Külföldi gyakorlat/Csereprojekt

LEONARDO DA VINCI

 

2000/2002-es pályázati forduló

 

 

 

Időközi beszámoló és értékelés

 

 

 

 

Megállapodás száma:                                          HU/00/PL/205

 

Összekötő személy (koordinátor) a pályázatot benyújtó intézményben:

 

Név:                                                                        Dr. Moson Péter

Az intézmény postacíme:                                   Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

                                                                                H-1521, Budapest

Telefon/Fax:                                                         (+361) 4632690, (+361) 4631291

 

 

A partnerintézmény(ek) neve és címe:

Budapesti Műszaki Főiskola (BMF, 1431, Nagyszombat u. 19.), Dunaújvárosi Főiskola (DUF, 2400, Pf. 152), BITKOM(Berlin, 12489, A. Einstein str. 14.), IBISTRA (Berlin),

CNAM (Paris, 75141, 292 rue Saint Martin), Dunaferr (2400, Vasmű tér 1.)

 

 

A külföldi gyakorlat/csereprojekt címe:                       INFGERM-Mobility (Foreign training of informaticians -prospective small entrepreneurs)

 

A külföldi gyakorlat/csereprojekt témája:                    3 magyar felsőoktatási intézmény (BME, BMF, DUF) 30 végzős hallgatója 5 hónapos szakmai gyakorlaton vesz részt német informatikai vállalatoknál.

 

 

A külföldi gyakorlat/csereprojekt helyszíne:               Németország (különböző vállalatok).

 

A külföldi gyakorlat/csereprojekt időpontja:                2000. szeptember 1. - 2002. február 28.

 I. Fejezet - Beszámoló

 

 

Kérjük, számoljon be a projekt eddigi eredményeiről 3-4 oldal terjedelemben a következő fő szempontok figyelembevételével:

 

Általános megjegyzések.

Jelen Leonardo mobilitási projekt magyar hallgatók németországi szakmai gyakorlatát tűzi ki célul egy francia felsőoktatási intézmény közreműködésével. A konzorciumi tagok munkanyelvként az angolt használják (természetesen készülnek dokumentumok magyar, német és francia nyelven is). Ez a beszámoló magyar nyelven íródik, de egyes dokumentumokat idegen nyelven mellékelünk. Kérjük szíves megértésüket.

A beszámoló a projekt kezdete (2000. szeptember 1.) és a 2000. május 21-i konzorciumi ülés közötti időszakot öleli fel. Ezalatt a hallgatói mobilitás több mint a fele realizálódott. A beszámoló alapjául a hallgatók kb.2/3-a (19/30) 2001. május 1-i határidővel elkészült időszaki jelentése szolgál. Az Időközi beszámoló és értékelés valamelyest korábbi beadását indokolja, hogy a projekt végrehajtása nyári, kora őszi finanszírozásához mihamarább szükség van a Leonardo támogatás második részletének folyósítására.

 

1.       A projekt szervezésének, lebonyolításának menete (célmeghatározás, partnerkeresés, kommunikáció a Kedvezményezett(ekk)el, a Fogadó Intézménnyel és a projekt más szereplőivel, stb.).

 

A projekt célja 3 magyar felsőoktatási intézmény 30 hallgatójának 5 hónapos ipari gyakorlata megszervezése, lebonyolítása. A gyakorlat keretében célunk a hallgatók szakmai (elsősorban a tanultak alkalmazása) ismeretei bővülésén túl elősegíteni az európai munkakultúra megismerését, a kommunikációs (beleértve az idegen nyelv(ek)en történő) készségeik fejlesztését.

A projektről részletes információk találhatók a http://tutor.nok.bme.hu honlapon (practical placements / szakmai gyakorlatok rész), beleértve az eddig végzett tevékenységek részletes felsorolást (lásd TIMETABLE - angol nyelven). Ezt a dokumentumot mellékeljük, a rá való hivatkozással a beszámoló e helyén csak a legfontosabb történtekre térünk ki.

A hallgatók 3 magyar felsőoktatási intézményből kerülnek ki (BME, BMF, Dunaújvárosi Főiskola). A projekt koordinálását a BME végzi. A hallgatók kiválasztásában, felkészítésében, külföldi munkájuk nyomon követésében mindhárom intézmény vezető munkatársai (pl. dékánhelyettes), oktatói (pl. nyelvtanár), tutorai (oktatók) közreműködnek.

A partner vállalatok a több ezer tagot számláló német konzorciumi tag BITKOM tagszervezetei. A partnerkapcsolat létrejöttében segít, a németországi szervezőmunkát végzi a szintén konzorciumi tag IBISTRA.

