2000/2002-es pályázati év
Megállapodás száma: HU/00/PL/205
Összekötő személy
(koordinátor) a pályázatot benyújtó intézményben:
Név: Dr. Moson Péter
Az intézmény postacíme: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
H-1521,
Budapest
Telefon/Fax: (+361) 4632690, (+3630)9329626 / (+361) 4631291
A partnerintézmény(ek) neve és címe:
Budapesti Műszaki Főiskola (BMF, 1431, Nagyszombat u. 19.), Dunaújvárosi
Főiskola (DUF, 2400, Pf. 152), BITKOM(Berlin, 12489, A. Einstein str. 14.),
IBISTRA (Berlin),
CNAM (Paris, 75141, 292
rue Saint Martin), Dunaferr (2400, Vasmű tér 1.)
A külföldi gyakorlat/csereprojekt címe: INFGERM-Mobility (Foreign training of informaticians -prospective small
entrepreneurs)
A külföldi gyakorlat/csereprojekt témája: 3 magyar felsőoktatási intézmény (BME, BMF, DUF) 30 végzős hallgatója 5
hónapos szakmai gyakorlaton vesz részt német informatikai vállalatoknál.
A külföldi
gyakorlat/csereprojekt helyszíne: Németország (különböző vállalatok).
A külföldi
gyakorlat/csereprojekt időpontja: 2000. szeptember 1. - 2002. szeptember 30,
I. Fejezet - Beszámoló
Kérjük, számoljon be a
projektről 6-8 oldal terjedelemben a következő fő szempontok
figyelembevételével:
Általános megjegyzések.
Jelen Leonardo mobilitási projekt magyar hallgatók
németországi szakmai gyakorlatát tűzte ki célul két német és egy francia
intézmény közreműködésével. A konzorciumi tagok munkanyelvként az angolt
használták (természetesen készültek dokumentumok magyar, német és francia
nyelven is). Ez a beszámoló magyar nyelven íródik, de egyes dokumentumokat
idegen nyelven mellékelünk. Kérjük szíves megértésüket.
1.
A projekt szervezésének, lebonyolításának
menete (célmeghatározás, partnerkeresés, kommunikáció a Kedvezményezett(ekk)el,
a Fogadó Intézménnyel és a projekt más szereplőivel, stb.).
A projekt célja 3 magyar felsőoktatási
intézmény 30 hallgatójának 5 hónapos ipari szakmai gyakorlatának megszervezése,
lebonyolítása volt. A gyakorlat keretében a hallgatók szakmai (elsősorban a
tanultak alkalmazása) ismeretei bővülésén túl elő kívántuk segíteni az európai
munkakultúra megismerését, a kommunikációs (beleértve az idegen nyelv(ek)en
történő) készségeik fejlesztését.
A projektről részletes információk
találhatók a http://tutor.nok.bme.hu
honlapon (practical placements / szakmai gyakorlatok rész), beleértve az
elvégzett tevékenységek részletes felsorolást (lásd TIMETABLE - angol nyelven).
Ezt a dokumentumot mellékeljük, a rá való hivatkozással a beszámoló e helyén
csak a legfontosabb történtekre térünk ki.
A hallgatók 3 magyar felsőoktatási
intézményből kerültek ki (BME, BMF, Dunaújvárosi Főiskola). A projekt
koordinálását a BME végezte. A hallgatók kiválasztásában, felkészítésében,
külföldi munkájuk nyomon követésében mindhárom intézmény vezető munkatársai
(pl. dékánhelyettes), oktatói (pl. nyelvtanár), tutorai (oktatók)
közreműködtek.
A partner vállalatok a több ezer tagot
számláló német konzorciumi tag BITKOM tagszervezetei voltak. A partnerkapcsolat
létrejöttében segített, a németországi szervezőmunkát végezte a szintén
konzorciumi tag IBISTRA.
A projekt munkáját értékelte,
gazdagította a szakmai gyakorlatok terén nagy tapasztalattal rendelkező francia
CNAM, illetve magyar Dunaferr Rt.
A tevékenységek 2000. őszén kezdődtek
meg. 2000. decemberében, januárjában került sor az első 19 hallgató
kiválasztására (kb. 35 jelentkező közül), nyelvi (német), szakmai előkészítésére,
a gyakorlat megszervezésére. A hallgatók első csoportja 2001. február 15-én
vette fel a munkát. Elsőleges kommunikációs csatornák az email, telefon, de
bizonyos esetekben (pl. vízum, munkavállalási engedély stb. beszerzése) postai
szolgáltatásokat (DHL) is igénybe vettünk.
Az utazás, ösztöndíj, biztosítás stb.
ügyeket a magyar koordinációs egység végezte.
A német koordinátor (Dr. Pfau,
IBISTRA) foglalkozott a szállás, helyi utazás, a munkakezdéshez kapcsolódó
feladatokkal.
2001. márciusában a projekt koordinátora
és pénzügyi koordinátora felkereste a vállalatokat, hallgatókat az első
tapasztalatok összegzésére. Általában minden partner elégedett volt.
Mindemellett több javaslat született a szervezés tökéletesítésére pl. a
szakmai, nyelvi, kulturális előkészítés, copyright témákban (további
részletekre lásd a mellékelt TIMETABLE dokumentumot, illetve a későbbi kérdések
feleleteit).
Az intézményi képviselők, tutorok
folyamatos kapcsolatban voltak a hallgatókkal.
2001. májusában a projekt konzorciumi
tagjai Magyarországon Konzorciumi Ülést tartottak. Itt összegezték a
tapasztalatokat, és ezek felhasználásával megkezdődött a maradék 11 hallgató
szakmai gyakorlata szervezése.
