Külföldi gyakorlat/Csereprojekt

LEONARDO DA VINCI

 

2000/2002-es pályázati év

 

 

 

Záróbeszámoló és értékelés

 

 

 

 

Megállapodás száma:                                          HU/00/PL/205

 

Összekötő személy (koordinátor) a pályázatot benyújtó intézményben:

 

Név:                                                                        Dr. Moson Péter

Az intézmény postacíme:                                   Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

                                                                                H-1521, Budapest

Telefon/Fax:                                                         (+361) 4632690, (+3630)9329626 / (+361) 4631291

 

A partnerintézmény(ek) neve és címe:

Budapesti Műszaki Főiskola (BMF, 1431, Nagyszombat u. 19.), Dunaújvárosi Főiskola (DUF, 2400, Pf. 152), BITKOM(Berlin, 12489, A. Einstein str. 14.), IBISTRA (Berlin),

CNAM (Paris, 75141, 292 rue Saint Martin), Dunaferr (2400, Vasmű tér 1.)

 

A külföldi gyakorlat/csereprojekt címe:                       INFGERM-Mobility (Foreign training of informaticians -prospective small entrepreneurs)

 

A külföldi gyakorlat/csereprojekt témája:                    3 magyar felsőoktatási intézmény (BME, BMF, DUF) 30 végzős hallgatója 5 hónapos szakmai gyakorlaton vesz részt német informatikai vállalatoknál.

 

A külföldi gyakorlat/csereprojekt helyszíne:               Németország (különböző vállalatok).

 

A külföldi gyakorlat/csereprojekt időpontja:                2000. szeptember 1. - 2002. szeptember 30,


 I. Fejezet - Beszámoló

 

 

Kérjük, számoljon be a projektről 6-8 oldal terjedelemben a következő fő szempontok figyelembevételével:

 

Általános megjegyzések.

Jelen Leonardo mobilitási projekt magyar hallgatók németországi szakmai gyakorlatát tűzte ki célul két német és egy francia intézmény közreműködésével. A konzorciumi tagok munkanyelvként az angolt használták (természetesen készültek dokumentumok magyar, német és francia nyelven is). Ez a beszámoló magyar nyelven íródik, de egyes dokumentumokat idegen nyelven mellékelünk. Kérjük szíves megértésüket.

 

1.       A projekt szervezésének, lebonyolításának menete (célmeghatározás, partnerkeresés, kommunikáció a Kedvezményezett(ekk)el, a Fogadó Intézménnyel és a projekt más szereplőivel, stb.).

A projekt célja 3 magyar felsőoktatási intézmény 30 hallgatójának 5 hónapos ipari szakmai gyakorlatának megszervezése, lebonyolítása volt. A gyakorlat keretében a hallgatók szakmai (elsősorban a tanultak alkalmazása) ismeretei bővülésén túl elő kívántuk segíteni az európai munkakultúra megismerését, a kommunikációs (beleértve az idegen nyelv(ek)en történő) készségeik fejlesztését.

A projektről részletes információk találhatók a http://tutor.nok.bme.hu honlapon (practical placements / szakmai gyakorlatok rész), beleértve az elvégzett tevékenységek részletes felsorolást (lásd TIMETABLE - angol nyelven). Ezt a dokumentumot mellékeljük, a rá való hivatkozással a beszámoló e helyén csak a legfontosabb történtekre térünk ki.

A hallgatók 3 magyar felsőoktatási intézményből kerültek ki (BME, BMF, Dunaújvárosi Főiskola). A projekt koordinálását a BME végezte. A hallgatók kiválasztásában, felkészítésében, külföldi munkájuk nyomon követésében mindhárom intézmény vezető munkatársai (pl. dékánhelyettes), oktatói (pl. nyelvtanár), tutorai (oktatók) közreműködtek.

A partner vállalatok a több ezer tagot számláló német konzorciumi tag BITKOM tagszervezetei voltak. A partnerkapcsolat létrejöttében segített, a németországi szervezőmunkát végezte a szintén konzorciumi tag IBISTRA.

A projekt munkáját értékelte, gazdagította a szakmai gyakorlatok terén nagy tapasztalattal rendelkező francia CNAM, illetve magyar Dunaferr Rt.

A tevékenységek 2000. őszén kezdődtek meg. 2000. decemberében, januárjában került sor az első 19 hallgató kiválasztására (kb. 35 jelentkező közül), nyelvi (német), szakmai előkészítésére, a gyakorlat megszervezésére. A hallgatók első csoportja 2001. február 15-én vette fel a munkát. Elsőleges kommunikációs csatornák az email, telefon, de bizonyos esetekben (pl. vízum, munkavállalási engedély stb. beszerzése) postai szolgáltatásokat (DHL) is igénybe vettünk.

Az utazás, ösztöndíj, biztosítás stb. ügyeket a magyar koordinációs egység végezte.

A német koordinátor (Dr. Pfau, IBISTRA) foglalkozott a szállás, helyi utazás, a munkakezdéshez kapcsolódó feladatokkal.

2001. márciusában a projekt koordinátora és pénzügyi koordinátora felkereste a vállalatokat, hallgatókat az első tapasztalatok összegzésére. Általában minden partner elégedett volt. Mindemellett több javaslat született a szervezés tökéletesítésére pl. a szakmai, nyelvi, kulturális előkészítés, copyright témákban (további részletekre lásd a mellékelt TIMETABLE dokumentumot, illetve a későbbi kérdések feleleteit).

Az intézményi képviselők, tutorok folyamatos kapcsolatban voltak a hallgatókkal.

