LEONARDO NEMZETI IRODA
LEONARDO DA VINCI PROGRAM
MOBILITÁSI PROJEKTEK
ZÁRÓBESZÁMOLÓ
|
Megállapodás száma: HU/01/PL/217 |
A megállapodás
időtartama: 20 hónap |
||
|
Év: 2001 |
Ország: Magyarország |
A projekt hossza:
20 (hónap) |
|
|
Projekt címe: Foreign professional
training of students majoring in informatics (INFTRAIN) |
|||
|
Szerződéskötő intézmény: Budapest Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem (BME) |
|||
|
A szerződéskötő intézmény
hivatalos képviselője: Dr. Detrekői Ákos rektor |
|||
|
A beszámoló mely időszakra vonatkozik |
01/10/2001 –tól 31/05/2003 –ig |
||
|
Szerződés módosítás(ok) |
Igen X Nem |
||
NYILATKOZAT
Alulírott ezennel kijelentem,
hogy a jelen beszámolóban foglalt, illetve annak mellékletét képező adatok
pontosak és mindenben megfelelnek a valóságnak. Különösképpen a beszámolóban
feltüntetett pénzügyi adatok, melyek összhangban állnak a mobilitási projekt
szervezése és a kedvezményezettek felkészítése során felmerült, valamint a
projektben tervezett külföldi gyakorlat(ok)/csereprogram(ok) teljesítésével
kapcsolatban felmerült mobilitási költségekre fordított tényleges kiadásokkal.
............................................................................................................
(A szerződéskötő intézmény hivatalos
képviselőjének (a megállapodás aláírójának) eredeti aláírása)
Név: Dr. Detrekői Ákos
A szerződéskötő intézményben betöltött munkakör: rektor
Dátum: 2003. június 18.
A beszámolót az alábbi címre juttassák el:
Leonardo Nemzeti Iroda
1082 Budapest, Üllői út 82.
1438 Budapest 70, Pf. 508
|
A. A
SZERZŐDÉSKÖTŐ INTÉZMÉNY ADATAI |
|
Az
intézmény neve magyarul (Tüntessék fel az intézmény teljes nevét,
valamint rövidített elnevezését, ha van ilyen!) |
BUDAPESTI MŰSZAKI és GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM (BME) |
|
Az intézmény neve
angolul, franciául vagy németül |
BUDAPEST
UNIVERSITY of TECHNOLOGY and ECONOMICS (BUTE) |
Az intézmény székhelye
|
Utca |
Műegyetem rkp. |
|
Házszám |
1-3. |
|
Irányítószám |
H-1111 |
|
Város |
Budapest |
|
Ország |
Magyarország |
A kapcsolattartó
személy adatai
|
Név |
Mr X Ms□ |
Dr. MOSON PÉTER |
|||
|
Beosztás |
egyetemi docens, Leonardo intézményi koordinátor |
||||
|
Utca |
Bertalan Lajos |
||||
|
Házszám |
2. |
||||
|
Irányítószám |
H-1521 |
||||
|
Város |
Budapest |
||||
|
Ország |
Magyarország |
||||
|
Telefon |
++ /+36-1-4632690
, mobil: +36-30-9329626 |
||||
|
Fax |
++ /+36-1-4631291 |
||||
|
E-mail |
moson@tutor.nok.bme.hu |
||||
|
Honlap |
www.bme.hu |
||||
|
Az intézmény hivatalos képviselője |
|
|
|||
|
Név |
Mr X Ms□ |
DR. DETREKŐI ÁKOS |
|||
|
Beosztás |
rektor |
||||
|
Az intézmény típus kódja [1] |
Régiókód |
Szektorkód (max 3) |
Méretkód |
||
|
08 - U |
HU01 |
M80 |
|
|
S7 |
|
A projekt jellemzése [2](max
3 kulcskifejezés angol, francia vagy német nyelven) |
||
|
Access to
Vocational training |
University/industry
cooperation |
|
|
B. A MOBILITÁSI PROJEKT ÁTTEKINTÉSE |
1. CÉLCSOPORT
Jelölje meg a projektben szereplő célcsoportot:
|
Külföldi gyakorlatok: q
A – Szakmai alapképzésben résztvevő fiatalok X – Felsőoktatásban tanuló diákok q
C – Fiatal dolgozók, friss diplomások Csereprogramok : q
D – Vállalatok HR vezetői, szakképzési
döntéshozók, oktatók, foglalkoztatási tanácsadók q
E – Szaknyelvet oktatók, szaknyelvi tanácsadók |
2. A KEDVEZMÉNYEZETTEK SZÁMA
|
|
A
kedvezményezettek összlétszáma |
A kedvezméynezettek neme |
|
A
fogyatékos kedvezméynezettek száma |
|
|
|
|
Nő |
Férfi |
|
|
|
A benyújtott pályázatban foglaltak szerint |
30 |
|
|
|
0 |
|
A támogatásra elfogadott projektben foglaltak szerint |
20 |
|
|
|
0 |
|
A tényleges megvalósulás szerint |
9 |
0 |
9 |
|
0 |
|
C. A PROJEKT LEÍRÁSA |
3. A PROJEKT ÁTTEKINTÉSE
Kérjük, adjon rövid (egy oldalas) áttekintést
mobilitási projektjük fő tartalmi elemeiről (témák, technológiai és képzési
területek, partnerek, a kiutazás programja), a projektben elért eredményekről,
valamint az eredmények terjesztésének módjairól, sikerességéről. Értékelje,
hogy a projekt megvalósítása során mennyiben teljesítették a pályázatban
foglalt célokat. Fejtse ki a külföldi gyakorlatok/csereprogramok hasznosságát a
kedvezményezettek szempontjából, és mutassa be, milyen módon ismerték el a
megszerzett kompetenciákat.