2001. nyarán további 8 hallgató kezdte meg a szakmai gyakorlatot.
2001. őszén a tevékenységek már együtt folytak a
közben elnyert, hasonló célkitűzéseket megfogalmazó INFTRAIN (HU/01/PL/217)
projekttel. A felsőoktatási intézményekben "elterjedt a képzés jó
híre", kb. 100 érdeklődőből 35 hallgató töltötte ki a teljes jelentkezési
dokumentációt. A még rendelkezésre álló 3 szakmai gyakorlat szokásos (min. 5
hónap) hosszának biztosítására a projekt kérte és megkapta a befejezésének
módosítását 2002. május 31-re.
2002. januárjában a magyarországi konzorciumi
ülésen megállapítást nyert, hogy sajnálatos módon közben az informatika piac, a
kisvállalkozások Németországban válságba kerültek. A fő feladat a vállalati
fogadókészség biztosítása lett. A német partnerek által eddig alkalmazottak
mellett új módszerek is bevezetésre kerültek (pl. kapcsolódás a LeoNet
hálózathoz, a hallgatók, intézmények közvetlen vállalati kapcsolatfelvétele
stb.).
2002. első felében a projekt keretében az
utolsó hallgatók is felvették a munkát.
A projekt pénzügyi lehetőségei teljes kihasználására egy további határidő módosítást
kért 2002. szeptember 30-ig.
A 2002. júniusi rendkívüli konzorciumi ülés
megállapította, hogy az INFGERM projekt sikeresen megvalósult.
2.
A külföldi gyakorlat/csere szakmai,
kulturális programja.
A szakmai gyakorlat programja 3 részre
bomlott:
Előkészítő szakasz. A hallgatók elkészítették szakmai bemutató anyagaikat ("student
profile"), a szelekció után a vállalati és egyetemi tutorok
közreműködésével véglegesítették a szakmai programot. Evvel párhuzamosan nyelvi
és kulturális felkészítésen vettek részt. Közben folyt az utazás adminisztratív
feltételeinek szervezése.
Szakmai gyakorlat külföldön. A hallgatók a vállalatok általános megismerése,
bemutatása (az ebben a témában nagy tapasztalattal rendelkező Dunaferr
készített egy német nyelvű tanulmányt), a munkához elengedhetetlenül szükséges
tanulmányok elvégzése (pl. JAVA, egyes esetekben nyelvi továbbképzés) után
megkezdték "rendes" tevékenységüket. Ez általában kisebb - helyi
munkatársakat is tartalmazó - csoportokban szoftver fejlesztési feladat volt.
Néhányuk számára ez egyben a diplomamunka is volt / lesz. A tevékenységüket
mind a német vállalat vezetése, mind a hazai felsőoktatási intézmény tutora
folyamatosan nyomon követte.
A közvetlen munkán túl a hallgatóknak
lehetővé tették szakmai kiállításokon, vásárokon való részvételüket. Az IBISTRA
munkatársa segített kulturális programjaik szervezésében.
Értékelés. Hazatértük
után a hallgatók a Leonardo beszámolón túl munkájukat az adott intézmény
szakmai gyakorlatokra, diplomatervezésre vonatkozó rendje szerint értékelték
(pl. BME diplomatervezés 30 kredit pont, BMF, DUF praktikum szemeszter).
3.
A Kedvezményezettek részletes
beszámolóinak átfogó értékelésén keresztül mutassa be a program hasznosságát,
új területek megismerését, új ötletek beépítését az itthoni munkába.
Valamennyi hallgató az alábbi
kérdőívet töltötte ki időközi beszámolójaként:
1.
Számoljon be vázlatszerűen az Ön számára kitűzött
projektről. (Terjedelem1-2 oldal.)
2.
Nevezze meg a (külföldi) szakmai vezetőjét, annak
elérhetőségével (email, URL, telefon stb.)
3.
Nevezze meg a magyarországi szakmai vezetőjét – ha van -,
annak elérhetőségével (email, URL, telefon stb.) Ha nincs ilyen, érzi-e
szükségét itthoni táv-konzultációknak, pl. email útján?
4.
Mi az elsődleges munkanyelv, amit használ? Elegendőnek
érzi-e a nyelvtudását?
5.
Milyen informatikai tudást vártak el Öntől a munkahelyen? A
korábbi képzési programjában szerepeltek-e ezek az ismeretek? Megfelelőnek
találja-e a felkészültségét?
6.
Értékelje a program hasznosságát. Van-e valami javaslata a
folyamat javítására?
7.
Hogyan szerzett információt a szakmai gyakorlatról?
Ajánlaná-e másoknak is egy hasonló programban való részvételt?
8.
Minősítse 0-5 ponttal az alábbi körülményeket:
(amit nem érez relevánsnak, hagyja üresen, de nyugodtan egészítse ki további
szempontokkal, ha szükségesnek látja)
szállás megfelelősége |
|
munkahelyi infrastruktúra minősége |
|
a vállalati szakmai irányítás színvonala |
|
a végzett munka újszerűsége (0 rutinszerű, 5 innovatív) |
|
mennyire gondolja itthon hasznosíthatónak a kint
tanultakat |
|
mennyire sikerül együttműködni a kollégákkal |
|
vannak-e nyelvi nehézségei |
|
ajánlaná-e a munkahelyet a jövőben kiutazó
ösztöndíjasoknak |
|
a felhívásban megjelölt munkahelyi igények és a tényleges
projekt mennyire van összhangban |
|
mennyiben váltotta be az ösztöndíj az Ön által
hozzáfűzött várakozásokat |
|
egyéb, Ön által megjelölt fontosnak tartott szempont |
|
9.