2001. májusában a projekt konzorciumi tagjai Magyarországon Konzorciumi Ülést tartottak. Itt összegezték a tapasztalatokat, és ezek felhasználásával megkezdődött a maradék 11 hallgató szakmai gyakorlata szervezése.

2001. nyarán további 8 hallgató kezdte meg  a szakmai gyakorlatot.

2001. őszén a tevékenységek már együtt folytak a közben elnyert, hasonló célkitűzéseket megfogalmazó INFTRAIN (HU/01/PL/217) projekttel. A felsőoktatási intézményekben "elterjedt a képzés jó híre", kb. 100 érdeklődőből 35 hallgató töltötte ki a teljes jelentkezési dokumentációt. A még rendelkezésre álló 3 szakmai gyakorlat szokásos (min. 5 hónap) hosszának biztosítására a projekt kérte és megkapta a befejezésének módosítását 2002. május 31-re.

2002. januárjában a magyarországi konzorciumi ülésen megállapítást nyert, hogy sajnálatos módon közben az informatika piac, a kisvállalkozások Németországban válságba kerültek. A fő feladat a vállalati fogadókészség biztosítása lett. A német partnerek által eddig alkalmazottak mellett új módszerek is bevezetésre kerültek (pl. kapcsolódás a LeoNet hálózathoz, a hallgatók, intézmények közvetlen vállalati kapcsolatfelvétele stb.).

2002. első felében a projekt keretében az utolsó  hallgatók is felvették a munkát. A projekt pénzügyi lehetőségei teljes kihasználására egy további határidő módosítást kért 2002. szeptember 30-ig.

A 2002. júniusi rendkívüli konzorciumi ülés megállapította, hogy az INFGERM projekt sikeresen megvalósult.

 

2.       A külföldi gyakorlat/csere szakmai, kulturális programja.

A szakmai gyakorlat programja 3 részre bomlott:

Előkészítő szakasz. A hallgatók elkészítették szakmai bemutató anyagaikat ("student profile"), a szelekció után a vállalati és egyetemi tutorok közreműködésével véglegesítették a szakmai programot. Evvel párhuzamosan nyelvi és kulturális felkészítésen vettek részt. Közben folyt az utazás adminisztratív feltételeinek szervezése.

Szakmai gyakorlat külföldön. A hallgatók a vállalatok általános megismerése, bemutatása (az ebben a témában nagy tapasztalattal rendelkező Dunaferr készített egy német nyelvű tanulmányt), a munkához elengedhetetlenül szükséges tanulmányok elvégzése (pl. JAVA, egyes esetekben nyelvi továbbképzés) után megkezdték "rendes" tevékenységüket. Ez általában kisebb - helyi munkatársakat is tartalmazó - csoportokban szoftver fejlesztési feladat volt. Néhányuk számára ez egyben a diplomamunka is volt / lesz. A tevékenységüket mind a német vállalat vezetése, mind a hazai felsőoktatási intézmény tutora folyamatosan nyomon követte.

A közvetlen munkán túl a hallgatóknak lehetővé tették szakmai kiállításokon, vásárokon való részvételüket. Az IBISTRA munkatársa segített kulturális programjaik szervezésében.

Értékelés. Hazatértük után a hallgatók a Leonardo beszámolón túl munkájukat az adott intézmény szakmai gyakorlatokra, diplomatervezésre vonatkozó rendje szerint értékelték (pl. BME diplomatervezés 30 kredit pont, BMF, DUF praktikum szemeszter).

 

3.       A Kedvezményezettek részletes beszámolóinak átfogó értékelésén keresztül mutassa be a program hasznosságát, új területek megismerését, új ötletek beépítését az itthoni munkába.   

                                       

Valamennyi hallgató az alábbi kérdőívet töltötte ki időközi beszámolójaként:

 

Kérdések a hallgatók időközi beszámolójához

 

1.                   Számoljon be vázlatszerűen az Ön számára kitűzött projektről. (Terjedelem1-2 oldal.)

2.                   Nevezze meg a (külföldi) szakmai vezetőjét, annak elérhetőségével (email, URL, telefon stb.)

3.                   Nevezze meg a magyarországi szakmai vezetőjét – ha van -, annak elérhetőségével (email, URL, telefon stb.) Ha nincs ilyen, érzi-e szükségét itthoni táv-konzultációknak, pl. email útján?

4.                   Mi az elsődleges munkanyelv, amit használ? Elegendőnek érzi-e a nyelvtudását?

5.                   Milyen informatikai tudást vártak el Öntől a munkahelyen? A korábbi képzési programjában szerepeltek-e ezek az ismeretek? Megfelelőnek találja-e a felkészültségét?

6.                   Értékelje a program hasznosságát. Van-e valami javaslata a folyamat javítására?

7.                   Hogyan szerzett információt a szakmai gyakorlatról? Ajánlaná-e másoknak is egy hasonló programban való részvételt?

