(Javaslat a képzés tantervének, oktatásszervezésének egyetemi szintű megvalósításához)

Az ipari hátterű alternáló (szendvics) – a ’ SANDWICH’ elnevezés az angol System of AlterNating EDucational NetWork UnIversity-Enterprise Cooperation in Hungary szavak betűiből összerakott acronim- képzés létjogosultságát az ipari aktivitás lényeges elemeinek (ipar produktumainak megtervezése – a gyártási folyamat megtervezése – a gyártási folyamat levezénylése) egyre fokozódó integrációja adja. Egyre nagyobb fizetőképes kereslet mutatkozik olyan mérnökök iránt, akik:

• a korszerű elméletet birtokolják és képesek a fejlődés követésére,
• van érzékük gyakorlati problémák megoldására,
• képesek a termelési folyamatot irányítani,
• tudnak egy vállalati csapatmunkában együttdolgozni,
• a szakmai és gazdasági kérdésekben egyaránt döntésképesek,
• a vállalat számára szinte azonnal hadra foghatók, az alkalmazásuk kockázatai minimálhatók.

Idézve egyetemünk küldetésnyilatkozatából: a Budapesti Műszaki Egyetem, mint a magyar felsőoktatás egyik legnagyobb intézménye, többek között hivatásának tekinti az erős alapképzésre épülő, differenciált, többszintű, széles bázisú minőségi oktatást. Az Egyetem jó hagyományainak megfelelően az oktatásban biztosítja az elmélet és gyakorlat egységét, vagyis a magas szintű elméleti megalapozottságot és az ipari kapcsolatokon is alapuló gyakorlati képzést. (Ez utóbbit a felsőoktatásról szóló 157/1996. (X.22…) számú Kormányrendelet is megköveteli.) Feladatának tekinti a tudomány haladásával és a társadalmi igények szem előtt tartásával a képzés tartalmának folyamatos fejlesztését, mind a többszintű, mind a többnyelvű oktatás területén.

Alaptevékenységének pénzügyi forrását az állam a Felsőoktatási Törvényben, valamint a Költségvetési Törvényben foglaltak szerint biztosítja. Az Egyetem működésének további forrását képezik saját bevételei, amelyeket az alaptevékenység ellátásához rendelkezésre álló személyi és tárgyi kapacitások felhasználásával az alaptevékenysége (törvényi kötelezettsége) mellett mind az oktatásban, mind a kutatásban és fejlesztésben vállalkozik költségtérítéses szolgáltatások végzésére. A vállalkozási tevékenységében az Egyetem az államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzésben részt vevő hallgatók számára olyan képzést, illetve szolgáltatás nyújthat, amely nem kapcsolódik a képesítési követelményekben és a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez. Ezért az ilyen oktatási formák kivitelezéséhez a külső források igénybevétele megalapozott és szükségszerű.

A Budapesti Műszaki Egyetem, mint a magyar műszaki élet egyik központja szoros kapcsolatot tart fenn a szakmai szervezetekkel és a vállalati szféra reprezentánsaival. Ebben a viszonyban a kölcsönös előnyök kihasználására fekteti a hangsúlyt.

A fent említett célok és eszközök, csak további megerősítést nyerhetnek, ha alapképzésünket kiszélesítjük az alternáló típusú mérnökképzés megvalósításával.

Az alternáló mérnökképzés megvalósításának az alapgondolata a Budapesti Műszaki Egyetem oktatásában a 90-es évek közepén a Dunaferr Rt. felvetéséből származik a vállalat korábbi jó, saját tapasztalata alapján. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium hathatós támogatásának következtében az 1793-ban alapított párizsi egyetem, a CNAM (Conservatoire National Des Arts at Métirs) a francia-magyar bilaterális kapcsolatok keretében vállalta a know-how átadását, amelyben az egyetem alternáló formában biztosítja mérnök-hallgatóinak a magasszintű elméleti képzést, illetve a csak a vállalatoknál megszerezhető gyakorlati ismereteket. A Budapesti Műszaki Egyetemen az alternáló képzés, kísérleti jelleggel, 1996 szeptemberében indult meg. Az egyetem öt Karának (Építészmérnöki Kar, Építőmérnöki Kar, Gépészmérnöki Kar, Természet és Társadalomtudományi Kar –ez ma már két különálló Kart jelent- és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar) közreműködésével beindult oktatás hátterét a PHARE HU-94-05 “ Az oktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése” program biztosította. A fő vállalati partnerünk a Dunaferr Rt. volt. A négy szakmai modulban 33 hallgató tanult az ipari és egyetemi tutorok irányításával. A szakmai és humán modulok kifejlesztett tananyagai hosszabb távon is felhasználható értéket jelentenek. Mind egyetemi, mind vállalati szinten létrejöttek a szendvics képzés egy lehetséges megvalósításának jogi feltételei, alapvető dokumentációja (hallgatói szerződések, értékelőlapok, tanulmányi átlag számítási technika az ösztöndíj számításánál.). A BME TANOK létrehozott egy irodát a vállalati igények felmérésére, az oktatás menedzselésére a projekt utáni időkre. Felterjesztések készültek a főhatóságokhoz az ilyen típusú képzések jogi és elsősorban pénzügyi feltételeinek biztosítására.

