Az ipari hátterű alternáló képzés egy új oktatási forma a Budapesti Műszaki Egyetemen. A képzés nem egy új szak, vagy szakma kialakítását jelenti, hanem a meglévő oktatási irányokból a Karok, tanterveik “formai” átrendezésével módszerében új oktatási formát hoztak létre néhány új tantárgy egyidejű bevezetésével. Az 1996-97-es tanév volt az első akadémiai év, amikor ez a képzési forma megjelent oktatásunkban. Létjogosultságát a tervezés, gyártás-előkészítés, gyártásszervezés, gyártás folyamatnak az iparban megfigyelhető egyre komolyabb integrációja adja. Egyre nagyobb fizetőképes kereslet mutatkozik olyan mérnökök iránt, akik:

• a korszerű elméletet birtokolják és képesek a fejlődés követésére,
• van érzékük gyakorlati problémák megoldására,
• képesek a termelési folyamatot irányítani,
• tudnak egy vállalati csapatmunkában együtt dolgozni,
• a szakmai és gazdasági kérdésekben egyaránt döntésképesek,
• a vállalat számára szinte azonnal hadra foghatók, az alkalmazásuk kockázatai minimálhatók.

Az Egyetem jó hagyományainak megfelelően az oktatásban biztosítja az elmélet és gyakorlat egységét, vagyis a magas szintű elméleti megalapozottságot és az ipari kapcsolatokon is alapuló gyakorlati képzést. Tovább erősíti a BME elkötelezettségét azon törekvése, hogy a hagyományosan elismert diplomája a munkaerőpiacon a legtöbbet érje, végzett diákjaiért a legjobb vállalatok, intézmények versengjenek.

Az új oktatási forma szorosabbá váló felsőoktatás – gazdaság kapcsolati rendszert eredményez. Az ipari hátterű alternáló képzés, mint eszköz és képzési forma lehetőséget nyújt az ipari vállalatoknak és tervezőintézeteknek az oktatás folyamatában való aktív szerepvállalásra. Az egyetem szempontjából motivációt jelent új oktatási módszerek kifejlesztésére, a tananyag folyamatos korszerűsítésére. A hallgató számára pedig egy szűkebb szakterületen speciális gyakorlati többletismeretet jelent a hagyományos képzési formában lévőkkel szemben, amely pályakezdéskor bizonyos munkakörök betöltésekor előnyt biztosít. Természetesen ez a többletismeret jelentős energia-befektetéssel érhető el.

Az egyetemen a képzés a kreditrendszer keretei között folyik. Az oktatási egységet a szemeszter jelenti és minden egyetemi képzési forma 10 szemeszterre épül. Általános esetben a hallgató minden egyes szemeszterben 30 kreditpontot szerezhet a mintatantervekben megadott tárgyak közül. Az alternáló képzés a tanulmányok második felét érinti, amikor a hallgatók befejezték alapképzésüket – 180 kreditponttal rendelkeznek az első hat szemeszter mintatantervére vonatkozóan- és a szakirányos képzésük elkezdődik. Az ipari hátterű alternáló képzés talán egyik legfontosabb eleme, hogy az adott Karon lévő általános tanterv –kihasználva a Tanulmányi és Vizsga Szabályzat adta egyéni tanulmányi rend kialakítására vonatkozó szabadságát – a hallgató egyéniségére és egy adott szűkebb szakterületre koncentrálva jelenik meg. Az oktatási folyamatban kiemelt szerepet kap a modern információs technológia (multimédia, nyitott- és távoktatás). A hallgatói többletterhelés “enyhítését” az egyetemi és vállalati tutorok munkája hatékonyan segíti.