Kérjük,
a projekt áttekintését angol, francia vagy német nyelven is szíveskedjen
elkészíteni és a beszámolóhoz mellékelni.
|
ÖSSZEFOGLALÁS
(magyarul) A magyar felsőoktatást gyakran éri kritika (vállalatok, hallgatók,
kormányszervek stb. részéről) a képzés túlságosan elméleti jellege, a kevés
szakmai tapasztalat (különösen nemzetközi) miatt. Jelen projekt e helyzet
javításához kívánt hozzájárulni. A projekt közvetlen célja 3 magyar felsőoktatási intézmény (Budapesti
Műszaki és Gazdaság-tudományi Egyetem, Budapesti Műszaki Főiskola,
Dunaújvárosi Főiskola) 20 magasabb évfolyamú hallgatója külföldi szakmai
gyakorlatának támogatása elsősorban informatika témában. A konzorcium tagjai voltak még (zárójelben közöljük rövid bemutatásukat -
vállalt feladataikat): IBISTRA (német kisvállalkozás - a gyakorlatok külföldi
szervezése), BITKOM (német informatikai vállalkozások szövetsége - a fogadó
intézmények képviselője), Ericsson (svéd vállalat - fogadóintézmény), CNAM
(francia szakképzési, felsőoktatási intézmény - szakmai tanácsadó), Duneferr
(magyar nagyvállalat - szaktanácsadó). Ugyanez a konzorcium 2000-2002-ben sikeresen megvalósított egy hasonló
célkitűzésű projektet (INFGERM HU/00/PL/205) 30 külföldi szakmai
gyakorlattal. Itt helyhiány miatt nem térünk ki a szervezés minden elemére (a
gyakorlat előkészítése, megvalósítása, nyomon követése, értékelése), csak a
HU/01/PL/217 projektre jellemző fő
kérdéseket tárgyaljuk. A szervezés a már "bevált" gyakorlat szerint kezdődött
(részletek http://tutor.nok.bme.hu ,
szakmai gyakorlatok rész). 2001 őszén a 3 intézmény nagyszámú érdeklődő
hallgatójából 35 kiválasztott készítette el részletes pályázati anyagát,
kezdte meg a nyelvi, szakmai felkészülést. Sajnálatosan 2001 telén az európai
informatikai piacon válság keletkezett (csődök, elbocsátások). A német
partner (IBISTRA) erőfeszítései ellenére sem sikerült jelentős számú vállalati
fogadókészség biztosítása, végül csak 2 hallgató kezdte meg a gyakorlatot. A
helyzet értékelésénél megállapítható, hogy a Leonardo program lassú átfutása
(több mint 1 év a pályázat elkészítése, és a tényleges gyakorlatok megkezdése
között) nem alkalmas a gazdaság egy szűk területén mutatkozó mégoly jelentős
gyakorlati igény kielégítésére egy-két külföldi partner segítségével. A BME
vezetése 2002. nyarán létrehozta a Leonardo intézményi koordinátor
intézményét (hasonlóan az EU Socrates/Erasmus akadémiai csereprogram
intézményi koordinátorához) az egyetem minden kara hallgatói szakmai
gyakorlata támogatására. Új módszerek kerültek bevezetésre a vállalati
fogadókészség biztosítására: ·
A BME csatlakozott a LEO-NET hálózathoz, ahol
több mint száz európai tagintézmény kölcsönösen segíti egymást a szakmai
gyakorlatok megszervezésében. ·
Az EU országok gyakorlatához hasonlóan
fokozottan építettünk a hallgatók, felsőoktatási intézmények saját
kapcsolatrendszerére. Az új módszerekkel további 7 hallgató folytathatott külföldön szakmai
gyakorlatot. Abban, hogy a teljes keretszámot nem sikerült kitölteni szerepet
játszott az is, hogy a szakmai gyakorlat / diplomamunka helye a tanrendben
tipikusan a tavaszi szemeszter, és 2003. tavaszán már nem volt lehetőség 5
hónapos gyakorlatok megvalósítására. Ez a projekt menedzsment eddig kb. 100 külföldi szakmai gyakorlatot
szervezett 5 Leonardo projekt (köztük a mobilitási nívódíjjal kitüntetett
HU/01/Pl/202) keretében. Mind a tájékoztatásnál, mind a projekt
lebonyolításánál fontos szerepet kap a modern információs technológia (pl. www.bme.hu egyetemi honlap Leonardo része, www.tampont.bme.hu internetes újság,
vagy a projekt saját már fentebb idézett honlapja). A tapasztalatokat
egyetemi, országos (Leonardo konferenciák, rendezvények), nemzetközi
konferenciákon (pl. ICEE- International Conference on Engineering Education,