A projekt munkáját értékeli, gazdagítja a szakmai gyakorlatok terén nagy tapasztalattal rendelkező francia CNAM, illetve magyar Dunaferr Rt.

 

A tevékenységeket 2000. őszén kezdtük meg. 2000. decemberében, januárjában került sor az első 19 hallgató kiválasztására (kb. 35 jelentkező közül), nyelvi (német), szakmai előkészítésére, a gyakorlat megszervezésére. A hallgatók első csoportja 2001. február 15-én vette fel a munkát. Elsőleges kommunikációs csatornák az email, telefon, de bizonyos esetekben (pl. vízum, munkavállalási engedély stb. beszerzése) postai szolgáltatásokat (DHL) is igénybe vettünk.

Az utazás, ösztöndíj, biztosítás stb. ügyeket a magyar koordinációs egység végezte.

A német koordinátor (Dr. Pfau, IBISTRA) végezte a szállás, helyi utazás, a munkakezdéshez kapcsolódó feladatokat.

2000. márciusában a projekt koordinátora és pénzügyi koordinátora felkereste a vállalatokat, hallgatókat az első tapasztalatok összegzésére. Általában minden partner elégedett volt. Mindemellett több javaslat született a szervezés tökéletesítésére (lásd mellékelve, illetve a későbbi kérdések feleletei között).

Az intézményi képviselők folyamatos kapcsolatban vannak a hallgatókkal, 2000. áprilisában megkezdődött a helyszíni látogatás is.

2000. májusában a projekt konzorciumi tagjai Magyarországon Konzorciumi Ülést tartottak. Itt összegezték a tapasztalatokat, és ezek felhasználásával megkezdődött a maradék 11 hallgató szakmai gyakorlata szervezése. Jelenleg a szelekciós folyamatnál (a német vállalatok képviselői május végén jártak itt), illetve a nyelvi előkészítésnél tartunk. A második csoport a tervek szerint 2001. július 15-én veszi fel a munkát.

 

 

2.       A külföldi gyakorlat/csere szakmai, kulturális programja.

 

A hallgatók a vállalatok általános megismerése, a munkához elengedhetetlenül szükséges tanulmányok elvégzése (pl. JAVA) után megkezdték "rendes" tevékenységüket. Ez általában kisebb - helyi munkatársakat is tartalmazó - csoportokban szoftver fejlesztési feladat. Néhányuk számára ez egyben a diplomamunka is lesz. A tevékenységüket mind a német vállalat vezetése, mind a hazai felsőoktatási intézmény tutora folyamatosan nyomon követi.

A közvetlen munkán túl a hallgatóknak lehetővé teszik szakmai kiállításokon, vásárokon való részvételüket. Az IBISTRA munkatársa segít kulturális programjaik szervezésében.

 

 

3.       A Kedvezményezettek részletes beszámolóinak átfogó értékelésén keresztül mutassa be a program hasznosságát, új területek megismerését, új ötletek beépítését az itthoni munkába.

 

Valamennyi hallgató az alábbi kérdőívet töltötte ki időközi beszámolójaként:

 

Kérdések a hallgatók időközi beszámolójához

 

1.                   Számoljon be vázlatszerűen az Ön számára kitűzött projektről. (Terjedelem1-2 oldal.)

2.                   Nevezze meg a (külföldi) szakmai vezetőjét, annak elérhetőségével (email, URL, telefon stb.)

3.                   Nevezze meg a magyarországi szakmai vezetőjét – ha van -, annak elérhetőségével (email, URL, telefon stb.) Ha nincs ilyen, érzi-e szükségét itthoni táv-konzultációknak, pl. email útján?

4.                   Mi az elsődleges munkanyelv, amit használ? Elegendőnek érzi-e a nyelvtudását?

5.                   Milyen informatikai tudást vártak el Öntől a munkahelyen? A korábbi képzési programjában szerepeltek-e ezek az ismeretek? Megfelelőnek találja-e a felkészültségét?

6.                   Értékelje a program hasznosságát. Van-e valami javaslata a folyamat javítására?

7.                   Hogyan szerzett információt a szakmai gyakorlatról? Ajánlaná-e másoknak is egy hasonló programban való részvételt?