8.                   Minősítse 0-5 ponttal az alábbi körülményeket:
(amit nem érez relevánsnak, hagyja üresen, de nyugodtan egészítse ki további szempontokkal, ha szükségesnek látja)

szállás megfelelősége

 

munkahelyi infrastruktúra minősége

 

a vállalati szakmai irányítás színvonala

 

a végzett munka újszerűsége (0 rutinszerű, 5 innovatív)

 

mennyire gondolja itthon hasznosíthatónak a kint tanultakat

 

mennyire sikerül együttműködni a kollégákkal

 

vannak-e nyelvi nehézségei

 

ajánlaná-e a munkahelyet a jövőben kiutazó ösztöndíjasoknak

 

a felhívásban megjelölt munkahelyi igények és a tényleges projekt mennyire van összhangban

 

mennyiben váltotta be az ösztöndíj az Ön által hozzáfűzött várakozásokat

 

egyéb, Ön által megjelölt fontosnak tartott szempont

 

9.                   Szívesen látjuk bármilyen megjegyzését, javaslatát, kötetlen formában kifejtve (max. 1 oldalon).


A kitöltött kérdőívek pontozásos részére adott válaszokat összesítettük és az alábbi eredmények születtek:

 

Minősítés

1

 

2

 

3

 

4

 

5

 

Össz

válasz

átlag

Szempont

 

vála-szok száma

%

válaszok száma

%

válaszok száma

%

válaszok száma

%

válaszok száma

%

 

 

szállás megfelelőség

 

0%

 

0%

5

26%

11

58%

12

63%

28

4,25

munkahelyi infrastruktúra minősége

0%

 

0%

2

11%

11

58%

15

79%

28

4,46

a vállalati szakmai irányítás színvonala

2

11%

 

0%

10

53%

15

79%

1

5%

28

3,46

a végzett munka újszerűsége

(0 rutinszerű, 5 innovatív)

0%

2

11%

11

58%

9

47%

6

32%

28

3,68

mennyire gondolja itthon hasznosíthatónak a kint tanultakat

0%

 

0%

6

32%

8

42%

14

74%

28

4,29

mennyire sikerül együttműködni a kollégákkal

0%

 

0%

6

32%

15

79%

7

37%

28

4,04

vannak-e nyelvi nehézségei (az 1-es válasz azt jelenti, hogy nincs)

13

68%

6

32%

6

32%

3

16%

 

0%

28

1,96

ajánlaná-e a munkahelyet a jövőben kiutazó ösztöndíjasoknak

0%

1

5%

6

32%

7

37%

14

74%

28

4,21

a felhívásban megjelölt munkahelyi igények és a tényleges projekt mennyire van összhangban

1

5%

 

0%

10

53%

13

68%

4

21%

28

3,68

mennyiben váltotta be az ösztöndíj az Ön által hozzáfűzott várakozásokat

0%

 

0%

2

11%

15

79%

11

58%

28

4,32

egyéb, Ön által megjelölt fontosnak tartott szempont

 

 

 

 

 

 

 

a Leonardo program, külföldi tapasztalat szerzés szempontjából

 

1

 

 

 

 

A legmagasabb értékelést a vállalati infrastruktúra kapta, ami nem meglepő, hiszen valamennyi vállalat a legkorszerűbb eszközöket bocsátotta a hallgatók rendelkezésére.

A második legmagasabb értékelést arra a kérdésre adták, amely arra kérdez rá, hogy a Leonardo programtól azt kapták-e, amire számítottak. Ennek oka nyilván az, hogy a Leonardo program ismertsége megnőtt a hallgatók körében, beszélnek róla és így a jelentkezők már tudják, hogy mire számíthatnak, elvárásaik egyre inkább igazodnak a realitáshoz.

Hasonlóan magas pontszámot kapott a munkahely és a kint tanult ismeretek hasznosíthatósága. Beszámolóik alapján a hallgatók felkészültségüket többé-kevésbé megfelelőnek ítélték, de valamennyien továbbképzésre szorultak, amire a vállalattól lehetőséget és időt is kaptak. Türelemmel, szakmai támogatással és vállalaton belül szervezett tanfolyamokkal segítették a diákokat. Hozzáfűzték, hogy az egyetemi illetve főiskolai alapképzés jó alapot nyújtott számukra, az új ismeretek elsajátítása gyorsan és hatékonyan ment. Az így megszerzett ismereteket hasznosítani tudták és a jövőben is fontosnak találják.

 

A vállalaton belüli helyzetüket jónak ítélték, a kollégákkal együtt tudtak működni, mind szakmai, mind szociális értelemben. Ez a kisebb csoportok, vagy egyéni kiutazók esetében kiemelkedően jól sikerült, de a berlini diákok (9 fős csoport) is korrekt munkakapcsolatról számoltak be.

 

    Ehhez kapcsolódik a nyelvi nehézségekre vonatkozó kérdés is, amire megnyugtató választ adtak. Nem számoltak be kommunikációs problémáról. A németül egyáltalán nem beszélő hallgatók vagy angolul tudó kollégákkal dolgozhattak, vagy németül tudó hallgatókkal közösen dolgoztak. Sőt a meisszeni diákok számára a vállalat a helyi egyetemen befizetett egy német kurzust, amit komoly sikerrel végeztek el.

 

     A felkínált munka újszerűségét közepes pontszámmal értékelték. Az időközi beszámolónk készítésekor még ez az érték magasabb volt, ami jelzi, hogy az egyes helyszíneken, vállalatoknál eltérőek a tapasztalatok. Vannak tapasztaltabb, jobban szervezett cégek és vannak, ahol a feladatok színvonala kezdetben alacsonyabb és csak a hallgatók képességeit megismerve mernek komolyabb, önálló feladatokat rájuk bízni.