vagy Placements Abroad, Strategies and Systems, Paris, UNESCO) szinten
igyekezünk terjeszteni. Összefoglalva: Habár a hallgatói kiutazásokat nem sikerült teljes mértékben
realizálni a projekt tapasztalatai jelentősen hozzájárultak a BME külföldi
szakmai gyakorlatok rendszere továbbfejlesztéséhez (jelezzük, hogy az
elfogadott 2003. évi Leonardo mobilitási projekt már ezen új alapokon
készült). SUMMARY (in English) The Hungarian higher education has been often
criticized (by enterprises, students, governmental bodies, etc.) because of
its exaggerated theoretical training and the insufficient practical
experience (especially international). This project wanted to contribute to
the improvement of this situation. The direct aim of project was to support the foreign
practical placements for 20 students in informatics of 3 higher educational
institutions (Budapest University of Technology and Economics, Budapest
Polytechnic, Dunaújváros Polytechnic) The members of consortium were furthermore (in
parenthesis their short presentation - tasks): IBISTRA (German PME - foreign
organization of internships), BITKOM (union of German enterprises in
informatics - representative of receiving enterprises), Ericsson (Swedish GE
- receiving partner), CNAM (French vocational, higher educational institution
- expert), Dunaferr (Hungarian GE - expert): The same consortium successfully realized in
2000-2002 the Leonardo project INFGERM (HU/00/PL/205) with similar objectives
for 30 practical placements. Here because of the lack of space we do not
consider all elements of organizational process (preparation, realization,
follow up, evaluation of placements), it will be concentrated only on the special
aspects of this project. The organization was started according to the well
established practice (see http://tutor.nok.bme.hu practical placements). In fall 2001 35
students were selected from the important number of candidates. They prepared
the detailed application material (student's profile), started language,
professional preparation. Unfortunately in Winter 2001 there was an economic
crisis at the informatics market (bankruptcies, dismissals). Despite of
efforts of the German partner (IBISTRA) there was not enough receiving
enterprises, finally only 2 students started their placements. The evaluation of the situation gave that the narrow profile Leonardo
projects with only one foreign organizer could lead to problems (even if at
the moment of application there was a large demand in informaticians but the
time interval between the application procedure and the realization of
internships was too long, more then 1 year). As a consequence BUTE created in
2002 a Leonardo institutional coordination unit (similarly to the EU Socrates
/ Erasmus academic exchange unit) with objective to support the foreign
practical placements for students of all faculties. There were introduced new
methods to find, contact receiving enterprises: ·
BUTE has joined the LEO-NET network, where
more than 100 European institutions mutually help each other in the
organization of internships. ·
Following the practice of EU countries more
emphasis is given to the own contacts of students and institutions. By the help of these new methods another 7 students
could carry out their foreign internships. The typical period of practical
placements/ diploma works is the Spring semester. This fact played role as
well that the project could not use all the internships awarded (in 2003
there was no enough time for 5 months placements). This project management unit has organized about 100
foreign internships in the framework of 5 Leonardo projects (among them the
mobility award winning HU/01/PL/202). The modern information technology (e.g.