8.                   Minősítse 0-5 ponttal az alábbi körülményeket:
(amit nem érez relevánsnak, hagyja üresen, de nyugodtan egészítse ki további szempontokkal, ha szükségesnek látja)

szállás megfelelősége

 

munkahelyi infrastruktúra minősége

 

a vállalati szakmai irányítás színvonala

 

a végzett munka újszerűsége (0 rutinszerű, 5 innovatív)

 

mennyire gondolja itthon hasznosíthatónak a kint tanultakat

 

mennyire sikerül együttműködni a kollégákkal

 

vannak-e nyelvi nehézségei

 

ajánlaná-e a munkahelyet a jövőben kiutazó ösztöndíjasoknak

 

a felhívásban megjelölt munkahelyi igények és a tényleges projekt mennyire van összhangban

 

mennyiben váltotta be az ösztöndíj az Ön által hozzáfűzött várakozásokat

 

egyéb, Ön által megjelölt fontosnak tartott szempont

 

 

 

9.                   Szívesen látjuk bármilyen megjegyzését, javaslatát, kötetlen formában kifejtve (max. 1 oldalon).

A kitöltött kérdőívek pontozásos részére adott válaszokat összesítettük és az alábbi eredmények születtek:

 

Minősítés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

szempont

1

 

2

 

3

 

4

 

5

 

össze-sen

átlag

 

vála-szok száma

%

vála-szok száma

%

vála-szok száma

%

vála-szok száma

%

vála-szok száma

%

 

 

szállás megfelelőség

 

0%

 

0%

2

11%

9

47%

8

42%

19

4,32

munkahelyi infrastruktúra minősége

0%

 

0%

 

0%

7

37%

12

63%

19

4,63

a vállalati szakmai irányítás színvonala

0%

 

0%

7

37%

12

63%

 

0%

19

3,63

a végzett munka újszerűsége (0 rutinszerű, 5 innovatív)

0%

1

5%

7

37%

6

32%

5

26%

19

3,79

mennyire gondolja itthon hasznosíthatónak a kint tanultakat

0%

 

0%

3

16%

5

26%

11

58%

19

4,42

mennyire sikerül együttműködni a kollégákkal

0%

 

0%

2

11%

13

68%

4

21%

19

4,11

vannak-e nyelvi nehézségei (az 1-es válasz azt jelenti, hogy nincs)

10

53%

3

16%

5

26%

1

5%

 

0%

19

1,84

ajánlaná-e a munkahelyet a jövőben kiutazó ösztöndíjasoknak

0%

 

0%

2

11%

6

32%

11

58%

19

4,47

a felhívásban megjelölt munkahelyi igények és a tényleges projekt mennyire van összhangban

1

5%

 

0%

7

37%

11

58%

 

0%

19

3,47

mennyiben váltotta be az ösztöndíj az Ön által hozzáfűzött várakozásokat

0%

 

0%

1

5%

10

53%

8

42%

19

4,37

a Leonardo program, külföldi tapasztalat szerzés szempontjából

 

1

 

 

 

 

 

 

A legmagasabb értékelést a vállalati infrastruktúra kapta, ami nem meglepő, hiszen valamennyi vállalat a legkorszerűbb eszközöket bocsátotta a hallgatók rendelkezésére.

Hasonlóan magas pontszámot kapott a munkahely és a kint tanult ismeretek hasznosíthatósága. Beszámolóik alapján a hallgatók felkészültségüket többé-kevésbé megfelelőnek ítélték, de valamennyien továbbképzésre szorultak, amire a vállalattól lehetőséget és időt is kaptak. Türelemmel, szakmai támogatással és vállalaton belül szervezett tanfolyamokkal segítették a diákokat. Hozzáfűzték, hogy az egyetemi illetve főiskolai alapképzés jó alapot nyújtott számukra, az új ismeretek elsajátítása gyorsan és hatékonyan ment. Az így megszerzett ismereteket hasznosítani tudták és a jövőben is fontosnak találják.

A vállalaton belüli helyzetüket jónak ítélték, a kollégákkal együtt tudtak működni, mind szakmai, mind szociális értelemben. Ez a kisebb meisseni illetve drezdai csoport esetében kiemelkedően jól sikerült, de a berlini diákok (9 fős csoport) is korrekt munkakapcsolatról számoltak be.

    Ehhez kapcsolódik a nyelvi nehézségekre vonatkozó kérdés is, amire megnyugtató választ adtak. Nem számoltak be kommunikációs problémáról. A németül egyáltalán nem beszélő hallgatók vagy angolul tudó kollégákkal dolgozhattak, vagy németül tudó hallgatókkal közösen dolgoztak. Sőt a meisseni diákok számára a vállalat a helyi egyetemen befizetett egy német kurzust, amit komoly sikerrel végeztek el.