Szívesen látjuk bármilyen megjegyzését, javaslatát,
kötetlen formában kifejtve (max. 1 oldalon).
A kitöltött kérdőívek pontozásos részére adott
válaszokat összesítettük és az alábbi eredmények születtek:
Minősítés |
1 |
|
2 |
|
3 |
|
4 |
|
5 |
|
Össz válasz |
átlag |
Szempont |
vála-szok
száma |
% |
válaszok száma |
% |
válaszok száma |
% |
válaszok száma |
% |
válaszok száma |
% |
|
|
szállás megfelelőség |
|
0% |
|
0% |
5 |
26% |
11 |
58% |
12 |
63% |
28 |
4,25 |
munkahelyi infrastruktúra minősége |
0% |
|
0% |
2 |
11% |
11 |
58% |
15 |
79% |
28 |
4,46 |
|
a vállalati szakmai irányítás színvonala |
2 |
11% |
|
0% |
10 |
53% |
15 |
79% |
1 |
5% |
28 |
3,46 |
a végzett munka újszerűsége (0 rutinszerű, 5 innovatív) |
0% |
2 |
11% |
11 |
58% |
9 |
47% |
6 |
32% |
28 |
3,68 |
|
mennyire gondolja itthon hasznosíthatónak a kint
tanultakat |
0% |
|
0% |
6 |
32% |
8 |
42% |
14 |
74% |
28 |
4,29 |
|
mennyire sikerül együttműködni a kollégákkal |
0% |
|
0% |
6 |
32% |
15 |
79% |
7 |
37% |
28 |
4,04 |
|
vannak-e nyelvi nehézségei (az 1-es válasz azt
jelenti, hogy nincs) |
13 |
68% |
6 |
32% |
6 |
32% |
3 |
16% |
|
0% |
28 |
1,96 |
ajánlaná-e a munkahelyet a jövőben kiutazó
ösztöndíjasoknak |
0% |
1 |
5% |
6 |
32% |
7 |
37% |
14 |
74% |
28 |
4,21 |
|
a felhívásban megjelölt munkahelyi igények és a
tényleges projekt mennyire van összhangban |
1 |
5% |
|
0% |
10 |
53% |
13 |
68% |
4 |
21% |
28 |
3,68 |
mennyiben váltotta be az ösztöndíj az Ön által
hozzáfűzott várakozásokat |
0% |
|
0% |
2 |
11% |
15 |
79% |
11 |
58% |
28 |
4,32 |
|
egyéb, Ön által megjelölt fontosnak tartott szempont |
|
|
|
|
|
|
|
|||||
a Leonardo program, külföldi tapasztalat szerzés
szempontjából |
|
1 |
|
|
|
A legmagasabb értékelést a vállalati infrastruktúra kapta, ami nem meglepő, hiszen valamennyi vállalat a legkorszerűbb eszközöket bocsátotta a hallgatók rendelkezésére.
A második legmagasabb értékelést arra a kérdésre adták, amely arra kérdez rá, hogy a Leonardo programtól azt kapták-e, amire számítottak. Ennek oka nyilván az, hogy a Leonardo program ismertsége megnőtt a hallgatók körében, beszélnek róla és így a jelentkezők már tudják, hogy mire számíthatnak, elvárásaik egyre inkább igazodnak a realitáshoz.
Hasonlóan magas pontszámot kapott a
munkahely és a kint tanult ismeretek hasznosíthatósága. Beszámolóik alapján a
hallgatók felkészültségüket többé-kevésbé megfelelőnek ítélték, de valamennyien
továbbképzésre szorultak, amire a vállalattól lehetőséget és időt is kaptak.
Türelemmel, szakmai támogatással és vállalaton belül szervezett tanfolyamokkal
segítették a diákokat. Hozzáfűzték, hogy az egyetemi illetve főiskolai
alapképzés jó alapot nyújtott számukra, az új ismeretek elsajátítása gyorsan és
hatékonyan ment. Az így megszerzett ismereteket hasznosítani tudták és a
jövőben is fontosnak találják.
A vállalaton belüli helyzetüket jónak
ítélték, a kollégákkal együtt tudtak működni, mind szakmai, mind szociális
értelemben. Ez a kisebb csoportok, vagy egyéni kiutazók esetében kiemelkedően
jól sikerült, de a berlini diákok (9 fős csoport) is korrekt munkakapcsolatról
számoltak be.
Ehhez kapcsolódik a nyelvi nehézségekre vonatkozó kérdés is, amire megnyugtató
választ adtak. Nem számoltak be kommunikációs problémáról. A németül egyáltalán
nem beszélő hallgatók vagy angolul tudó kollégákkal dolgozhattak, vagy németül
tudó hallgatókkal közösen dolgoztak. Sőt a meisszeni diákok számára a vállalat
a helyi egyetemen befizetett egy német kurzust, amit komoly sikerrel végeztek
el.
A felkínált munka újszerűségét közepes pontszámmal értékelték. Az
időközi beszámolónk készítésekor még ez az érték magasabb volt, ami jelzi, hogy
az egyes helyszíneken, vállalatoknál eltérőek a tapasztalatok. Vannak
tapasztaltabb, jobban szervezett cégek és vannak, ahol a feladatok színvonala
kezdetben alacsonyabb és csak a hallgatók képességeit megismerve mernek
komolyabb, önálló feladatokat rájuk bízni.