the Leonardo part of BUTE homepage www.bme.hu
, the internet newspaper www.tampont.bme.hu
, or the homepage of the projects cited above) plays an important role both
in the information and management. The experience is disseminated on
university, national (Leonardo conferences, meetings), international level
(e.g. ICEE- International Conference on Engineering Education, or Placements
Abroad, Strategies and Systems, Paris, UNESCO). Summarizing: However the students' placements have
not been fully realized the experience of the project has significantly
contributed to the development of BUTE foreign practical placements system
(remark that the accepted mobility project of year 2003 is already based on
these new ideas). |
4. PROJEKT MENEDZSMENT
Írja le és értékelje a külföldi gyakorlat/csereprogram
előkészítésére, szervezésére, nyomonkövetésére, értékelésére és terjesztésére
vonatkozó tevékenységeket az alábbi öt alpont segítségével.
4.1. A
PROJEKT INDÍTÁSA
·
Az együttműködés
indítása: a fogadó intézmények kiválasztása, a partnerek szerepének tisztázása
a munkaprogramban
·
A kedvezményezettek mobilitását akadályozó tényezők bemutatása
(adminisztratív, jogi illetve gyakorlati tényezők) és a lehetséges megoldások
keresése
·
Források felkutatása
a projekt finanszírozásához (miért pont a Leonardo da Vinci program, egyéb
finanszírozási források)
|
Az együttműködés indítása Ez a
projekt a sikeresen megvalósított INFGERM Leonardo mobilitási projekt
(HU/00/PL/205) folytatásaként indult, gyakorlatilag avval megegyező
konzorciumi tagokkal (megjegyezzük, hogy a fő külföldi partnerekkel
/CNAM,IBISTRA/ a BME már 1995 óta együtt dolgozik), hasonló szervezési
módszerekkel. Azaz a tervek szerint:
A kedvezményezettek
mobilitását akadályozó tényezők A már említett válság miatt az informatikai piacon (ami a vállalati
fogadókészség visszaeséséhez vezetett) a 2. pontban módosításokra volt
szükség a partner vállalatok, de elsősorban a közvetítő intézmények
tekintetében. A BME csatlakozott a LEO-NET szervezethez. Források felkutatása A
külföldi szakmai gyakorlatok nem általánosak a hazai felsőoktatásban. A
Leonardo program nyújtotta lehetőséggel az intézményeink igyekeznek növelni
számukat. A Leonardo támogatást szinte minden esetben kiegészítette valamilyen
vállalati hozzájárulás is (ami időnként nem egyszerűen dokumentálható: pl.
olcsóbb szállás biztosítása). |
4.2. A
KÜLFÖLDI GYAKORLATOK/CSEREPROGRAMOK ELŐKÉSZÍTÉSE
·
A kedvezményezettek
toborzásánál és kiválasztásánál alkalmazott szempontok
·
A pedagógiai,
kulturális és nyelvi felkészítés biztosítása a külföldi gyakorlat (esetleg
csereprogram) előtt és alatt. Ön szerint szükséges a felkészítés
továbbfejlesztése, ha igen, milyen lehetőségeket, módszereket lát erre?
|
A kedvezményezettek toborzása A már
többször említett informatikai szektorbeli válság miatt a toborzás
kétféleképpen zajlott.
A
kiválasztott hallgatók elkészítették a bemutatkozó anyagaikat
("student's profile - a második szakaszban többségében a LEO-NET
hálózatnál használt változatot). A vállalatok szintén összeállították
igényeiket. Megindult egy iterációs folyamat a megfelelő hallgató - vállalat
párosítás kialakítására. Pedagógiai, kulturális és nyelvi felkészítés Azonnal
megindult az érdeklődő hallgatók számára. Ez az előző INFGERM projekt
tapasztalatai miatt volt így. Részben azért, mert csak kellő ismeretek
birtokában tudnak a hallgatók megfelelő színvonalú bemutatkozó anyagot
készíteni. Részben pedig azért, mert amikor a vállalat dönt egy hallgató
felvételéről, akkor általában már nincs idő pl. hosszabb nyelvi
felkészítésre. Ez megnöveli a projekt hatását, hiszen a végül külföldre nem
kikerülő hallgatók is többlet ismeretre tesznek szert. Jelen projektben az
első 35 hallgató esetén ez különösen így volt. |
4.3. A
PROJEKT NYOMONKÖVETÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
·
A kedvezményezettek
mentorálása és támogatása érdekében tett lépések
·
A projekt szakmai
felügyeletének biztosítása (a külföldi gyakorlatok/csereprogramok szakmai
tartalmának biztosítása, a partnerek vállalat szerepének betartása, stb.)