     Örömmel vettük, hogy a felkínált munka újszerűségét magas pontszámmal értékelték. Úgy tűnik, hogy a feladatok személyre szabottak voltak és egyben kihívást jelentettek a hallgatóknak. A kezdeti eredményeik bíztatóak, mind saját, mind vállalati vezetőik értékelése szerint.

       A legalacsonyabb pontszámot (bár még így is magas) a felhívásban megjelölt vállalati igények és a tényleges feladat összhangja kapta. Már máshol is említettük, hogy a vállalati igények megjelölése viszonylag későn érkezett meg és elég hiányosan, ezért a kiutazó hallgatók keveset tudtak előzetesen az elvárásokról. Ennek ellenére ahogy azt az előbbi pontban ismertettük a munkával elégedettek voltak. Az újabb kiutazó csoport esetében már több információt tudunk nyújtani a munkáról, mivel a szervezésre több idő áll rendelkezésünkre és az érdeklődő cégek közül néhány képviselője Budapestre utazott, hogy ismertesse cége profilját. Ezen a találkozón a hallgatók is jelen voltak, kérdéseikre választ kaphattak.

      Végül megemlítjük, hogy arra a kérdésre, hogy a gyakorlat beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket, határozottan pozitívan válaszoltak. Szöveges beszámolójukban a következőket említették ennek alátámasztására:

 

-          Olyan dolgokat tanultam meg, amelyekhez az egyetemi tanulmányaim során ilyen mélységben nem tudtam volna hozzájutni

-          Rengeteg tapasztalattal fogok majd visszatérni, amelyeket hasznosíthatok további munkahelyeimen

-          A programot saját szakmai fejlődésem szempontjából nagyon sikeresnek értékelem

-          A program nagyon jól kiegészíti az egyetemi képzést, ami alapvetően elméleti, a konkrét cégnél végzett munka ezt egészíti ki a gyakorlati résszel

-          Az igazi kihívás a munka során, hogy egy más szemléletmódot alakítsunk ki, és ez a legnehezebb is.

-          A szakmai dolgokon túl megismerkedünk a német kultúrával is.

-          Megtanul az ember egy programot dokumentálni úgy, ahogy azt egy cég megkövetelheti

-          Valódi csapatmunkában dolgozhatunk

-          A program nagyon hasznosa szakmai és munkahely keresési szempontokból egyaránt, ugyanis jól mutathat egy ilyen gyakorlat az önéletrajzban

-          Ha segítségre van szükségem, segítenek

-          Most dolgozom először életemben és így legalább megtudtam, hogy milyen az

-          Olyan értékes kapcsolatokat szerezhetek, amelyek a jövőben nagyon sokat jelenthetnek

-          Nagyon jól működő szakmai gyakorlatnak tartom a projektet, beleértve a németországi érkezést, a bankszámla nyitásánál kapott támogatást, a vízum megszerzését, a szervezésnél tanúsított rugalmasságot és az egyetem részéről kapott támogatást

 

A folyamat javítására a következő megjegyzéseket tették:

 

-          több idő kellene a felkészülésre utazás előtt

-          pontosabb információ a cégekről, a szállásról

-          pontos munkaleírás a program megkezdése előtt

-          információ a biztosítás érvényesítéséről

-          a cégek jobb tájékoztatása az egyes iskolák nyújtotta képzés részleteiről

-          a hallgatók tájékoztatása a helyi viszonyokról

-          szabadnapok biztosítása a szerződésekben

-          kisebb csoportok egy vállalatnál, hogy többet tudjanak egy gyakornokkal foglalkozni

-          a szálláshely legyen közelebb a céghez

-          a munkaidő lehetne rövidebb

 

Ezekre a felvetésekre a jelentésben is kitértünk, a gondok megoldására törekszünk a további kiutazók érdekében.

 

 

4.       A multiplikátor hatás mértéke (a külföldi gyakorlat/csereprojekt eredményeinek terjesztése kollégái körében, vagy városi, esetleg megyei szinten).

 

Már maga a projekt létrejötte is bizonyos értelemben egy multiplikátor hatásként értékelhető. A fő konzorciumi tagok (BME, CNAM, IBISTRA, Dunaferr) korábbi, az alternáló (szendvics típusú) mérnökképzés terén elért, tapasztalataik felhasználásával induló tevékenységbe bevontak két további magyar felsőoktatási intézményt (BMF, Dunaújvárosi Főiskola). A hallgatók első csoportja visszatérése után, 2001. őszén, tervezünk jelentősebb hazai kiterjesztést.

A konzorcium vállalati irányban is bővíti munkáját. 2001 őszétől egy másik projekt keretében már svéd vállalat is szerepel a fogadók között. Terveinkben szerepel francia partnerek bevonása is.