 

       A legalacsonyabb pontszámot (bár még így is magas) a vállalati szakmai irányítás színvonala kapta. Szöveges beszámolójukban is gyakran említik, hogy ezen a területen problémák voltak. Ennek oka többnyire az volt, hogy a kisvállalatoknál dolgoztak, ahol a szakmai irányításnak nincs kiépített szervezete, a kis számú alkalmazott nagy önállósággal dolgozik, a részfeladatok összehangolása kevéssé szervezetten, inkább eseti jelleggel folyik. Ebben a helyzetben a gyakornoktól is hasonló munkavégzést vártak el. A felkészültebb, rátermettebb hallgatók számára ez a helyzet könnyebben kezelhető volt, sőt a kihívás fejlesztette is szakmai kompetenciájukat. A kevésbé felkészült hallgatók problémáikkal hallgatótársaikhoz, német kollégáikhoz fordultak, illetve kisebb részben magyarországi tutoraikhoz. Egy nagyvállalatnál ez a probléma kevésbé jelentkezett, a belső továbbképzés ott megoldott, illetve ezen a feladattal egy ezzel megbízott alkalmazottjuk foglalkozik.

 

Elsősorban a 2002-ben kiutazó hallgatók beszámolójában felvetődik az informatikai piac válságának a kérdése is. Mivel a fogadó cégek többnyire kisvállalatok voltak őket az informatikai területen jelentkező gazdasági visszaesés érzékenyebben érintette. Néhányan kapkodó, át nem gondolt változtatásokról számoltak be és ez a gyakorlatukat is befolyásolta. Ez ugyan problémát jelentett, de a hallgatók saját bőrükön tapasztalhatták a gazdasági szféra napi  nehézségeit, azok esetleges hatását a munkaerőpiacra, ami így valós munkatapasztalattal is gazdagította gyakorlatukat. A gazdasági válság a projektvezetés munkáját is megnehezítette, egyre nehezebbé vált  fogadóvállalatot találni, a vállalatok csak hosszú mérlegelés után tudták meghozni a döntést, hogy fogadnak-e hallgatót. Ez a helyzet napjainkban is, ami az újabb Leonardo programunk teljesítését is lelassította.   

                                                                                                          

Végül néhány idézet a hallgatók szöveges beszámolóiból:

 

-          Olyan dolgokat tanultam meg, amelyekhez az egyetemi tanulmányaim során ilyen mélységben nem tudtam volna hozzájutni

-          Rengeteg tapasztalattal fogok majd visszatérni, amelyeket hasznosíthatok további munkahelyeimen

-          A programot saját szakmai fejlődésem szempontjából nagyon sikeresnek értékelem

-          A program nagyon jól kiegészíti az egyetemi képzést, ami alapvetően elméleti, a konkrét cégnél végzett munka ezt egészíti ki a gyakorlati résszel

-          Az igazi kihívás a munka során, hogy egy más szemléletmódot alakítsunk ki, és ez a legnehezebb is.

-          A szakmai dolgokon túl megismerkedünk a német kultúrával is.

-          Megtanul az ember egy programot dokumentálni úgy, ahogy azt egy cég megkövetelheti

-          Valódi csapatmunkában dolgozhatunk

-          A program nagyon hasznos a szakmai és munkahely keresési szempontokból egyaránt, ugyanis jól mutathat egy ilyen gyakorlat az önéletrajzban

-          Ha segítségre van szükségem, segítenek

-          Most dolgozom először életemben és így legalább megtudtam, hogy milyen az

-          Olyan értékes kapcsolatokat szerezhetek, amelyek a jövőben nagyon sokat jelenthetnek

-          Nagyon jól működő szakmai gyakorlatnak tartom a projektet, beleértve a németországi érkezést, a bankszámla nyitásánál kapott támogatást, a vízum megszerzését, a szervezésnél tanúsított rugalmasságot és az egyetem részéről kapott támogatást

-           

 

A folyamat javítására a következő megjegyzéseket tették:

 

-          több idő kellene a felkészülésre utazás előtt

-          pontosabb információ a cégekről, a szállásról

-          pontos munkaleírás a program megkezdése előtt

-          információ a biztosítás érvényesítéséről

-          a cégek jobb tájékoztatása az egyes iskolák nyújtotta képzés részleteiről

-          a hallgatók tájékoztatása a helyi viszonyokról

-          szabadnapok biztosítása a szerződésekben

-          kisebb csoportok egy vállalatnál, hogy többet tudjanak egy gyakornokkal foglalkozni

-          a szálláshely legyen közelebb a céghez

-          a munkaidő lehetne rövidebb

 

 

4.       A multiplikátor hatás mértéke (a külföldi gyakorlat/csereprojekt eredményeinek terjesztése kollégái körében, vagy városi, esetleg megyei szinten).

Már maga a projekt létrejötte is bizonyos értelemben egy multiplikátor hatásként értékelhető. A fő konzorciumi tagok (BME, CNAM, IBISTRA, Dunaferr) korábbi, az alternáló (szendvics típusú) mérnökképzés terén elért, tapasztalataik felhasználásával induló tevékenységbe bevontak két további magyar felsőoktatási intézményt (BMF, Dunaújvárosi Főiskola).

A tényleges eredmények, tapasztalatok terjesztése már 2000. végén megkezdődött, azóta is több szinten folyik.

Intézményi szint. Az érintett magyar felsőoktatási intézmények oktatói, hallgatói különböző fórumokon (plakát, ülés, újságcikk, honlap stb.) megismerték a projektet, rajta keresztül a Leonardo programot. A BME 2002. tavaszán úgy határozott, hogy hasonlóan a hallgatók akadémia cseréjéhez (EU Socrates / Erasmus program), a szakmai gyakorlatok, nemzetközi szakképzési kérdések egységes egyetemi kezelésére létrehozza a BME Leonardo intézményi koordinátora funkciót. E feladatkör ellátására jelen projekt koordinátorát kérte fel a tudományos és nemzetközi rektorhelyettes.

Országos szint.