·
A projekt
értékelésére alkalmazott módszerek
|
A
kedvezményezettek mentorálása, szakmai felügyeletének biztosítása A
projektben résztvevő hallgatók mentorálása, támogatása nagy mértékben
kiutazásuk előtt megtörténik. Valamennyi szakmai illetve adminisztrativ
problémájukkal a BME Leonardo Iroda munkatársaihoz fordulhatnak, akik a
szakmai jellegű problémák megoldásához az adott kar kijelölt felelőséhez
fordulhatnak. Mivel végzés előtt álló hallgatókról van szó, a közvetlen
szakmai vezetőjük a diplomamunkájuk konzulense, amennyiben már van nekik.
Lehetőség szerint a szakmai tutorok (vállalati - egyetemi) személyesen is találkoztak.
Azok a gyakorlati helyek ahova elhelyezkedtek gyakran személyes egyetemi,
vagy hallgatói kapcsolatok eredményei, ezért a szakmai munka igényessége
illetve a hallgatói igényhez való illeszkedése adott. Több esetben
előfordult, hogy a gyakorlat eredménye olyan komoly szakmai eredmény volt,
hogy diplomamunka értékű volt. A
projekt értékelése A
projekt értékelését a hallgatók időközi illetve végső beszámolója alapozza
meg. A szakmai munka leírásán kívül olyan kérdésekre is válaszolniuk kell,
ami a projektmenedzsment munkáját értékeli és válaszaik alapján azt
fejlesztjük is. |
4.4. A
KÜLFÖLDI GYAKORLAT/CSEREPROGRAM ELISMERÉSE
·
A külföldi
gyakorlat/csereprogram érvényesítése és tanúsítása, valamint a
kedvezményezettek által szerzett szakmai tapasztalatok elismerése érdekében
tett intézkedések, az ezen a téren elért eredmények
|
A
szakmai gyakorlatok elismerése az egyes felsőoktatási intézményekben, illetve
karokon eltérő, a helyi sajátosságoknak megfelelően illeszkedik a hallgatók
egyéni programjába. Ideális esetben a hallgató abban a félévben vesz részt a
külföldi gyakorlaton, amikor a programjában éppen szakmai gyakorlat /
diplomatervezés szerepelne és azt a főiskola, illetve egyetem elfogadja
teljesítettnek, vagy diplomamunka szemeszterben és a szakmai gyakorlat
tartalmától függően az a diplomamunka érdemi elkészítésében segítségükre is
van. Ezt a hallgató magyarországi szakmai vezetője tanúsítja. Abban az
esetben, ha egyik feltétel sem teljesült, akkor mind az felsőoktatási
intézmény, mind a külföldi cég nagy fokú rugalmasságot tanúsított, hogy a
hallgató megfelelő számú kredtitpontot tudjon teljesíteni a gyakorlati félév
alatt (egyéni vizsgarend, szabadság...). Összességében
elmondhatjuk, hogy a külföldi gyakorlat időtartama fetétlenül hasznos volt és
semmilyen problémát nem tapasztaltunk az elismerésében. |
4.5. AZ
EREDMÉNYEK TERJESZTÉSE
·
Jó példák terjesztése a kedvezményezettek külföldi gyakorlat/csereprogram
alatti irányításával, nyomonkövetésével kapcsolatban (ha van ilyen)
·
A projekteredmények széleskörű terjesztésének célcsoportjai, módszerei és
fórumai
|
A
program eredményeinek terjesztése elemi érdek, mivel annak jövőbeli
folytatásának elengedhetetlen feltétele. Az egyes intézmények hallgatói
képviselete és az azok által fenntartott többnyire elektronikus fórumok (pl
Támpont) bevonása illetve nyomtatott sajtótermékek (pl. Jövő Mérnöke)
felhasználása volt az alapvető módszer. A BME Leonardo Iroda létrehozása már
önmagában is a jobb tájékoztatás célját támogatta, a BME-n egy faliújság is
létesült ahol az aktuális információk illetve az elérhetőségünk megtalálható.
A hallgatók toborzásakor meghívtuk az előző Leonardo mobilitási projektben
résztvevő hallgatók egy részét is, ezt nagyon hatékony eszköznek, követendő
példának találtuk. A
szélesebb körű terjesztés érdekében a projektmenedzsment minden lehetséges
nemzeti, vagy nemzetközi konferencián (lásd a korábban is említettek: ICEE-
International Conference on Engineering Education, vagy Placements Abroad,
Strategies and Systems, Paris, UNESCO) részt vett, amiről tudomásunk volt. Ez
persze nem csak a disszeminációt, hanem a fenntarthatóságot és a bővülést is
célozta. |
4.6.