A
legalacsonyabb pontszámot (bár még így is magas) a vállalati szakmai irányítás
színvonala kapta. Szöveges beszámolójukban is gyakran említik, hogy ezen a
területen problémák voltak. Ennek oka többnyire az volt, hogy a
kisvállalatoknál dolgoztak, ahol a szakmai irányításnak nincs kiépített
szervezete, a kis számú alkalmazott nagy önállósággal dolgozik, a részfeladatok
összehangolása kevéssé szervezetten, inkább eseti jelleggel folyik. Ebben a
helyzetben a gyakornoktól is hasonló munkavégzést vártak el. A felkészültebb, rátermettebb
hallgatók számára ez a helyzet könnyebben kezelhető volt, sőt a kihívás
fejlesztette is szakmai kompetenciájukat. A kevésbé felkészült hallgatók
problémáikkal hallgatótársaikhoz, német kollégáikhoz fordultak, illetve kisebb
részben magyarországi tutoraikhoz. Egy nagyvállalatnál ez a probléma kevésbé
jelentkezett, a belső továbbképzés ott megoldott, illetve ezen a feladattal egy
ezzel megbízott alkalmazottjuk foglalkozik.
Elsősorban a 2002-ben kiutazó hallgatók
beszámolójában felvetődik az informatikai piac válságának a kérdése is. Mivel a
fogadó cégek többnyire kisvállalatok voltak őket az informatikai területen
jelentkező gazdasági visszaesés érzékenyebben érintette. Néhányan kapkodó, át
nem gondolt változtatásokról számoltak be és ez a gyakorlatukat is
befolyásolta. Ez ugyan problémát jelentett, de a hallgatók saját bőrükön
tapasztalhatták a gazdasági szféra napi
nehézségeit, azok esetleges hatását a munkaerőpiacra, ami így valós
munkatapasztalattal is gazdagította gyakorlatukat. A gazdasági válság a
projektvezetés munkáját is megnehezítette, egyre nehezebbé vált fogadóvállalatot találni, a vállalatok csak
hosszú mérlegelés után tudták meghozni a döntést, hogy fogadnak-e hallgatót. Ez
a helyzet napjainkban is, ami az újabb Leonardo programunk teljesítését is
lelassította.
Végül néhány idézet a hallgatók
szöveges beszámolóiból:
-
Olyan
dolgokat tanultam meg, amelyekhez az egyetemi tanulmányaim során ilyen
mélységben nem tudtam volna hozzájutni
-
Rengeteg
tapasztalattal fogok majd visszatérni, amelyeket hasznosíthatok további
munkahelyeimen
-
A
programot saját szakmai fejlődésem szempontjából nagyon sikeresnek értékelem
-
A
program nagyon jól kiegészíti az egyetemi képzést, ami alapvetően elméleti, a
konkrét cégnél végzett munka ezt egészíti ki a gyakorlati résszel
-
Az igazi
kihívás a munka során, hogy egy más szemléletmódot alakítsunk ki, és ez a
legnehezebb is.
-
A
szakmai dolgokon túl megismerkedünk a német kultúrával is.
-
Megtanul
az ember egy programot dokumentálni úgy, ahogy azt egy cég megkövetelheti
-
Valódi
csapatmunkában dolgozhatunk
-
A
program nagyon hasznos a szakmai és munkahely keresési szempontokból egyaránt,
ugyanis jól mutathat egy ilyen gyakorlat az önéletrajzban
-
Ha
segítségre van szükségem, segítenek
-
Most
dolgozom először életemben és így legalább megtudtam, hogy milyen az
-
Olyan
értékes kapcsolatokat szerezhetek, amelyek a jövőben nagyon sokat jelenthetnek
-
Nagyon
jól működő szakmai gyakorlatnak tartom a projektet, beleértve a németországi
érkezést, a bankszámla nyitásánál kapott támogatást, a vízum megszerzését, a
szervezésnél tanúsított rugalmasságot és az egyetem részéről kapott támogatást
-
A folyamat javítására a következő megjegyzéseket tették:
-
több idő
kellene a felkészülésre utazás előtt
-
pontosabb
információ a cégekről, a szállásról
-
pontos
munkaleírás a program megkezdése előtt
-
információ
a biztosítás érvényesítéséről
-
a cégek
jobb tájékoztatása az egyes iskolák nyújtotta képzés részleteiről
-
a
hallgatók tájékoztatása a helyi viszonyokról
-
szabadnapok
biztosítása a szerződésekben
-
kisebb
csoportok egy vállalatnál, hogy többet tudjanak egy gyakornokkal foglalkozni
-
a
szálláshely legyen közelebb a céghez
-
a
munkaidő lehetne rövidebb
4.
A multiplikátor hatás mértéke (a külföldi
gyakorlat/csereprojekt eredményeinek terjesztése kollégái körében, vagy városi,
esetleg megyei szinten).
Már maga a projekt létrejötte is bizonyos értelemben egy
multiplikátor hatásként értékelhető. A fő konzorciumi tagok (BME, CNAM,
IBISTRA, Dunaferr) korábbi, az alternáló (szendvics típusú) mérnökképzés terén
elért, tapasztalataik felhasználásával induló tevékenységbe bevontak két
további magyar felsőoktatási intézményt (BMF, Dunaújvárosi Főiskola).
A tényleges eredmények, tapasztalatok terjesztése már
2000. végén megkezdődött, azóta is több szinten folyik.
Intézményi szint. Az érintett magyar felsőoktatási
intézmények oktatói, hallgatói különböző fórumokon (plakát, ülés, újságcikk,
honlap stb.) megismerték a projektet, rajta keresztül a Leonardo programot. A
BME 2002. tavaszán úgy határozott, hogy hasonlóan a hallgatók akadémia
cseréjéhez (EU Socrates / Erasmus program), a szakmai gyakorlatok, nemzetközi
szakképzési kérdések egységes egyetemi kezelésére létrehozza a BME Leonardo
intézményi koordinátora funkciót. E feladatkör ellátására jelen projekt
koordinátorát kérte fel a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes.
