósításának az alapgondolata a Budapesti Műszaki Egyetem oktatásában a 90-es évek közepén a Dunaferr Rt. felvetéséből származik a vállalat korábbi jó, saját tapasztalata alapján. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium hathatós támogatásának következtében az 1793-ban alapított párizsi egyetem, a CNAM (Conservatoire National Des Arts at Métirs) a francia-magyar bilaterális kapcsolatok keretében vállalta a knows-how átadását, amelyben az egyetem alternáló formában biztosítja mérnök-hallgatóinak a magasszintű elméleti képzést, illetve a csak a vállalatoknál megszerezhető gyakorlati ismereteket. A Budapesti Műszaki Egyetemen az alternáló képzés, kísérleti jelleggel, 1996 szeptemberében indult meg. Az egyetem öt Karának (Építészmérnöki Kar, Építőmérnöki Kar, Gépészmérnöki Kar, Természet és Társadalomtudományi Kar –ez ma már két különálló Kart jelent- és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar) közreműködésével beindult oktatás hátterét a PHARE HU-94-05 “ Az oktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése” program biztosította. A fő vállalati partnerünk a Dunaferr Rt. volt. A négy szakmai modulban 33 hallgató tanult az ipari és egyetemi tutorok irányításával. A szakmai és humán modulok kifejlesztett tananyagai hosszabb távon is felhasználható értéket jelentenek. Mind egyetemi, mind vállalati szinten létrejöttek a szendvics képzés egy lehetséges megvalósításának jogi feltételei, alapvető dokumentációja (hallgatói szerződések, értékelőlapok, tanulmányi átlag számítási technika az ösztöndíj számításánál.). A BME TANOK létrehozott egy irodát a vállalati igények felmérésére, az oktatás menedzselésére a projekt utáni időkre. Felterjesztések készültek a főhatóságokhoz az ilyen típusú képzések jogi és elsősorban pénzügyi feltételeinek biztosítására.

A projekt munkáját a PHARE szakértők mind szakmai, mind menedzsment szempontjából a jó példák között említik. Az egyes karok tanterveit a melléklet tartalmazza. A BME TANOK létrehozott egy szervezeti egységet az alternáló képzések egyetemi összehangolására. Az 1998-2000 időszakra elnyert TEMPUS University Management 13352-98 projekt lehetővé teszi:

 

 

 

 

 

 

Képzési alapelvek

 

Az egyetemen a képzés a kreditrendszer keretei között történik. Az oktatási egységet a szemeszter jelenti és minden egyetemi képzési forma 10 szemeszterre épül. Minden egyes szemeszterben 30 kreditpontot szerezhet általános esetben a hallgató a mintatantervekben megadott tárgyak közül. Az alternáló képzés a tanulmányok második felét érinti, amikor a hallgatók befejezték alapképzésüket és a szakirányos képzésük elkezdődik.

 

A létrejött új képzési forma fő ismérvei:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Javaslat az alternáló mérnök képzés szemesztereinek szervezésére, tantervének kialakítására:

 

A javaslatok kialakításánál figyelembe vettük az alternáló képzéssel rendelkező Karok módszereit és azok alapján állítottuk össze azokat.

(A javaslat figyelembe veszi a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített kedvezményes egyéni tanulmányi rend kialakíthatóságának lehetőségét)

 

1-6. szemeszter: azonos az adott Kar nappali képzésének programjával.(180 kreditpont)

7 és 9. egyetemi szemeszterek:

nappali törzsanyag, kötelező szakirányos tárgyak és választható műszaki tárgyak,

menedzsment és kommunikációs törzsanyag (menedzsment, idegen- és anyanyelvi kommunikációs ismeretek).

8. ipari szemeszter:

kötelező szakirányos tárgyak, az egyetem által kedvezményes egyéni képzés formájában oktatva. (Amelyik karon ez megvalósítható). Egyéni feladat amely kapcsolódik a vállalati munkához. (A kari szabályoknak megfelelő kreditpont!)

10. ipari szemeszter:

diplomatervezés.

Tantárgyak, kreditpontok:

A négy szemeszterben megszerzendő kreditek száma: 120, (ebből 30 a diploma tervezésé). A tárgyak az alábbi módon osztályozhatók:

 

Szakmai modul

minimális kreditszám: a kari szabályoknak megfelelő,

az ipari partnerrel közösen meghatározott szakirány a kari tantervben meghatározott módon.