A konzorcium megosztotta tapasztalatait az ipari kapcsolatok témában a kelet-, közép európai régió több országának egyetemeivel (pl. Bulgária, Észtország, Litvánia, Románia, Szlovákia). A balti államokban elfogadásra kerültek és most indulnak hasonló Leonardo mobilitási projektek (a BME partneri részvételével).

 

A tartalmi beszámolóhoz mellékelje a Kedvezményezettek listáját, a Kedvezményezett(ekk)el kötött szerződés(ek) másolatát, valamint mintaként a Kedvezményezettek részletes időközi beszámolói közül legalább egyet.

 

Mellékletek:

 

  1. A tevékenységek részletes felsorolása (a konzorcium munkadokumentuma angol nyelven).
  2. Az első 19 kedvezményezett listája.
  3. Az első 19 kedvezményezettel kötött szerződések másolatai.
  4. Egy kedvezményezett időszaki beszámolója

 

II. fejezet - Értékelés

 

Általános megjegyzés. A projekt 3 magyar felsőoktatási intézmény (BME, BMF, DUF) hallgatóit érinti. Amennyiben ezt külön nem jelezzük, akkor a felelet a koordináló intézmény (BME) tevékenységére vonatkozik. A kérdések többségére azonban 3 választ adunk, külön-külön minden egyes partnerre (a jelentés Értékelés részét megtárgyalta a projekt konzorciuma 2001. május 19-i ülésén).

 

 

1.     Az 2000/2002-es pályázati fordulóban a külföldi gyakorlaton/csereprojektben résztvevő Kedvezményezettek összlétszáma: 30 fő (ebből 19 fő gyakorlata 2001. februárban megkezdődött és 2001. júliusig tart, 11 fő 2001. július 15-én kezdi meg gyakorlatát).

A külföldi gyakorlat/csereprojekt szervezésében résztvevő, nem kedvezményezettek összlétszáma:             - .

2.     Honnan szereztek információt a Leonardo da Vinci külföldi gyakorlatról/csereprogramról?

Kérjük, a megfelelő választ X-szel jelölje. (Több válasz is bejelölhetõ.)

o      Pályázati felhívás       

                Ha igen, melyik lapban?* Köznevelés/Sansz/Pályázati Figyelő

X     Leonardo Hírlevél (az intézményben/kollégától/ismerőstől kapott)*

o      Szórólapok (az intézményben/kollégától/ismerőstől kapott)*

o      Tájékoztató előadáson

X     Hallott róla az intézményben/kollégától/ismerőstől*

X     A Leonardo Iroda internetes honlapjárólG

Más: Egyetemünk már korábban is pályázott a Leonardo programban. Azóta figyeljük az információs forrásokat (honlap, tájékoztató stb.).

 

3.     Mennyire volt sikeres azon törekvésük, hogy intézményi szinten elfogadtassák a külföldi gyakorlatot/csereprojektet (tanúsítványok kiadása, ezek elismerése, stb)?

BME-VIK a hallgatói aktivitást, mobilitást értékeli és elismeri. A technológiai (mérnöki) szakok képzési követelményei minimum 12 hét szakmai gyakorlatot írnak elő.

BMF. A képzési követelmények a műszaki szakok esetén 4 hét szakmai gyakorlatot tartalmaznak, melyek külföldi teljesítése minden probléma nélkül elismerhető. A főiskolai tanulmányokba (egyéb szerződés híján) csak a kooperatív képzés alatti gyakorlat számít be, megfelelő projekt munka beadása esetén.

DUF. Az intézmény Tanulmányi Bizottsága határozata alapján a külföldi tanúsítványokat és képzést elfogadják.

 

5.       Hogyan történt a Kedvezményezettek kiválasztása?

A kedvezményezettek kiválasztása a projekt menedzsment, a vállalatok és az érintett felsőoktatási intézmények munkatársai együttes munkájával történt, figyelembe véve a hallgatók érdekeit, prioritásait. A kiválasztási folyamat főbb lépései (ezek az iskolától is függtek, de ennek részletezésére itt nem térünk ki):

 

·         A program meghirdetése a hallgatók, vállalatok irányába.

·         Hallgatói - vállalati "profilok" (önéletrajz, szakmai ismeretek, egyéb kérések - szakmai, nyelvi stb. elvárások) összeállítása.

·         Hallgató - vállalati szakember találkozó. Bemutatkozás, tájékoztató, személyes beszélgetés.