Országos szint.
A részvevő magyar intézmények képviselői hazai
rendezvényeken, konferenciákon (pl. a koordinátor a Felsőoktatási Információs
Napon, Budapest, Tempus Közalapítvány, 2001. november 22. "Leonardo
mobilitási projekt bemutatása" című előadásában) terjesztik a projekt
eredményeit. Emellett újságcikkekben (pl. Népszabadság, Dunaújvárosi Főiskola
hirdetése), folyóiratcikkekben (Leonardo Magazin, 2002. március), más
előadásokban (pl. Imre Nóra plenáris előadása a Leonardo Értékelő Konferencián,
Budapest 2001. november 8-9.) is megjelent a projekt.
Nemzetközi szint.
A konzorcium (elsősorban a francia CNAM, és a német
IBISTRA) megosztotta tapasztalatait az ipari kapcsolatok témában a kelet-,
közép európai régió több országának egyetemeivel (pl. Bulgária, Észtország, Litvánia,
Románia, Szlovákia). A koordinátor 2000. december 16-19-e között Vilniusba
(Litvánia) látogatott. A Gediminas Technical University e projekt pályázata
felhasználásával készítette el (és nyerte el) mobilitási támogatását.
A koordinátor 1999 óta részt vesz és tart előadást az ICEE (International
Conference on Engineering Education) konferenciákon az ipar és a felsőoktatás
kapcsolatainak erősítése témában. A 2001. évi illetve az idei előadások
kapcsolódnak a Leonardo mobilitási projektekhez (a cikkek teljes szövege,
illetve a 2002. évi előadás rövid vázlata elérhető www.ineer.org ).
A BME partnerként közreműködött a MESIPA (Methodology for the Evaluation of
Students Practical Placements Abroad) Leonardo kísérleti projekt munkájában. A
projekt fő eredménye egy Útmutató ("Practical Guide") az
esettanulmányai között tartalmazza a mobilitási projekteket is (www.cefi.org ). A téma, az ebből készült
nyomtatott anyag plenáris előadás tárgya volt a 2001. november 30-án a párizsi
UNESCO palotában rendezett "Placements Abroad, Strategies and
Systems" konferencián.
A tartalmi beszámolóhoz
mellékelje a Kedvezményezettek listáját, a Kedvezményezett(ekk)el kötött
szerződés(ek) másolatát, valamint mintaként a Kedvezményezettek részletes
beszámolói közül legalább egyet.
Mellékletek:
1.
A
tevékenységek részletes felsorolása (a konzorcium munkadokumentuma angol
nyelven).
2.
A
kedvezményezettek listája.
3.
A
kedvezményezettel kötött szerződések másolatai.
4.
Egy
kedvezményezett időszaki beszámolója
II. fejezet - Értékelés
1. Az 2000/2002-es pályázati fordulóban a külföldi gyakorlaton/csereprojektben résztvevő Kedvezményezettek összlétszáma: 30 fő
A külföldi gyakorlat/csereprojekt szervezésében résztvevő, nem
kedvezményezettek összlétszáma 30 fő (körülbelüli adat, konzorciumi tagok
képviselői, turorok, nyelvtanárok, menedzsment stb.)
2. Honnan szereztek információt a Leonardo da Vinci külföldi gyakorlatról/csereprogramról?
Kérjük, a
megfelelő választ X-szel jelölje. (Több válasz is bejelölhetõ.)
o Pályázati felhívás
Ha
igen, melyik lapban?* Köznevelés/Sansz/Pályázati Figyelő
X Leonardo Hírlevél (az intézményben/kollégától/ismerőstől kapott)*
o
Szórólapok (az
intézményben/kollégától/ismerőstől kapott)*
o
Tájékoztató előadáson
X Hallott róla az intézményben/kollégától/ismerőstől*
X A Leonardo
Iroda internetes honlapjárólG
Más: Egyetemünk már korábban is pályázott a Leonardo
programban. Azóta figyeljük az információs forrásokat (honlap, tájékoztató stb.). A később
kijelölt BME Leonardo intézményi koordinátor feladatai között szerepel a
pályázati lehetőségek, egyéb Leonardo események figyelése.
3. Mennyire volt sikeres azon törekvésük, hogy
intézményi szinten elfogadtassák a külföldi gyakorlatot/csereprojektet (tanúsítványok kiadása, ezek elismerése, stb)?
BME-VIK a hallgatói aktivitást, mobilitást értékeli és
elismeri. A technológiai (mérnöki) szakok képzési követelményei minimum 12 hét
szakmai gyakorlatot írnak elő.
BMF. A képzési követelmények a műszaki szakok esetén 4
hét szakmai gyakorlatot tartalmaznak, melyek külföldi teljesítése minden
probléma nélkül elismerhető. A főiskolai tanulmányokba (egyéb szerződés híján)
csak a kooperatív képzés alatti gyakorlat számít be, megfelelő projekt munka
beadása esetén.
DUF. Az intézmény Tanulmányi Bizottsága határozata
alapján a külföldi tanúsítványokat és képzést elfogadják.
4. Hogyan történt a Kedvezményezettek kiválasztása?
A kedvezményezettek kiválasztása a vállalatok és az érintett
felsőoktatási intézmények munkatársai, a többi konzorciumi tag (különösen az
IBISTRA), a projekt menedzsment együttes munkájával történt, figyelembe véve a
hallgatók érdekeit, prioritásait. A kiválasztási folyamat főbb lépései (ezek
egyes elemei részben az iskolától is függtek):
·
A program meghirdetése a hallgatók, vállalatok irányába.