A részvevő magyar intézmények képviselői hazai rendezvényeken, konferenciákon (pl. a koordinátor a Felsőoktatási Információs Napon, Budapest, Tempus Közalapítvány, 2001. november 22. "Leonardo mobilitási projekt bemutatása" című előadásában) terjesztik a projekt eredményeit. Emellett újságcikkekben (pl. Népszabadság, Dunaújvárosi Főiskola hirdetése), folyóiratcikkekben (Leonardo Magazin, 2002. március), más előadásokban (pl. Imre Nóra plenáris előadása a Leonardo Értékelő Konferencián, Budapest 2001. november 8-9.) is megjelent a projekt.

Nemzetközi szint.

A konzorcium (elsősorban a francia CNAM, és a német IBISTRA) megosztotta tapasztalatait az ipari kapcsolatok témában a kelet-, közép európai régió több országának egyetemeivel (pl. Bulgária, Észtország, Litvánia, Románia, Szlovákia). A koordinátor 2000. december 16-19-e között Vilniusba (Litvánia) látogatott. A Gediminas Technical University e projekt pályázata felhasználásával készítette el (és nyerte el) mobilitási támogatását.

A koordinátor 1999 óta részt vesz és tart előadást az ICEE (International Conference on Engineering Education) konferenciákon az ipar és a felsőoktatás kapcsolatainak erősítése témában. A 2001. évi illetve az idei előadások kapcsolódnak a Leonardo mobilitási projektekhez (a cikkek teljes szövege, illetve a 2002. évi előadás rövid vázlata elérhető www.ineer.org ).

A BME partnerként közreműködött a MESIPA (Methodology for the Evaluation of Students Practical Placements Abroad) Leonardo kísérleti projekt munkájában. A projekt fő eredménye egy Útmutató ("Practical Guide") az esettanulmányai között tartalmazza a mobilitási projekteket is (www.cefi.org ). A téma, az ebből készült nyomtatott anyag plenáris előadás tárgya volt a 2001. november 30-án a párizsi UNESCO palotában rendezett "Placements Abroad, Strategies and Systems" konferencián.

 

A tartalmi beszámolóhoz mellékelje a Kedvezményezettek listáját, a Kedvezményezett(ekk)el kötött szerződés(ek) másolatát, valamint mintaként a Kedvezményezettek részletes beszámolói közül legalább egyet.

Mellékletek:

 

1.        A tevékenységek részletes felsorolása (a konzorcium munkadokumentuma angol nyelven).

2.        A kedvezményezettek listája.

3.        A kedvezményezettel kötött szerződések másolatai.

4.        Egy kedvezményezett időszaki beszámolója

 

 


II. fejezet - Értékelés

1.     Az 2000/2002-es pályázati fordulóban a külföldi gyakorlaton/csereprojektben résztvevő Kedvezményezettek összlétszáma:                                                                                          30 fő

A külföldi gyakorlat/csereprojekt szervezésében résztvevő, nem kedvezményezettek összlétszáma               30 fő (körülbelüli adat, konzorciumi tagok képviselői, turorok, nyelvtanárok, menedzsment stb.)

2.     Honnan szereztek információt a Leonardo da Vinci külföldi gyakorlatról/csereprogramról?

Kérjük, a megfelelő választ X-szel jelölje. (Több válasz is bejelölhetõ.)

o      Pályázati felhívás       

                Ha igen, melyik lapban?* Köznevelés/Sansz/Pályázati Figyelő

X     Leonardo Hírlevél (az intézményben/kollégától/ismerőstől kapott)*

o      Szórólapok (az intézményben/kollégától/ismerőstől kapott)*

o      Tájékoztató előadáson

X     Hallott róla az intézményben/kollégától/ismerőstől*

X     A Leonardo Iroda internetes honlapjárólG

Más: Egyetemünk már korábban is pályázott a Leonardo programban. Azóta figyeljük az információs forrásokat (honlap, tájékoztató stb.). A később kijelölt BME Leonardo intézményi koordinátor feladatai között szerepel a pályázati lehetőségek, egyéb Leonardo események figyelése.

3.     Mennyire volt sikeres azon törekvésük, hogy intézményi szinten elfogadtassák a külföldi gyakorlatot/csereprojektet (tanúsítványok kiadása, ezek elismerése, stb)?

BME-VIK a hallgatói aktivitást, mobilitást értékeli és elismeri. A technológiai (mérnöki) szakok képzési követelményei minimum 12 hét szakmai gyakorlatot írnak elő.

BMF. A képzési követelmények a műszaki szakok esetén 4 hét szakmai gyakorlatot tartalmaznak, melyek külföldi teljesítése minden probléma nélkül elismerhető. A főiskolai tanulmányokba (egyéb szerződés híján) csak a kooperatív képzés alatti gyakorlat számít be, megfelelő projekt munka beadása esetén.

DUF. Az intézmény Tanulmányi Bizottsága határozata alapján a külföldi tanúsítványokat és képzést elfogadják.

4.     Hogyan történt a Kedvezményezettek kiválasztása?

A kedvezményezettek kiválasztása a vállalatok és az érintett felsőoktatási intézmények munkatársai, a többi konzorciumi tag (különösen az IBISTRA), a projekt menedzsment együttes munkájával történt, figyelembe véve a hallgatók érdekeit, prioritásait. A kiválasztási folyamat főbb lépései (ezek egyes elemei részben az iskolától is függtek):

·         A program meghirdetése a hallgatók, vállalatok irányába.

·         Hallgatói - vállalati "profilok" (önéletrajz, szakmai ismeretek, egyéb kérések - szakmai, nyelvi stb. elvárások) összeállítása.