·         A hallgatói, vállalati igények ismeretében a végleges döntést az egyes intézmények szakmai felelősei hozzák (pl. BME-VIK dékánhelyettese).

 

6.       Mi az elsődleges munkanyelv a csereút alatt és miért?

A projekt munkanyelve elsődlegesen az angol (néhány főiskolai hallgató esetén a német). A hétköznapi kommunikációhoz szükséges német nyelvtudás ajánlott.

 

6.     Mennyire volt eddig sikeres a Kedvezményezettek itthoni és fogadó országbeli nyelvi és kulturális felkészítése?

1                              2                              3                              4                              5             

sikertelen                                                                                             nagyon sikeres

7.             Milyen módon és milyen eszközökkel lehetne ezt továbbfejleszteni?

 

A részvevők visszajelzése alapján nyelvi nehézségek nem akadályozzák a munkát.

Problémák leginkább a "hétköznapi" német nyelvtudás tekintetében merültek fel. Ezért a 2. csoport esetén a kiutazást már jóval megelőzően (2.5 hónap) megkezdődött a nyelvi előkészítő tanfolyam. A hallgatók Németországban részben a vállalat, részben saját szervezésükben folytatják nyelvi tanulmányaikat.

A fejlesztést elősegítheti tájékoztató, információs anyagok készítése a fogadó ország jellemzőiről, követelményeiről, elvárásairól. Az IBISTRA vállalkozott a feladat elvégzésére.

8.       Mely tevékenységek, ill. programelemek bizonyultak eddig a Kedvezményezettek körében leginkább sikeresnek?

Amint azt már jeleztük az adott időszakban a hallgatók elégedettek voltak a szakmai gyakorlattal általában.

Szakmai téren a kedvezményezettek örültek az önálló munka lehetőségének, amit kiegészít a kollégákkal való személyes és baráti kapcsolat. Nagyra értékelték az egyes fogadó cégek által szervezett szakmai tanfolyamokat, kiállításokon, vásárokon való részvételük biztosítását.

A nyelvtanulás terén sikert aratottak a vállalat szervezte és finanszírozott formák.

9.       Melyek voltak a projekt eredeti céljai? Hol tart ezen célok megvalósítása?

A projekt az eredeti céloknak megfelelően fejlődik, az időarányos teljesítés jó. Minden remény megvan arra, hogy határidőre befejeződjék mind a 30 hallgató szakmai gyakorlata, illetve annak értékelése.

(Az megjegyzendő, hogy a konzorcium eredeti tervei sokkal ambiciózusabbak voltak. Beadásra került egy Leonardo pilot projekt is, melyben a fent felsoroltaknál mélyebb illetve azokat meghaladó elemek  /pl. kisvállalkozás alapítása Magyarországon, távmunka feltételeinek kidolgozása / is szerepeltek. A pilot projekt átment az első (preliminary) szelekción. A végleges változata azonban elutasításra került. Így jelenleg csak egy egyszerűsített, a szakmai gyakorlatra koncentráló részt tudunk megvalósítani.

9.     Mennyire illeszkedik a projekt az intézmény szakképzési programjához? Kérjük, a megfelelő választ X-szel jelölje. A három intézmény esetében a válasz eltérő. A megfelelő helyeken utalunk arra, hogy melyikre vonatkozik.

 

X     szervesen beleilleszkedik: Budapesti Műszaki Főiskola

 

X     részben beleilleszkedik: BME, Dunaújvárosi Főiskola

 

o      alig illeszkedik bele

 

o      nem kapcsolódik hozzá

10.    Miben nyilvánul meg a projekt innovatív jellege?

A hazai műszaki felsőoktatásban a szakmai gyakorlatok jelentősebben csak az utóbbi időben kezdenek a képzés részévé válni. A külföldi gyakorlat még kuriózumnak számít.

A szakmai gyakorlatok hasznossága elsősorban a feladat megoldási készség növekedésével, a "projektben" gondolkodással indokolható. Ehhez társul még a nyelvi, kommunikációs, multikulturális ismeretek bővülése (külföldön hatványozottan).

Újszerűnek érezzük, hogy 3 magyar felsőoktatási intézmény együttműködésével valósul meg. Így a projekt részvevői munka közben ismerik meg egymás tapasztalatait, jó gyakorlatukat.

11.    Tervezik-e a projekt eredményeinek beépítését helyi képzési tervükbe, és ha igen, milyen módon?

A kérdésre a projekt jelenlegi szakaszában nem lehet végleges választ adni. Az intézmények feleletei:

·         a BME értékelni fogja a hallgatók projektmegoldási képességeinek és készségeinek fejlesztését.