·
Hallgatói - vállalati "profilok" (önéletrajz,
szakmai ismeretek, egyéb kérések - szakmai, nyelvi stb. elvárások)
összeállítása.
·
Hallgató - vállalati kommunikáció. Bemutatkozás,
tájékoztató, személyes beszélgetés, esetenként tesztelés.
·
A hallgatói, vállalati igények ismeretében a végleges
döntést az egyes intézmények szakmai felelősei (pl. BME-VIK dékánhelyettese),
illetőleg az adott vállalat felelős vezetője hozzák.
5. Mi volt az elsődleges
munkanyelv a csereút alatt és miért?
A projekt kezdetén a hallgatóktól a munkához
megfelelő szintű (kb. a magyar középfokú általános és szaknyelvi) angol
nyelvtudást, illetve alapfokú általános német nyelvtudást követeltünk meg.
Később bebizonyosodott, hogy a német nyelvtudás jelentősége nagyobb, ezért
növeltük a nyelvi előkészítést, illetve a nyelvi szempont a hallgatók
kiválasztásánál fokozottabban figyelembe vételre került.
*A megfelelõ rész
aláhúzandó
6. Mennyire volt sikeres a
Kedvezményezettek itthoni és fogadó országbeli nyelvi és kulturális felkészítése?
1 2 3 4 5
sikertelen nagyon
sikeres
Milyen módon és milyen
eszközökkel lehetne ezt továbbfejleszteni?
Korábban kezdődő és hosszabb nyelvi (szaknyelv, általános
nyelv) előkészítés. A 2. csoport esetén a kiutazást már jóval megelőzően /2.5
hónap/ megkezdődött a nyelvi előkészítő tanfolyam (itt megjegyzendő, hogy többletköltségeket okoz, ha az előkészítés
megelőzi a tényleges kiválasztást, mivel olyan hallgatók is részesülnek belőle,
akik végül nem vesznek részt külföldi szakmai gyakorlaton).
A hallgatók Németországban részben a vállalat, részben
saját szervezésükben is folytattak nyelvi tanulmányaikat. Ezt vélhetően
célszerű lenne általánosabbá tenni.
A fejlesztést elősegítheti tájékoztató, információs
anyagok készítése a fogadó ország jellemzőiről, követelményeiről, elvárásairól.
Az IBISTRA munkatársai végeztek ilyen feladatokat.
7. Mely tevékenységek, ill.
programelemek bizonyultak a Kedvezményezettek körében leginkább sikeresnek?
A hallgatók elégedettek voltak a
szakmai gyakorlattal általában. Külön kiemelték az IBITRA képviselőjének
segítőkészségét (a szállás, közlekedés stb. téren felmerült problémák
kezelésében).
Szakmai téren a kedvezményezettek
örültek az önálló munka lehetőségének, amit kiegészít a kollégákkal való
személyes és baráti kapcsolat. Nagyra értékelték az egyes fogadó cégek által
szervezett szakmai tanfolyamokat, kiállításokon, vásárokon való részvételük
biztosítását.
A nyelvtanulás terén sikert aratottak
a vállalat szervezte és finanszírozott formák.
8. Melyek voltak a projekt eredeti
céljai? Milyen mértékben valósultak meg ezen célok? Ha nem, miért nem?
A projekt az eredeti célját
teljesítette, sikeresen megvalósult a hallgatói szakmai gyakorlat teljes
folyamata (az előkészítéstől a tényleges külföldi munkán át az értékelésig).
Az megjegyzendő, hogy a konzorcium
eredeti tervei sokkal ambiciózusabbak voltak. Beadásra került egy Leonardo
pilot projekt is, melyben a fent felsoroltaknál mélyebb illetve azokat
meghaladó elemek /pl. kisvállalkozás alapítása Magyarországon, távmunka
feltételeinek kidolgozása / is szerepeltek. A pilot projekt átment az első
(preliminary) szelekción. A végleges változata azonban elutasításra került. Így
jelenleg csak egy egyszerűsített, a szakmai gyakorlatra koncentráló részt
tudtunk megvalósítani.
Az eredeti terveket azonban nem adta
fel a BME. Partnerként csatlakozott az egyetem egy francia koordinálású, több
EU konzorciumi tagú kísérleti projekthez (EPICEE II) hasonló célokkal. Sajnos
ez is elutasításra került, de várhatóan készül egy újabb változat a 2002.
november 4-i beadási határidőre.
9. Mennyire illeszkedik a projekt
az intézmény szakképzési programjához? Kérjük, a megfelelő választ X-szel
jelölje. A három
intézmény esetében a válasz eltérő. A megfelelő helyeken utalunk arra, hogy
melyikre vonatkozik.
X szervesen beleilleszkedik: Budapesti Műszaki Főiskola
X részben beleilleszkedik: BME, Dunaújvárosi Főiskola
o alig illeszkedik bele
o nem kapcsolódik hozzá
10. Miben nyilvánult meg a projekt
innovatív jellege?
A hazai műszaki felsőoktatásban a
szakmai gyakorlatok jelentősebben csak az utóbbi időben kezdenek a képzés
részévé válni. A külföldi gyakorlat még kuriózumnak számít.
A szakmai gyakorlatok hasznossága
elsősorban a feladat megoldási készség növekedésével, a "projektben"
gondolkodással indokolható. Ehhez társul még a nyelvi, kommunikációs,
multikulturális ismeretek bővülése (külföldön hatványozottan).