·         Hallgató - vállalati kommunikáció. Bemutatkozás, tájékoztató, személyes beszélgetés, esetenként tesztelés.

·         A hallgatói, vállalati igények ismeretében a végleges döntést az egyes intézmények szakmai felelősei (pl. BME-VIK dékánhelyettese), illetőleg az adott vállalat felelős vezetője hozzák.

5.     Mi volt az elsődleges munkanyelv a csereút alatt és miért?

A projekt kezdetén a hallgatóktól a munkához megfelelő szintű (kb. a magyar középfokú általános és szaknyelvi) angol nyelvtudást, illetve alapfokú általános német nyelvtudást követeltünk meg. Később bebizonyosodott, hogy a német nyelvtudás jelentősége nagyobb, ezért növeltük a nyelvi előkészítést, illetve a nyelvi szempont a hallgatók kiválasztásánál fokozottabban figyelembe vételre került.

*A megfelelõ rész aláhúzandó

6.     Mennyire volt sikeres a Kedvezményezettek itthoni és fogadó országbeli nyelvi és kulturális                 felkészítése?

1                              2                              3                              4                              5             

sikertelen                                                                                             nagyon sikeres

Milyen módon és milyen eszközökkel lehetne ezt továbbfejleszteni?

Korábban kezdődő és hosszabb nyelvi (szaknyelv, általános nyelv) előkészítés. A 2. csoport esetén a kiutazást már jóval megelőzően /2.5 hónap/ megkezdődött a nyelvi előkészítő tanfolyam (itt megjegyzendő, hogy  többletköltségeket okoz, ha az előkészítés megelőzi a tényleges kiválasztást, mivel olyan hallgatók is részesülnek belőle, akik végül nem vesznek részt külföldi szakmai gyakorlaton).

A hallgatók Németországban részben a vállalat, részben saját szervezésükben is folytattak nyelvi tanulmányaikat. Ezt vélhetően célszerű lenne általánosabbá tenni.

A fejlesztést elősegítheti tájékoztató, információs anyagok készítése a fogadó ország jellemzőiről, követelményeiről, elvárásairól. Az IBISTRA munkatársai végeztek ilyen feladatokat.

7.     Mely tevékenységek, ill. programelemek bizonyultak a Kedvezményezettek körében leginkább sikeresnek?

A hallgatók elégedettek voltak a szakmai gyakorlattal általában. Külön kiemelték az IBITRA képviselőjének segítőkészségét (a szállás, közlekedés stb. téren felmerült problémák kezelésében).

Szakmai téren a kedvezményezettek örültek az önálló munka lehetőségének, amit kiegészít a kollégákkal való személyes és baráti kapcsolat. Nagyra értékelték az egyes fogadó cégek által szervezett szakmai tanfolyamokat, kiállításokon, vásárokon való részvételük biztosítását.

A nyelvtanulás terén sikert aratottak a vállalat szervezte és finanszírozott formák.

8.     Melyek voltak a projekt eredeti céljai? Milyen mértékben valósultak meg ezen célok? Ha nem, miért nem?

A projekt az eredeti célját teljesítette, sikeresen megvalósult a hallgatói szakmai gyakorlat teljes folyamata (az előkészítéstől a tényleges külföldi munkán át az értékelésig).

Az megjegyzendő, hogy a konzorcium eredeti tervei sokkal ambiciózusabbak voltak. Beadásra került egy Leonardo pilot projekt is, melyben a fent felsoroltaknál mélyebb illetve azokat meghaladó elemek /pl. kisvállalkozás alapítása Magyarországon, távmunka feltételeinek kidolgozása / is szerepeltek. A pilot projekt átment az első (preliminary) szelekción. A végleges változata azonban elutasításra került. Így jelenleg csak egy egyszerűsített, a szakmai gyakorlatra koncentráló részt tudtunk megvalósítani.

Az eredeti terveket azonban nem adta fel a BME. Partnerként csatlakozott az egyetem egy francia koordinálású, több EU konzorciumi tagú kísérleti projekthez (EPICEE II) hasonló célokkal. Sajnos ez is elutasításra került, de várhatóan készül egy újabb változat a 2002. november 4-i beadási határidőre.

9.     Mennyire illeszkedik a projekt az intézmény szakképzési programjához? Kérjük, a megfelelő választ X-szel jelölje. A három intézmény esetében a válasz eltérő. A megfelelő helyeken utalunk arra, hogy melyikre vonatkozik.

 

X     szervesen beleilleszkedik: Budapesti Műszaki Főiskola

 

X     részben beleilleszkedik: BME, Dunaújvárosi Főiskola

 

o      alig illeszkedik bele

 

o      nem kapcsolódik hozzá

10.  Miben nyilvánult meg a projekt innovatív jellege?

A hazai műszaki felsőoktatásban a szakmai gyakorlatok jelentősebben csak az utóbbi időben kezdenek a képzés részévé válni. A külföldi gyakorlat még kuriózumnak számít.

A szakmai gyakorlatok hasznossága elsősorban a feladat megoldási készség növekedésével, a "projektben" gondolkodással indokolható. Ehhez társul még a nyelvi, kommunikációs, multikulturális ismeretek bővülése (külföldön hatványozottan).

Újszerűnek érezzük, hogy 3 magyar felsőoktatási intézmény együttműködésével valósul meg. Így a projekt részvevői munka közben ismerik meg egymás tapasztalatait, jó gyakorlatukat.