·         a BMF megfelelő fogadtatás esetén lehetőnek tartja a külföldi szakmai gyakorlatok beépítését a kooperatív képzésbe.

·         a Dunaújvárosi Főiskolán bevonják a tantervfejlesztésbe a projekt részvevőit.

 

 

12.    Milyen hatással van/lesz a projekt a nemzeti szakképzési rendszerre?

 

Remélhetőleg hasonlóan több EU ország (pl. Franciaország) gyakorlatához hazánk is felismeri, hogy a szakképzés nem korlátozódik a középfokút nem meghaladó szintekre. Erre az első jelek már megvannak (pl. a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 1999. évi módosítása már lehetővé teszi (részben) a 8 hétnél hosszabb, az alapképzési tantervben rögzített szakmai gyakorlatok finanszírozását.

13.  Milyen mértékben terjed ki a program a gazdaság új területeire illetve az ezekhez kötődő új   célcsoportokra és foglalkozásokra?

 

A projekt kedvezményezettei informatikus hallgatók, így a gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ágazata érintett. A hallgatók a gazdaság új területén dolgoznak, tanulnak

14.   Mennyiben kapcsolódik a projekt már lezárult, EU által támogatott projektek (Leonardo da Vinci pilot projektek, Adapt, Socrates, ESF, stb.) eredményeihez?

 

Amint azt már jeleztük a konzorcium 4 tagja (BME, CNAM, Dunaferr, IBISTRA) korábban hat éven át együttműködtek az alternáló (szendvics) képzések hazai adaptálásában. Ezt a tevékenységet 1996-98 között egy Phare projekt, 1998-2000 között egy TEMPUS egyetemirányítási projekt (UM-13352/98) támogatta. Az alternáló képzés egyes elemeit (szelekció, nyelvi, kommunikációs képzés, tutorálás, értékelés, projekt menedzsment technikák stb.) hasznosítani tudtuk a külföldi szakmai gyakorlatok esetére is. Hangsúlyozandó, hogy itt nincs szó semmilyen kettős finanszírozásról, lévén ez a Leonardo projekt lényegében csak a hallgatók külföldi tartózkodásával kapcsolatos költségeket fedezi (azt is csak részben).

Az érintett főiskolák (BMF, DUF) a Socrates programban (akadémiai cserék) szerzett tapasztalataikra építettek.

15.    Készül bármilyen konkrét produktum a projekt során és ha igen, milyen formában kerül majd felhasználásra?

A hallgatók beszámolókat, projekt munkát, egyes esetekben diplomamunkát készítenek. Megjegyzendő, hogy ebben az erősen verseny szektorban bonyodalmat jelent a szakmai jellegű munkák "copyright" kérdése. A konzorcium májusi ülésén megtárgyalta az ügyet. A CNAM, illetve hazai tapasztalatok felhasználásával javaslatot tett kezelésére.

Mindemellett a munka tényleges eredményeit a fogadó intézmények hasznosítják. Ami rendjén is van, mert ez garantálja, hogy a hallgatók valóban hasznos, fontos munkát végeznek.

16.  Hogyan fogják megvalósítani az eredmények széleskörű terjesztését? Bemutatják-e a projekt eredményeit? Ha igen, kérjük X-szel jelölje meg a bemutatás tervezett fórumát:

 

o      kiállítás

X     sajtó

X     egyéb, éspedig: Internet.

 

Kérjük, röviden fejtse ki, hogy miért éppen ezt a fórumot választották:

A szélesebb közvélemény tájékoztatására a sajtó (országos, helyi, egyetemi) ígérkezik a legalkalmasabb. Megjegyezzük, hogy a Népszabadságban már megjelent egy közlemény, mely érintette e képzést is. Nagyobb kampányra az első hallgatói csoport hazatérte, az eredmények értékelése után készülünk.

Az Internet használatát a speciális kedvezményezett célcsoport (informatikusok) indokolja.

 

17.  Milyen mértékben támogatják Önt a projektben közvetlenül, ill. közvetve résztvevő tanárok/oktatók, intézményi vezetők, fenntartók, ill. a külföldi partnerek a projekt megvalósításában? Kérjük, karikázza be a megfelelő számot és röviden indokolja is válaszát:

Az összes kérdésre 3 feleletet adunk, külön-külön az egyes intézmények képviselőinek véleménye alapján.