FELMERÜLT PROBLÉMÁK ÉS JAVASLATOK
·
A projekt
megvalósítása során felmerült problémák, nehézségek és megoldásaik
·
Javaslatok a Nemzeti Iroda és az Európai Bizottság számára a program egyes
problémás elemeinek tisztázására valamint a pályázók még hatékonyabb segítésére
·
A jövőben szívesen pályázna a Leonardo da Vinci programban?
|
A
megvalósítás során olyan, az informatikai piacot érintő recesszióból eredő
problémába ütköztünk, amelynek megoldása teljesen nem is sikerült, de a
kiküszöbölésére tett kísérleteink feltétlenül pozitív tapasztalatokkal
szolgáltak a jövőben hasonló projektjeink számára. Ma már több csatornán
keresztül keressük a szakmai együttműködés iránt érdeklődő vállalatokat és a
hallgatói információs rendszert is fejlesztettük. Egy adott és korábban jól
működő kapcsolatrendszerben kizárólagosan nem szabad bízni, ezt a leckét
megtanultuk. Hasonló recesszió bármely területen előfordulhat, ezért kell
több csatornát igénybe venni, és rugalmassá válni. A hallgatók toborzásánál
ma már hangsúlyozzuk, hogy jóval előre kell tervezni, egy éves várakozási
idővel is kell akár számolni, ezért alacsonyabb évfolyamon is érdemes
meghirdetni a programot. A
konzorcium számára nem kérdéses, hogy ezt a fajta tevékenységet nem szabad
befejezni, a hallgatók külföldi szakmai gyakorlaton való részvételét nagyon
hasznosnak ítéljük és ehhez a Leonardo program keretében továbbra is pályázni
kívánunk. A 2002-ben elnyert hasonló mobilitási projektünk jelenleg a
félidejében tart és a támogatott tevékenységnek már most több, mint 90%-át
teljesítette. A jelen projekt nehézségein szerzett tapasztalatok tehát mára
már beértek, ami az eredményességben is megmutatkozik. |
5. AZ EREDMÉNYEK AZONOSÍTÁSA
Számoljon be az elért eredményekről a projekt
különböző szereplői (kedvezményezettek, küldő- és fogadó intézmények, közvetítő
intézmények) szemszögéből, valamint mutassa be a projekt további hatásait az
adott szektorra, illetve régióra nézve az alábbi öt alpont segítségével.
5.1. A
PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE
·
Adjon rövid
áttekintést (max. 1 oldal) a projekt megvalósításáról (résztvevő országok,
partnerek, a külföldi gyakorlatok/csereprogramok tartalma…) a támogatásra
elfogadott pályázatban foglaltakhoz képest.
|
A
támogatásra elfogadott pályázatban 20 felsőoktatásban résztvevő hallgató
egyenként 5 hónapos németországi illetve svédországi szakmai gyakorlatban
való részvételét vállaltuk. A megvalósítást a korábbi évben sikeresen
lezajlott hasonló mobilitási projekt alkalmazott módszerei szerint kívántuk
végrehajtani: Lényege, hogy egy német projektpartner (IBISTRA) és a BITKOM
adatbázisának segítségével kis és középméretű informatikai cégek ajánlataira
hallgatókat toborzunk, a cégek szakmai igényét a hallgatók szakmai
érdeklődésével összepárosítva valósítjuk meg a gyakorlatokat. A svéd
ERICSSON-tól szerzett szándéknyilatkozatra alapoztuk a tevékenység
kiterjesztését Svédországra. Ennek szellemében kezdtük el a szervezést, 35
toborzott hallgató pályázatát ismertettük a jelzett partnerekkel, de a
korábbi évekkel ellentétben nem sikerült vállalati ajánlatokat realizálni.
Ebben a körben mindössze 2 hallgatónak sikerült gyakorlati helyet találni.