 

Menedzsment és kommunikációs törzsanyag

 

minimális kreditszám: 15, (ez ott is megszerezhető, ahol a többi kredit más célra van hasznosítva, mivel minden tanterv tartalmaz 5% szabadon választható nem műszaki kreditanyagot, aki pedig ezt a képzési formát választotta annak előírják ezen tárgyakat)

BME ipari hátterű alternáló képzés -program alapján kötelezően teljesítendő menedzsment és kommunikációs ismeretek

Megjegyzés: a fenti szakirányos tárgyak részben az ipari szemeszter során is oktathatók.

Anyanyelvi kommunikációs tárgyak (kötelező tárgyak a GTK által oktatva, a

szabadon választható nem műszaki tárgyak terhére)

Idegen nyelvi szakmai kommunikációs tárgyak (ajánlott tárgyak a GTK által oktatva)

Az Egyetemi Bizottság ezt a programot támogatta és javasolja elfogadásra a Karoknak, de ha ez nem lehetséges a következő alternatív módszereket is elfogadhatónak tartja.

 

Alternatív programjavaslat

(A módszer nem veszi figyelembe a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített kedvezményes egyéni tanulmányi rend kialakíthatóságának lehetőségét)

 

  1. Ha az ipari gyakorlat budapesti cégnél folyik (vagyis a hallgatók végig Budapesten vannak), akkor az alternáló típusú képzés alig kíván tanterv módosítást.

 

diplomatervezés.

 

b.) Ha az ipari gyakorlat nem budapesti cégnél folyik (vagyis a hallgatók Budapesttől távol vannak az ipari gyakorlat alatt), akkor az alternáló típusú képzés kedvezményes egyéni tanulmányi rend hiányában az alábbi ütemezés szerint történhet:

 

 

Az oktatás menedzselése

 

Konzulensek:

Minden hallgató munkáját egy egyetemi és egy ipari tutor irányítja.

 

Kar, Tanszék

 

Adott szakterületre vonatkozó alternáló képzési modult az ipari partner vállalattal (vagy vállalatokkal) kapcsolatban lévő tanszék (vagy tanszékek) szervezi(k) meg a kari alternáló képzési felelős felügyelete mellett. A képzés feltételeit a partnerek közötti együttműködési szerződés rögzíti, amely teljesíti a BME Alternáló Képzési -program és az adott Kar alternáló képzésre vonatkozó globális feltételeit.

 

A fő-szakirányt és a diplomamunkát az együttműködő tanszék(ek) és vállalat(ok) határozzák meg. A tanszék a kari felelős közreműködésével gondoskodik az ipari vállalattal való kapcsolattartásról, a képzés hallgatók számára történő meghirdetéséről, az egyetemi tutorok biztosításáról, az ipari szemeszterben a tárgyak oktatásáról, a hallgatók vállalatnál végzett munkájának nyomon követéséről és értékeléséről.

Egy adott szakterületre vonatkozó modult az adott Karon meghatározott minimum és maximum hallgatóval lehet elindítani.

 

 BME Alternáló Képzési Iroda

 

A TANOK alternáló képzési irodája adja a szervezéshez szükséges eszközöket, összefogja, koordinálja a képzést (ipari szakasz egységes kezelése: időpontok, értékelés, konferencia, tutori összejövetelek) és a felvételek lebonyolítását.

 

Az iroda munkatársai

 

Dr. Penninger Antal az iroda vezetője

Perger Mária a vállalati kapcsolatok felelőse

Dr. Lógó János az egyetemi kapcsolatok felelőse

Korai Pálné adminisztratív munkatárs.

 

A Karokat a mindennapi operatív feladatok lebonyolításában a kari képzési felelős képviseli, aki az oktatási dékánhelyettes felügyelete mellett ellátja a tanulmányi program irányítását. A hallgatók a Kar nyilvántartásában maradnak. A képzés egyetemi szintű döntéseit a Képzési Koordinációs Tanács végzi, melynek tagjai a Karok vezetői, a TANOK képviselői. Szemeszterenkét két alkalommal, de szükségszerűen, rendkívüli esetben is tarthatnak ülést.

A BME Alternáló Képzési -program biztosítja a Alternáló Képzési -törzsanyag összehangolását és adminisztrációját.

Az iroda kiemelt fontosságú feladata a képzés általános népszerűsítése, új vállalati kapcsolatok kialakítása.

 

Az alternáló képzés kari felelősei:

 

  1. Klujber Róbert Építészmérnöki Kar
  2. Dr. Dunai László Építőmérnöki Kar
  3. Dr. Topár József Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar
  4. Dr. Parti Mihály Gépészmérnöki Kar
  5. Dr.Szőke Dezső Közlekedésmérnöki Kar
  6. Dr. Pipek János Természettudományi Kar
  7. Dr. Ágai Béla Vegyészmérnöki Kar
  8. Dr. Loványi István Villamosmérnöki és Informatikai Kar

 

 Budapest, 1999. október 5.