• időtartama 4 szemeszter (praktikusan a szakképzés ideje) – megfelel a teljes tanulmányi időszak 7.-10. szemesztereinek-;
• az oktatás alternáló (szendvics) kurzus jelleggel részben az egyetemen, részben a vállalatoknál folyik, 6-6 hónapos ciklusokkal;
• a tananyag a vállalatok igényeinek figyelembe vételével kerül meghatározásra,
• a tananyagfejlesztést közösen végzik az egyetemi és vállalati szakemberek;
• a képzés ipari szakasza alatt az adott vállalathoz kapcsolódó feladatokat oldanak meg a hallgatók,
• a képzés szakmai részében fontos szerepet játszik a menedzsment, kommunikációs és társadalom tud. tárgyak (a menedzsment, idegen és anyanyelvi kommunikációs ismeretek);
• a hallgatók felvételének feltétele az egyetemi természettudományos és műszaki alapképzés teljesítése (pl. BME első 6 szemeszterére előírt mintatantervekben lévő tárgyak, 180 kreditpont);
• a tanulók megőrzik egyetemi hallgató státuszukat,
• a tanulmányok sikeres befejezése után a BME diplomáját kapják meg;
• minden tanuló munkáját egy ipari és egyetemi tutor segíti (az oktatás alapegysége a tanuló - ipari tutor - egyetemi tutor hármas);
• a hallgatók felvétele, a tanulmányok értékelése közösen történik, illeszkedve az egyetemi kredit rendszerhez, a vállalat elvárásaihoz,
• a diákok a vállalatokkal szerződést kötnek, mely részletezi az elvárásokat, juttatásokat (pl. ösztöndíj, szállás, étkezés, munkaruha).
• a képzésben minden tárgyhoz kreditpont rendelendő a kari szabályoknak megfelelően.

A négy szemeszterben megszerzendő kreditek száma: 120, (ebből 30 a diploma tervezésé). A tárgyak az alábbi módon osztályozhatók:

• a kari modul (Tanszék és ipari partner) által kötelezően élőírt tárgyak,
• a tutorok (egyetemi és ipari) által kötelezően élőírt tárgyak,
• a hallgató által szabadon választott tárgyak.

A fő-szakirányt és a diplomamunkát az együttműködő tanszék(ek) és vállalat(ok) határozzák meg. A tanszék a kari felelős közreműködésével gondoskodik az ipari vállalattal való kapcsolattartásról, a képzés meghirdetéséről, a felvételek lebonyolításáról, az egyetemi tutorok biztosításáról, az ipari szemeszterben a tárgyak távoktatásáról, a hallgatók vállalatnál végzett munkájának nyomon követéséről és értékeléséről. A hallgatók a Kar képzési felelősének közreműködésével intézhetik “nagyobb horderejű” problémáikat az egyéni tutorok segítségével. A hallgatók a Kar nyilvántartásában maradnak.

Egy adott szakterületre vonatkozó modult az adott Karon meghatározott minimum illetve maximum hallgatóval lehet (kell) elindítani.

a.) Ha az ipari gyakorlat budapesti cégnél folyik (vagyis a hallgatók végig Budapesten vannak), akkor az alternáló típusú képzés alig kíván tanterv módosítást.

• 7. szemeszterben a hallgatók felveszik a szakmai részben a 7. szemeszter kötelező és kötelezően választott tárgyait, valamint a 8. szemeszter választható tárgyainak egy részét.
• 8. szemeszterben a hallgatók heti 1.5 napot töltenek az egyetemen, 3.5 napot az iparban. Az egyetemen töltött 1.5 nap alatt elvégzik a 8. szemeszter kötelező tárgyait és a kötelezően választható tárgyak egy részét.
• 9. szemeszterben a hallgatók felveszik a szakmai részben a 9. szemeszter kötelező és kötelezően választott tárgyait, valamint a 8. szemeszter választható tárgyainak fennmaradó részét
• 10. ipari szemeszter:

b.) Ha az ipari gyakorlat nem budapesti cégnél folyik (vagyis a hallgatók Budapesttől távol vannak az ipari gyakorlat alatt), akkor az alternáló típusú képzés távoktatás és egyéni tanulmányi rend hiányában az alábbi ütemezés szerint történhet:

• 7. szemeszterben a hallgatók felveszik a szakmai részben a 7. szemeszter kötelező és kötelezően választható tárgyait.
• 8. szemeszterben a hallgatók január-februárban 5 hetes, heti 28 órás félévet teljesítenek ("intenzív szakasz"). Ez megfelel a 14 hetes félév heti 10 órás terhelésének. Ezen idő alatt elvégzik a 8. szemeszter kötelező tárgyainak nagyobb részét.
• 9. szemeszterben a hallgatók felveszik a szakmai részben a 9. szemeszter kötelező és kötelezően választott tárgyait,
• 10. szemeszterben ismét 5 hetes intenzív szakasz következik, amelyben a hallgatók befejezik a fennmaradó kötelező és kötelezően választható tárgyaikat. Ezt követi a diplomatervezés és az ipari gyakorlat.

Az egyetemi szemeszterek során a hallgatók tanulmányi ösztöndíjat és kollégiumi elhelyezést kaphatnak. Ezek alapja a 7. szemeszterben az előző (hatodik) szemeszterben tanúsított tanulmányi eredmény. Míg a 9. szemeszterben az előző két (hetedik és nyolcadik) szemeszterre vonatkozó átlagteljesítmény a számítás alapja- a rendelkezés figyelembe veszi az ipari és egyetemi szemeszterek során szerezhető eltérő számú kreditet-.

Az ipari szemeszterek során a hallgatók a vállalattól ösztöndíjat és egyéb (étkezés, szállás, utazási támogatás, munkaruha,…) juttatásokat kapnak a hallgató és a vállalat közötti szerződés alapján. Ez a szerződés, bár a hallgató és a vállalat közötti, olyan jellegű, hogy a hallgató mögött végig ott “áll” az egyetem. Tartalmazza a hallgató kötelezettségeit és jogait az ipari szemeszterek során. Ez a szerződés nem rendelkezhet a diplomaszerzést követő időszakról. A diplomaszerzést követően a hallgató ezen szerződés alapján nem válhat automatikusan a vállalat vagy iroda dolgozójává.

Az információs rendszer első lépcsője a másod éves hallgatók általános tájékoztatója az ipari hátterű alternáló képzésről. Ennek során a modulokat bemutató írásos anyagok az egyetemen és a kollégiumokban kerülnek terjesztésre. Az információk átadását segíti a személyes találkozások, mind a képzés vezetőivel, mind a felsőbb éves, a képzésben részt vevő hallgatókkal. A képzés tantervi feltételeit (az egyetemei szemeszterekben levő többletterhelés miatt) csak az átlagosnál jobb felkészültségű és képességű, szakmailag elhivatott hallgatók tudják teljesíteni.

Az érdeklődő hallgatók előzetes jelentkezési lapot töltenek ki. Ezek alapján minden érdeklődővel egyéni konzultációt folytatnak a modul szervezői. Az érdeklődés illetve a konzultációk alapján a hallgatók hivatalos jelentkezési lapot töltenek ki. Ebben információt adnak a hallgatók a felvételt eldöntő eredményekről. Ezek az adott Karra jellemző tárgyak és kritériumok. A képzésre való felvételben jelentős szempont a tanulmányi előélet, a szakmai elhivatottság.

A felvételről a modul szervezői és a Kar képzési felelősei (dékánhelyettes, kari felelős) az ipari partnerekkel való egyeztetések után közösen döntenek és az egyetemi regisztrációs hét előtt legalább két héttel tájékoztatják az érintett hallgatókat. A szerződések megkötésére az ipari vállalatokkal és tervező irodákkal az ipari szemeszter megkezdése előtt, a 7. szemeszter befejezésekor kerül sor.

Budapest, 1999. július 2..