Ezt a német partnerek az informatikai piac és azon belül a kisvállalatok
átmeneti nehézségeivel illetve az EURO bevezetésével járó problémákkal
magyarázták, amit megerősített az ERICSSON hasonló tartalmú válasza is. Ekkor
Magyarországon (2002 nyarán) konzorciumi ülést tartottunk, ahol a kialakult
helyzet kezelésére próbáltunk stratégiát kidolgozni. A korábban a felhívásra
jelentkezett hallgatók helyett újakat kellett keresni és új módszerekkel
kezdtünk cégeket is keresni. Az egyik ilyen új módszer a LEONET hálózatban
való részvétel volt. Az új hallgatók már a LEONET-hálózat által preferált
portfolioval adta be pályázatukat, míg a másik irány a személyes kapcsolatok felhasználása
volt. Mindhárom felsőoktatási intézmény kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal
rendelkezik, ezek felélesztését tűztük ki célul. Az új stratégia részben
sikeres is volt, további 7 hallgatót sikerült németországi cégnél elhelyezni
3-9 hónapos gyakorlatra, de a tényleges eredmények már csak a projekt
befejezésekor jelentkeztek, amikor is a következő évi pályázat teljesítése
nagy lendületet kapott. Az abban a pályázatban vállalat 15 diák 5 hónapos
szakmai gyakorlatából a mai napig már 16 (nem elírás!) kiutazott
hosszabb-rövidebb időre így 95%-os a teljesítés. A korábbi, jól működő
rendszerhez képest tehát a konzorcium képes volt megújulni, amikor kiderült,
hogy az nem működik. Ennek pozitív hatását azonban sajnos ebben a projektben
még nem sikerült 100%-ban kimutatnunk. Az átmeneti nehézségeket azonban
leküzdötte a konzorcium és valamennyi tagja sikerként könyveli el az
eredményt, különös tekintettel a további projektekre. A
műszaki felsőoktatásban a szakmai gyakorlat szerepének elismerése és ezen
belül a nemzetközi tapasztalatokra helyezett hangsúly ennek a konzorciumnak
továbbra is alapvető célkitűzése, melynek elérésére komoly erőfeszítéseket
tesz és a hallgatói visszajelzések alapján ezen közös vélemény egyre
erőteljesebb. |
5.2. A
PROJEKT EREDMÉNYEI A KEDVEZMÉNYEZETTEK SZEMPONTJÁBÓL
·
Készségek fejlődése
(szakmai képzettség/kompetencia, idegennyelvi készségek, interkulturális és
szociális készségek, számítástechnikai készségek…)
·
A nemek közti esélyegyenlőség elősegítése
·
A munkaerő-piaci integráció elősegítése
·
A szociális kirekesztettség elleni küzdelem elősegítése (hátrányos helyzetű
fiatalok, fogyatékkal élők)
·
Szakképzési és
humánerőforrás területen dolgozó szakemberek képzése (a különböző képzési
rendszerek ismeretének elősegítése, tapasztalatcsere a szakképzés
vonatkozásában, új számítástechnikai ismeretek,…)
·
Egyéb idetartozó
információ
A hallgatók által adott számszerű értékelések összesítő táblázata:
|
szempont |
|
1 |
2 |
|
3 |
|
4 |
|
5 |
|
Össz válasz |
át-lag |
|
|
|
% |
vála-szok száma |
% |
vála-szok száma |
% |
vála-szok száma |
% |
vála-szok száma |
% |
|
|
|
szállás
megfelelőség |
|
0% |
1 |
5% |
|
0% |
5 |
26% |
3 |
16% |
9 |
4,11 |
|
munkahelyi
infrastruktúra minősége |
0% |
|
0% |
|
0% |
6 |
32% |
3 |
16% |
9 |
4,33 |
|
|
a
vállalati szakmai irányítás színvonala |
0% |
|
0% |
4 |
21% |
3 |
16% |
2 |
11% |
9 |
3,78 |
|
|
a
végzett munka újszerűsége (0 rutinszerű, 5 innovatív) |
0% |
|
0% |
2 |
11% |
3 |
16% |
4 |
21% |
9 |
4,22 |
|
|
mennyire
gondolja itthon hasznosíthatónak a kint tanultakat |
0% |
|
0% |
1 |
5% |
4 |
21% |
4 |
21% |
9 |
4,33 |
|
|
mennyire
sikerül együttműködni a kollégákkal |
0% |
|
0% |
|
0% |
5 |
26% |
4 |
21% |
9 |
4,44 |
|
|
vannak-e nyelvi
nehézségei (az 1-es válasz azt jelenti, hogy nincs) |
0% |
1 |
5% |
2 |
11% |
4 |
21% |
2 |
11% |
9 |
3,78 |
|
|
ajánlaná-e a
munkahelyet a jövőben kiutazó ösztöndíjasoknak |
0% |
|
0% |
|
0% |
4 |
21% |
5 |
26% |
9 |
4,56 |
|
|
a felhívásban
megjelölt munkahelyi igények és a tényleges projekt mennyire van összhangban |
0% |
|
0% |