 

11.  Tervezik-e a projekt eredményeinek beépítését helyi képzési tervükbe, és ha igen, milyen módon?

A kérdésre végleges választ adni jelenleg nem lehet. Néhány gondolat: A Bolognai Deklaráció (egységes európai oktatási térség) következményeként a műszaki felsőoktatás is készül a jövőben (egyes elképzelések szerint a közeliben, pl. 2004) bevezetésre kerülő kétlépcsős képzésre. Amennyiben ez megtörténik, akkor mindkét szinten növekedni fog a szakmai gyakorlatok szerepe (Az első szinten amiatt, hogy a képzés várhatóan gyakorlat orientáltabb kell legyen. A második szinten viszont a nemzetközi együttműködés növekedése várható.). Az INFGERM projekt is hozzájárult a tapasztalatszerzéshez illetve az összeszokott konzorcium további hasonló célok eléréséhez is közreműködhet.

 

12.                            Milyen hatással van/lesz a projekt a nemzeti szakképzési rendszerre?

Hazánkban is felismerésre került (hasonlóan több EU ország. pl. Franciaország gyakorlatához), hogy a szakképzés nem korlátozódik a középfokút nem meghaladó szintekre. Erre az első jelek már megvannak (pl. a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 1999. évi módosítása már lehetővé teszi a 8 hétnél hosszabb, az alapképzési tantervben rögzített szakmai gyakorlatok eszközigényének támogatását).

Mindamellett e folyamatnak még folytatódnia kell, hogy létre jöjjön a szakmai gyakorlatok rendszeres megrendezését garantáló rendszer (elsősorban a pénzügyi feltételek).

A sikeres Leonardo mobilitási projektek igazolják a külföldi szakmai gyakorlatok létjogosultságát. Aláhúzandó azonban, hogy a Leonardo program az éves pályázati rendszer, a csökkenő támogatások miatt csak kiegészítő elem lehet egy egységes országos koncepcióban.

13.    Milyen mértékben terjedt ki a program a gazdaság új területeire illetve az ezekhez kötõdõ új              célcsoportokra és foglalkozásokra?

A projekt kedvezményezettei informatikus hallgatók, így a gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ágazata érintett. A nemzetközi gyakorlatra szert tett fiatal magyar mérnökök leginkább a kettős (itt német-magyar, francia-magyar) tevékenységekben versenyképesek. Számuk megnövelése várhatóan növeli a hazánkba áramló működő tőkét.

14.      Mennyiben kapcsolódik a projekt már lezárult EU által támogatott projektek (Leonardo da Vinci pilot projektek, Adapt, Socrates, ESF, stb.) eredményeihez?

Amint azt már jeleztük a konzorcium 4 tagja (BME, CNAM, Dunaferr, IBISTRA) már hét éven át együttműködik a gazdaság és a felsőoktatás kapcsolatait erősítő tevékenységekben. Így az alternáló (szendvics) képzések hazai adaptálását 1996-98 között egy Phare projekt, 1998-2000 között egy TEMPUS egyetemirányítási projekt (UM-13352/98) támogatta. Az alternáló képzés egyes elemeit (szelekció, nyelvi, kommunikációs képzés, tutorálás, értékelés, projekt menedzsment technikák stb.) hasznosítani tudtuk a külföldi szakmai gyakorlatok esetére is. Hangsúlyozandó, hogy itt nincs szó semmilyen kettős finanszírozásról, lévén ez a Leonardo projekt lényegében csak a hallgatók külföldi tartózkodásával kapcsolatos költségeket fedezi (azt is csak részben).

Az érintett főiskolák (BMF, DUF) a Socrates programban (akadémiai cserék) szerzett tapasztalataikra építettek.

15.  Készült bármilyen konkrét produktum a projekt során és ha igen, milyen formában kerül felhasználásra?

A hallgatók beszámolókat, projekt munkát, egyes esetekben diplomamunkát készítettek (Megjegyzendő, hogy ebben az erősen verseny szektorban bonyodalmat jelentett a szakmai jellegű munkák "copyright" kérdése. A konzorcium a CNAM, illetve hazai tapasztalatok felhasználásával javaslatot tett kezelésére.)

Mindemellett a munka tényleges eredményeit a fogadó intézmények hasznosítják. Ami rendjén is van, mert ez garantálja, hogy a hallgatók valóban hasznos, fontos munkát végeznek.

Konkrét produktumnak tekinthető még a honlap is (http://tutor.nok.bme.hu), melyet az informáláson, kapcsolattartáson túl további projektek tapasztalatcserére is használnak.

 

16.  Hogyan valósították meg az eredmények széleskörű terjesztését? Bemutatták-e a projekt eredményeit? Ha igen, kérjük X-szel jelölje meg a bemutatás fórumát:

 

o      kiállítás

X     sajtó

X     egyéb, éspedig: konferencia előadások, levelezés, internet.

 

Kérjük, röviden fejtse ki, hogy miért éppen ezt a fórumot választották és mennyire bizonyult alkalmasnak ez a megoldás:

A szélesebb közvélemény tájékoztatására a sajtó (országos, helyi, egyetemi) ígérkezett a legalkalmasabbnak. Meglátásunk szerint az érintettek (hallgatók, oktatók, vállalatok) tudnak a külföldi szakmai gyakorlatok a Leonardo program keretében történő szervezése lehetőségéről.

A nemzetközi konferenciák lehetőséget adnak az eredmények bemutatása mellett új kapcsolatok kiépítésére. Több BME részvételű Leonardo projekt (elfogadott, illetve pályázott) gondolata, partnerei ilyen konferenciákon születtek.

A német kisvállalatokat jellegük miatt elsősorban hagyományos levelezéssel (több száz) kereste meg a konzorcium.