Újszerűnek érezzük, hogy 3 magyar felsőoktatási
intézmény együttműködésével valósul meg. Így a projekt részvevői munka közben
ismerik meg egymás tapasztalatait, jó gyakorlatukat.
11. Tervezik-e a projekt eredményeinek beépítését helyi képzési tervükbe, és ha igen, milyen módon?
A kérdésre végleges választ adni
jelenleg nem lehet. Néhány gondolat: A Bolognai Deklaráció (egységes európai
oktatási térség) következményeként a műszaki felsőoktatás is készül a jövőben
(egyes elképzelések szerint a közeliben, pl. 2004) bevezetésre kerülő kétlépcsős
képzésre. Amennyiben ez megtörténik, akkor mindkét szinten növekedni fog a
szakmai gyakorlatok szerepe (Az első szinten amiatt, hogy a képzés várhatóan
gyakorlat orientáltabb kell legyen. A második szinten viszont a nemzetközi
együttműködés növekedése várható.). Az INFGERM projekt is hozzájárult a
tapasztalatszerzéshez illetve az összeszokott konzorcium további hasonló célok
eléréséhez is közreműködhet.
Hazánkban is felismerésre került (hasonlóan
több EU ország. pl. Franciaország gyakorlatához), hogy a szakképzés nem
korlátozódik a középfokút nem meghaladó szintekre. Erre az első jelek már
megvannak (pl. a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 1999. évi módosítása
már lehetővé teszi a 8 hétnél hosszabb, az alapképzési tantervben rögzített
szakmai gyakorlatok eszközigényének támogatását).
Mindamellett e folyamatnak még
folytatódnia kell, hogy létre jöjjön a szakmai gyakorlatok rendszeres
megrendezését garantáló rendszer (elsősorban a pénzügyi feltételek).
A sikeres Leonardo mobilitási
projektek igazolják a külföldi szakmai gyakorlatok létjogosultságát. Aláhúzandó
azonban, hogy a Leonardo program az éves pályázati rendszer, a csökkenő
támogatások miatt csak kiegészítő elem lehet egy egységes országos
koncepcióban.
A projekt
kedvezményezettei informatikus hallgatók, így a gazdaság egyik leggyorsabban
fejlődő ágazata érintett. A nemzetközi gyakorlatra szert tett fiatal magyar
mérnökök leginkább a kettős (itt német-magyar, francia-magyar) tevékenységekben
versenyképesek. Számuk megnövelése várhatóan növeli a hazánkba áramló működő
tőkét.
Amint azt már jeleztük a konzorcium 4 tagja (BME, CNAM, Dunaferr, IBISTRA)
már hét éven át együttműködik a gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatait erősítő
tevékenységekben. Így az alternáló (szendvics) képzések hazai adaptálását
1996-98 között egy Phare projekt, 1998-2000 között egy TEMPUS egyetemirányítási
projekt (UM-13352/98) támogatta. Az alternáló képzés egyes elemeit (szelekció,
nyelvi, kommunikációs képzés, tutorálás, értékelés, projekt menedzsment
technikák stb.) hasznosítani tudtuk a külföldi szakmai gyakorlatok esetére is.
Hangsúlyozandó, hogy itt nincs szó semmilyen kettős finanszírozásról, lévén ez
a Leonardo projekt lényegében csak a hallgatók külföldi tartózkodásával
kapcsolatos költségeket fedezi (azt is csak részben).
Az érintett főiskolák (BMF, DUF) a Socrates programban (akadémiai cserék)
szerzett tapasztalataikra építettek.
15. Készült bármilyen konkrét produktum
a projekt során és ha igen, milyen formában kerül felhasználásra?
A hallgatók beszámolókat, projekt
munkát, egyes esetekben diplomamunkát készítettek (Megjegyzendő, hogy ebben az
erősen verseny szektorban bonyodalmat jelentett a szakmai jellegű munkák
"copyright" kérdése. A konzorcium a CNAM, illetve hazai tapasztalatok
felhasználásával javaslatot tett kezelésére.)
Mindemellett a munka tényleges
eredményeit a fogadó intézmények hasznosítják. Ami rendjén is van, mert ez
garantálja, hogy a hallgatók valóban hasznos, fontos munkát végeznek.
Konkrét produktumnak tekinthető még a
honlap is (http://tutor.nok.bme.hu),
melyet az informáláson, kapcsolattartáson túl további projektek
tapasztalatcserére is használnak.
16. Hogyan valósították meg az eredmények
széleskörű terjesztését? Bemutatták-e a projekt eredményeit? Ha igen, kérjük
X-szel jelölje meg a bemutatás fórumát:
o kiállítás
X sajtó
X egyéb, éspedig: konferencia előadások, levelezés,
internet.
Kérjük, röviden fejtse ki, hogy miért éppen ezt a fórumot választották és
mennyire bizonyult alkalmasnak ez a megoldás:
A szélesebb közvélemény
tájékoztatására a sajtó (országos, helyi, egyetemi) ígérkezett a
legalkalmasabbnak. Meglátásunk szerint az érintettek (hallgatók, oktatók,
vállalatok) tudnak a külföldi szakmai gyakorlatok a Leonardo program keretében
történő szervezése lehetőségéről.
A nemzetközi konferenciák lehetőséget
adnak az eredmények bemutatása mellett új kapcsolatok kiépítésére. Több BME
részvételű Leonardo projekt (elfogadott, illetve pályázott) gondolata,
partnerei ilyen konferenciákon születtek.
A német kisvállalatokat jellegük miatt
elsősorban hagyományos levelezéssel (több száz) kereste meg a konzorcium.