A projekt munkáját a PHARE szakértők mind szakmai, mind menedzsment szempontjából a jó példák között említik. Az egyes karok tanterveit a melléklet tartalmazza. A BME TANOK létrehozott egy szervezeti egységet az alternáló képzések egyetemi összehangolására. Az 1998-2000 időszakra elnyert TEMPUS University Management 13352-98 projekt lehetővé teszi:

• Az alternáló képzés alapdokumentációjának elkészítését (általános bevezető; kiegészítések a karoknak, vállalatoknak, hallgatóknak, tutoroknak).
• A képzéshez kapcsolódó szakemberek (egyetemi oktatók, vállalati humánerőforrás vezetők) kiképzését.
• A tapasztalatok kiterjesztését.

Az egyetemen a képzés a kreditrendszer keretei között történik. Az oktatási egységet a szemeszter jelenti és minden egyetemi képzési forma 10 szemeszterre épül. Minden egyes szemeszterben 30 kreditpontot szerezhet általános esetben a hallgató a mintatantervekben megadott tárgyak közül. Az alternáló képzés a tanulmányok második felét érinti, amikor a hallgatók befejezték alapképzésüket és a szakirányos képzésük elkezdődik.

• időtartama 4 szemeszter (praktikusan a szakképzés ideje) – megfelel a teljes tanulmányi időszak 7.-10. szemesztereinek-;
• az oktatás alternáló (szendvics) kurzus jelleggel részben az egyetemen, részben a vállalatoknál folyik, 6-6 hónapos ciklusokkal;
• a tananyag a vállalatok igényeinek figyelembe vételével kerül meghatározásra,
• a tananyagfejlesztést közösen végzik az egyetemi és vállalati szakemberek;
• a képzés ipari szakasza alatt az adott vállalathoz kapcsolódó feladatokat oldanak meg a hallgatók,
• a szakmai modul mellett a képzésben fontos szerepet játszik a menedzsment modul (a menedzsment, idegen és anyanyelvi kommunikációs ismeretek);
• a tanulók felvételének feltétele az egyetemi természettudományos és műszaki alapképzés teljesítése (pl. BME első 6 szemeszterére előírt mintatantervekben lévő tárgyak);
• a tanulók megőrzik egyetemi hallgató státuszukat,
• a tanulmányok sikeres befejezése után a BME diplomáját kapják meg;
• minden tanuló munkáját egy ipari és egyetemi tutor segíti (az oktatás alapegysége a tanuló - ipari tutor - egyetemi tutor hármas);
• a hallgatók felvétele, a tanulmányok értékelése közösen történik, illeszkedve az egyetemi kredit rendszerhez, a vállalat elvárásaihoz,
• a diákok a vállalatokkal szerződést kötnek, mely részletezi az elvárásokat, juttatásokat (pl. ösztöndíj, szállás, étkezés, munkaruha).

A javaslatok kialakításánál figyelembe vettük az alternáló képzéssel rendelkező Karok módszereit és azok alapján állítottuk össze azokat.

A négy szemeszterben megszerzendő kreditek száma: 120, (ebből 30 a diploma tervezésé).

a.) Ha az ipari gyakorlat budapesti cégnél folyik (vagyis a hallgatók végig Budapesten vannak), akkor a szendvics típusú képzés alig kíván tanterv módosítást.