 

 

a)       a tanárok/oktatók hozzáállása:

-: ellenzik;            0: semlegesen állnak hozzá              +: támogatják

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2              BME

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2              BMF

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2              DUF

 

b)       az intézményi vezetők hozzáállása:

-: ellenzik;            0: semlegesen állnak hozzá              +: támogatják

 

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2              BME

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2              BMF

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2              DUF

 

 

c)       az intézményfenntartók hozzáállása:

-: ellenzik;            0: semlegesen állnak hozzá              +: támogatják

 

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2              BME

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2              BMF

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2              DUF

 

 

d)       a külföldi partnerek hozzáállása:

-: ellenzik;            0: semlegesen állnak hozzá              +: támogatják

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2              BME

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2              BMF

 

 


-2                             -1                             0                              1                              2              DUF

18.          Melyek voltak a projekt során eddig felmerült legsúlyosabb problémák?

 

A projekt végrehajtásában a beszámolási időszakban komolyabb problémák nem merültek fel.

 

Kisebb nehézségek:

  1. a hallgatók nyelvi előképzettségének hiányosságai,
  2. adminisztratív problémák (vízum, munkavállalási engedély, biztosítás megkötése, beszerzése),
  3. beilleszkedési nehézségek egyes hallgatók esetén,
  4. a nagyvárosi élet (Berlin) néhány problémája, pl. a nagy távolságok, a közlekedésre fordított idő hosszúsága,
  5. a hallgatók eleget akartak tenni bizonyos tanulmányi kötelezettségeknek, ez megzavarta a folyamatos munkát.

19.    Amennyiben lehetséges, kérjük, tegyen javaslatot az előbb felsorolt problémák orvoslására:

1-2. (nyelv, adminisztratív problémák) vonatkozásában: A projekt végrehajtása az elhúzódó szerződéskötés, pénzügyi átutalások miatt a tervezettnél később kezdődött meg. Ezáltal a hallgatók felkészítésére viszonylag kevés idő állt rendelkezésre. Ez már a 2001. júliusában induló csoportnál nem áll fenn, lehetőség van hosszabb nyelvi előkészítés, a hivatalos papírok korábbi beadására. Megjegyzendő másrészt, hogy itt a nyári szabadságolások okozhatnak problémát. Az ideális kezdési idő (szervezés, egyetemi rend stb. szempontjából) az év legeleje (január). A következő ilyen projektünkre már ezt tervezzük. Jelen esetben ez nem megvalósítható (a projekt befejezési dátuma 2002. február 28.).

3. beilleszkedés. E témában részletesebb felkészítést tervezünk az IBISTRA szervezésében.

4. Berlin, utazás. Részben igyekszünk a hallgatókat kisebb városokban (pl. Drezda, Meissen) elhelyezni, ahol nem volt ilyen probléma, részben a német partner törekedik a munkahely és a lakóhely közötti távolság minimalizálására (ez nem könnyű, mivel a hallgatók pénzügyi forrásai korlátozottak).

5. Tanulmányi kötelezettségek. A szakmai gyakorlat közben nem cél hagyományos felsőoktatási követelmények (vizsgák, zárthelyik stb.) teljesítése. A januári kezdés esetén ez a kérdés is megoldódik, mivel a hallgatók május végére befejezik gyakorlatukat. Júniusban eleget tudnak tenni esetleges tanulmányi kötelezettségeiknek.

20.  Hogyan értékeli intézménye eddigi koordinációs és monitoring tevékenységét a projektet illetően?

A BME vezetése értékeli, elismeri a projekt menedzsment munkáját. Bizalmi légkörben, pozitív, építő jellegű hozzáállást tanúsított végig.

21.  Kérjük, jelölje be egy ötfokú skálán, hogy szívesen résztvenne-e a jövőben további Leonardo da Vinci projektekben:

1                              2                              3                              4                              5             

biztos nem                                                                                                                             igen, biztosan

Kérjük, röviden indokolja válaszát:

Mind a projekt menedzsment, mind a három érintett felsőoktatási intézmény képviselői igen, biztosan választ adtak. Az egyes partnerek szöveges indoklásai:

BME: Színvonalas, aktív, a hallgatók számára nagyon hasznos és értékes volt a tevékenység. Az intézményi koordinátornak hasznos volt a kapcsolatteremtési lehetőség.

BMF: A hallgatók a külföldi gyakorlat során nagyon jó tapasztalatokra tettek szert, és pozitívan nyilatkoztak a pályázat által nyújtott lehetőségekről.

DUF: A szakmai innováció kiváló területe a hallgatók számára, mely fontos visszajelzés a képzésről, az elvárásokról.

Kelt:                       Budapest, 2001. június 8.

Dr. Detrekői Ákos

rektor

Az intézmény hivatalos képviselőjének aláírása és az intézmény hivatalos pecsétje