Az Internet használatát a jelenkor
elvárásain túl a speciális kedvezményezett célcsoport (informatikusok)
indokolja.
17. Milyen mértékben támogatták
Önt a projektben közvetlenül, ill.
közvetve résztvevő tanárok/oktatók, intézményi vezetők, fenntartók, ill. a
külföldi partnerek a projekt megvalósításában? Kérjük, karikázza be a megfelelő
számot és röviden indokolja is válaszát:
a) a
tanárok/oktatók hozzáállása:
-: ellenezték; 0: semlegesen
álltak hozzá +: támogatták
-2 -1 0 1 2
b) az intézményi
vezetők hozzáállása:
-: ellenezték; 0: semlegesen
álltak hozzá +: támogatták
-2 -1 0 1 2
c)
az intézményfenntartók hozzáállása:
-: ellenezték; 0: semlegesen
álltak hozzá +: támogatták
-2 -1 0 1 2
d) a külföldi
partnerek hozzáállása:
-: ellenezték; 0: semlegesen álltak hozzá +: támogatták
-2 -1 0 1 2
Mind az összeszokott "régi", mind az új konzorciumi tagokkal jó
volt az együttműködés, hasonlóan az intézmények vezetőihez.
18.
Melyek voltak a projekt során felmerülő
legsúlyosabb problémák?
A projekt végrehajtásában komolyabb problémák nem
merültek fel.
Kisebb nehézségek:
1.
a
hallgatók nyelvi (elsősorban német) előképzettségének hiányosságai,
2.
adminisztratív
problémák (vízum, munkavállalási engedély, biztosítás megkötése, beszerzése),
3.
beilleszkedési
nehézségek egyes hallgatók esetén,
4.
a
nagyvárosi élet (Berlin) néhány problémája, pl. a nagy távolságok, a
közlekedésre fordított idő hosszúsága,
5.
a
hallgatók eleget akartak tenni bizonyos tanulmányi kötelezettségeknek, ez
megzavarta a folyamatos munkát,
6.
Az
informatikai piacon kialakult gazdasági válság, mely részben érintette a már
hallgatóinkat fogadó vállalkozásokat, részben megnehezítette az új
fogadókészség feltárását.
19. Amennyiben lehetséges, kérjük,
tegyen javaslatot az előbb felsorolt problémák orvoslására:
1-2. (nyelv, adminisztratív problémák) vonatkozásában: Igyekezni kell mind a képzés, mind a
szervezés tekintetében a lehető leghamarabbi kezdésre (még akkor is, ha ez
többletköltségekhez vezet, hiszen olyan hallgatókkal, vállalatokkal is
foglalkozunk, akikkel végül is nem kerül aláírásra Leonardo szerződés).
3. (beilleszkedés). Megnöveltük a kulturális felkészítést az első 19 hallgató tapasztalatai
alapján. Ugyanezen tapasztalatok azt mutatják, hogy nem szerencsés ha egy
helyen (munkahely, város) csak egy hallgató van, de az se, ha nagyon sokan (5
felett). Ezért törekedni célszerű 2-3 hallgató egy városba történő kiküldésére
(ez mind az elszállásolás, nyelvi, munkahelyi kérdések megbeszélését
elősegítheti).
4. (Berlin, utazás). Itt a fő probléma az ösztöndíjhoz képest Berlinben túl magas
szállásköltség, így a munkahelyhez közeli lakás nem garantálható. Amennyiben
nincs más lehetőség (pl. emeltebb vállalati támogatás a hallgatónak), akkor a
körülmények ismeretében, kisebb városokban történő elhelyezésre kell törekedni.
5.
(Tanulmányi kötelezettségek). A szakmai gyakorlat közben nem cél hagyományos
felsőoktatási követelmények (vizsgák, zárthelyik stb.) teljesítése. Ez
figyelembe veendő a leendő új tantervek készítésénél. A közeljövőben törekedni
kell a szakmai gyakorlat idejének optimálisabb megválasztására (pl. januári
kezdés esetén a hallgatóknak júniusban lehetősége van bizonyos tanulmányi
kötelezettségek teljesítésére a gyakorlat befejezése után).
6.
(Válság). Ez a gazdasági élet velejárója. A
hallgatóknak alapjában véve hasznos, ha erről is tudomást szereznek. Most
egyébként a kezdeti túlfűtött konjunktúra megszűnése okozta sokkhatás elmúlóban
van. Az informatikai piac újra stabilizálódik.
20. Hogyan értékeli Ön intézménye
koordinációs és monitoring tevékenységét a projektet illetően?
A BME vezetése értékeli, elismeri a
projekt menedzsment munkáját. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az egyetem
felismerve a Leonardo program jelentőségét létrehozta a Leonardo intézményi
koordinátor posztot, és ennek ellátásával e projekt koordinátorát kérte fel.
21. Kérjük, jelölje be egy ötfokú skálán, hogy szívesen résztvenne-e a jövőben további Leonardo da Vinci projektekben:
1 2 3 4 5
biztos igen,
biztosan
nem
Kérjük, röviden indokolja válaszát:
A Leonardo da Vinci projektek fontos, a magyar felsőoktatásban még
fejlesztendő célkitűzéseket támogatnak.
Az intézménynek, az intézményi koordinátornak az új tevékenységek
kezdeményezése, támogatása feladatai közé tartozik.
A projektek a szakmai kapcsolatokon túlmenőleg lehetőséget adnak a
nemzetköti, hazai intézményi partnerek, kollégák, hallgatók jobb megismerésére.
Kelt: Budapest, 2002. szeptember 30.
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az intézmény hivatalos képviselőjének aláírása és az intézmény hivatalos
pecsétje |
|