1 |
5% |
3 |
16% |
5 |
26% |
9 |
4,44 |
|
|
mennyiben
váltotta be az ösztöndíj az Ön által hozzáfűzott várakozásokat |
0% |
|
0% |
2 |
11% |
4 |
21% |
3 |
16% |
9 |
4,11 |
|
|
Néhány megjegyzés a hallgatók szöveges értékeléséből: ·
Munkám során
megtanultam gyorsabban, pontosabban, átgondoltabban dolgozni ·
A program nagyon
hasznos a nyelvtanulás szempontjából, az új informatikai ismeretek
megszerzéséről nem is beszélve. ·
Az egész
gyakorlati idő nagyon gyorsan eltelt és nyugodtan állíthatom, megérte. Ha
nincs a Leonardo program, akkor talán bele sem kezdek egy külföldi
gyakorlatba ·
A program nagyon
hasznos, hisz a szakmai gyakorlat mellett az adott ország nyelvét és
kulturáját is van lehetőség megismerni, megtanulni. ·
Szerintem ez egy
nagy lehetőség, amit kár lett volna elszalasztanom, ugyanis az itt megszerzett
tudást otthon is kamatoztathatom ·
Nem szabad azt
várni, hogy a nyelvtudásunk csak úgy magától a megfelelő szintre fejlődik,
tudatosan kell tanulni a nyelvet, törekedni kell rá, hogy minél
változatosabban és szebben fejezzük ki magunkat. A
szöveges értékelésük és a számszerűen adott válaszok alapján elmondhatjuk,
hogy valamennyien nagyon értékesnek találták a szakmai gyakorlatot. Van aki a
szakmai szempontokat nevezi meg a legnagyobb értéknek, de van, aki a nyelvi-
és munkakulturális fejlődését nevezi meg a legfontosabb eredményének. |
5.3. A KÜLFÖLDI
GYAKORLATOK/CSEREPROGRAMOK ÉRVÉNYESÍTÉSE/ TANUSÍTÁSA/ ELISMERÉSE
·
Csatolja a
kedvezményezettek részére kiállított igazolás/tanúsítvány egy másolati
példányát.
|
A szakmai gyakorlatok
érvényesítése az adott intézmény gyakorlata szerint történik (a praktikum
szemeszter, vagy 30 kredit pontos diploma tervezéstől a passzív szemeszter
engedélyezéséig). Egy a külföldi szakmai gyakorlatokat elismerő tanúsítványt
most van kidolgozás alatt a BME Leonardo Iroda keretében. |
5.4. A
PROJEKT HASZNOSSÁGA AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK SZEMPONTJÁBÓL ÉS EGYÉB HATÁSOK
·
A projekteredmények
beépítése az intézmény képzési tervébe
·
Szektoron belüli
fejlesztések (vállalatok közti együttműködés, az adott szektor képzési
szükségleteire adott válaszok, …)
·
Regionális
fejlesztés elősegítése
·
Az
oktatási/képzőintézmények és a munkaerőpiac közti együttműködés (szociális
partnerek bevonásával, ahol ez lehetséges)
·
A képzőintézmények
nemzetközi kapacitásának erősítése (csereprogramok)
·
Az európai
szakképzési rendszerek közti konvergencia elősegítése (csereprogramok)
·
Egyéb idetartozó
információ
|
Hazánkban
a műszaki felsőoktatás képesíti követelményei mind a főiskolák, mind az
egyetemek vonatkozásában előírnak szakmai gyakorlatot. ennek pontos értelmezése
azonban még nem egységes (pl. az elvégezhető-e az adott intézmény egy
laboratóriumában). A
fentiek miatt az intézmények képzési terve több, kevesebb mértékben tartalmaz
szakmai gyakorlatot. A projekt érdekében tett erőfeszítések igazolják, hogy a
három felsőoktatási intézményben van törekvés arra, hogy ezen szakmai
gyakorlat részben külföldi tapasztalatokkal valósuljon meg. A hallgatók
számához képest a projektben résztvevő hallgatók száma elenyésző, de
mindenképpen jelzésértékű az, hogy az intézmények erőforrásokat próbálnak
csoportosítani arra, hogy a nyelvtudással rendelkező hallgatók lehetőséget
kapjanak a nemzetközi tapasztalat megszerzésére. Ennek a célnak a
megvalósítása a konzorcium számára továbbra is kiemelt fontosságú és az
együttműködés reményeink szerint folytatódik. A megvalósítás során szerzett
tapasztalatok és kapcsolatok reményt adnak arra, hogy ezen tevékenység a
Leonardo program keretein kívül is folytathatóvá és finanszírozhatóvá válik,
és a lehetőséget egyre több hallgató veheti igénybe. |
5.5.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK, MEGJEGYZÉSEK, ÉSZREVÉTELEK
|
- |