Az Internet használatát a jelenkor elvárásain túl a speciális kedvezményezett célcsoport (informatikusok) indokolja.

17.  Milyen mértékben támogatták Önt  a projektben közvetlenül, ill. közvetve résztvevő tanárok/oktatók, intézményi vezetők, fenntartók, ill. a külföldi partnerek a projekt megvalósításában? Kérjük, karikázza be a megfelelő számot és röviden indokolja is válaszát:

 

a)       a tanárok/oktatók hozzáállása:

-: ellenezték;        0: semlegesen álltak hozzá               +: támogatták

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2

 

 

 

b)       az intézményi vezetők hozzáállása:

-: ellenezték;        0: semlegesen álltak hozzá               +: támogatták

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2

 

 

 

c)       az intézményfenntartók hozzáállása:

-: ellenezték;        0: semlegesen álltak hozzá               +: támogatták

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2

 

 

 

d)       a külföldi partnerek hozzáállása:

-: ellenezték;        0: semlegesen álltak hozzá               +: támogatták

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2

 

 

Mind az összeszokott "régi", mind az új konzorciumi tagokkal jó volt az együttműködés, hasonlóan az intézmények vezetőihez.

18.    Melyek voltak a projekt során felmerülő legsúlyosabb problémák?

A projekt végrehajtásában komolyabb problémák nem merültek fel.

 

Kisebb nehézségek:

1.        a hallgatók nyelvi (elsősorban német) előképzettségének hiányosságai,

2.        adminisztratív problémák (vízum, munkavállalási engedély, biztosítás megkötése, beszerzése),

3.        beilleszkedési nehézségek egyes hallgatók esetén,

4.        a nagyvárosi élet (Berlin) néhány problémája, pl. a nagy távolságok, a közlekedésre fordított idő hosszúsága,

5.        a hallgatók eleget akartak tenni bizonyos tanulmányi kötelezettségeknek, ez megzavarta a folyamatos munkát,

6.        Az informatikai piacon kialakult gazdasági válság, mely részben érintette a már hallgatóinkat fogadó vállalkozásokat, részben megnehezítette az új fogadókészség feltárását.

 

19.  Amennyiben lehetséges, kérjük, tegyen javaslatot az előbb felsorolt problémák orvoslására:

1-2. (nyelv, adminisztratív problémák) vonatkozásában: Igyekezni kell mind a képzés, mind a szervezés tekintetében a lehető leghamarabbi kezdésre (még akkor is, ha ez többletköltségekhez vezet, hiszen olyan hallgatókkal, vállalatokkal is foglalkozunk, akikkel végül is nem kerül aláírásra Leonardo szerződés).

3. (beilleszkedés). Megnöveltük a kulturális felkészítést az első 19 hallgató tapasztalatai alapján. Ugyanezen tapasztalatok azt mutatják, hogy nem szerencsés ha egy helyen (munkahely, város) csak egy hallgató van, de az se, ha nagyon sokan (5 felett). Ezért törekedni célszerű 2-3 hallgató egy városba történő kiküldésére (ez mind az elszállásolás, nyelvi, munkahelyi kérdések megbeszélését elősegítheti).

4. (Berlin, utazás). Itt a fő probléma az ösztöndíjhoz képest Berlinben túl magas szállásköltség, így a munkahelyhez közeli lakás nem garantálható. Amennyiben nincs más lehetőség (pl. emeltebb vállalati támogatás a hallgatónak), akkor a körülmények ismeretében, kisebb városokban történő elhelyezésre kell törekedni.

5.        (Tanulmányi kötelezettségek). A szakmai gyakorlat közben nem cél hagyományos felsőoktatási követelmények (vizsgák, zárthelyik stb.) teljesítése. Ez figyelembe veendő a leendő új tantervek készítésénél. A közeljövőben törekedni kell a szakmai gyakorlat idejének optimálisabb megválasztására (pl. januári kezdés esetén a hallgatóknak júniusban lehetősége van bizonyos tanulmányi kötelezettségek teljesítésére a gyakorlat befejezése után).

6.        (Válság). Ez a gazdasági élet velejárója. A hallgatóknak alapjában véve hasznos, ha erről is tudomást szereznek. Most egyébként a kezdeti túlfűtött konjunktúra megszűnése okozta sokkhatás elmúlóban van. Az informatikai piac újra stabilizálódik.

20.  Hogyan értékeli Ön intézménye koordinációs és monitoring tevékenységét a projektet illetően?

A BME vezetése értékeli, elismeri a projekt menedzsment munkáját. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az egyetem felismerve a Leonardo program jelentőségét létrehozta a Leonardo intézményi koordinátor posztot, és ennek ellátásával e projekt koordinátorát kérte fel.

21.  Kérjük, jelölje be egy ötfokú skálán, hogy szívesen résztvenne-e a jövőben további Leonardo da Vinci projektekben:

1                              2                              3                              4                              5             

biztos                                                                                                                     igen, biztosan

nem

Kérjük, röviden indokolja válaszát:

A Leonardo da Vinci projektek fontos, a magyar felsőoktatásban még fejlesztendő célkitűzéseket támogatnak.

Az intézménynek, az intézményi koordinátornak az új tevékenységek kezdeményezése, támogatása feladatai közé tartozik.

A projektek a szakmai kapcsolatokon túlmenőleg lehetőséget adnak a nemzetköti, hazai intézményi partnerek, kollégák, hallgatók jobb megismerésére.

Kelt:                       Budapest, 2002. szeptember 30.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

 

Az intézmény hivatalos képviselőjének aláírása és az intézmény hivatalos pecsétje