• 7. szemeszterben a hallgatók felveszik a mindkét választott modulban a 7. szemeszter kötelező és kötelezően választott tárgyait, valamint a 8. szemeszter választható tárgyainak egy részét.
• 8. szemeszterben a hallgatók heti 1.5 napot töltenek az egyetemen, 3.5 napot az iparban. Az egyetemen töltött 1.5 nap alatt elvégzik a 8. szemeszter kötelező tárgyait és a kötelezően választható tárgyak egy részét.
• 9. szemeszterben a hallgatók felveszik a mindkét választott modulban a 9. szemeszter kötelező és kötelezően választott tárgyait, valamint a 8. szemeszter választható tárgyainak fennmaradó részét
• 10. ipari szemeszter:

b.) Ha az ipari gyakorlat nem budapesti cégnél folyik (vagyis a hallgatók Budapesttől távol vannak az ipari gyakorlat alatt), akkor a szendvics típusú képzés távoktatás és egyéni tanulmányi rend hiányában az alábbi ütemezés szerint történhet:

• 7. szemeszterben a hallgatók felveszik a mindkét választott modulban a 7. szemeszter kötelező és kötelezően választható tárgyait.
• 8. szemeszterben a hallgatók január-februárban 5 hetes, heti 28 órás félévet teljesítenek ("intenzív szakasz"). Ez megfelel a 14 hetes félév heti 10 órás terhelésének. Ezen idő alatt elvégzik a 8. szemeszter kötelező tárgyainak nagyobb részét.
• 9. szemeszterben a hallgatók felveszik a mindkét választott modulban a 9. szemeszter kötelező és kötelezően választott tárgyait,
• 10. szemeszterben ismét 5 hetes intenzív szakasz következik, amelyben a hallgatók befejezik a fennmaradó kötelező és kötelezően választható tárgyaikat. Ezt követi a diplomatervezés és az ipari gyakorlat.

Adott szakterületre vonatkozó alternáló képzési modult az ipari partner vállalattal (vagy vállalatokkal) kapcsolatban lévő tanszék (vagy tanszékek) szervezi(k) meg a kari szendvicsképzési felelős felügyelete mellett. A képzés feltételeit a partnerek közötti együttműködési szerződés rögzíti, amely teljesíti a BME Szendvics-program és az adott Kar alternáló mérnök-képzésre vonatkozó globális feltételeit.

A fő-szakirányt és a diplomamunkát az együttműködő tanszék(ek) és vállalat(ok) határozzák meg. A tanszék a kari felelős közreműködésével gondoskodik az ipari vállalattal való kapcsolattartásról, a képzés meghirdetéséről, a felvételek lebonyolításáról, az egyetemi tutorok biztosításáról, az ipari szemeszterben a tárgyak távoktatásáról, a hallgatók vállalatnál végzett munkájának nyomon követéséről és értékeléséről. A BME Szendvics-program biztosítja a szendvics-törzsanyag összehangolását és adminisztrációját.

Egy adott szakterületre vonatkozó modult az adott Karon minimum 2 és maximum 10 hallgatóval lehet elindítani.

A TANOK alternáló mérnökképzési irodája adja a szervezéshez szükséges eszközöket, összefogja, koordinálja a képzést. A Karokat a mindennapi operatív feladatok lebonyolításában a kari szendvicsképzési felelős képviseli, aki az oktatási dékánhelyettes felügyelete mellett ellátja az akadémiai program irányítását. A hallgatók a Kar nyilvántartásában maradnak. A képzés egyetemi szintű döntéseit a Képzés Koordinációs Tanács végzi, melynek tagjai a Karok vezetői, a TANOK képviselői. szemeszterenkét két alkalommal, de szükség esetén rendkívüli esetben is tarthatnak ülést.

• nem tömegszerű (egyetemi viszonylatban maximum 100 fő) részvétel a képzésben,
• a kreditrendszer sajátságainak kihasználásával a kari mintatantervek olyan mértékű átformálása, amely a képzést alapvetően nem befolyásolja és inkább technikai jellegű,
• a vállalati igények nem módosíthatják a kari tantervek jellegét, csak bővíthetik, színesíthetik azt,
• a rendszer oktatásszervezése, menedzselése az egyetemen már alkalmazott és bevált módon történhet,
• a távoktatás és a multimédia adta lehetőségek kihasználása az ipari félévekben,
• indítását az adott Kar akadémiai és gazdasági érdekei alapvetően befolyásolja.