1996. ősze óta létezik az Ipari Hátterű Mérnökképzés a Budapesti Műszaki Egyetemen. Elnevezésében a képzés mindhárom szereplője benne van : egyetem - hallgató - vállalat, illetve az a működési mód, amely az egyetemi és ipari időszak váltakozására épül.

Ha egészen tömören akarunk fogalmazni, egy olyan új képzésről van szó, amelyben a mérnök-hallgató az öt évből az első három évet a közös alapképzésben végzi, majd a negyedév moduláris rendszerű négy félévéből két teljes félévet közvetlenül az iparban tölt el. A hallgató a 7. félévben válik alternáló mérnök-hallgatóvá. A 7. és 9. félévet az egyetemen tölti, míg a 8. és 10. félévet a választott vállalatnál. A hallgató tanulmányainak sikeres befejezése után a BME diplomáját kapja.

Az előbbi leírás is mutatja, hogy nincs szó teljesen új, eddig még sehol sem gyakorolt képzési formáról, pusztán arról, hogy az ismert, képzésben résztvevő szereplőket, azaz az egyetemet, a hallgatót és a vállalatot új együttműködési formába próbáljuk illeszteni. Az elmúlt rendszerben kialakított "termelési gyakorlat" az ipari hátterű képzésre való törekvés jegyében született, hibájaként azóta leginkább rövidségét és tömegszerűségét említik. Ezt a rendszert váltja ki a képzésben kialakított két teljes ipari félév. A konzulensi munka is régóta megkívánt tevékenység a BME-n, képzésünkben tutorálási rendszernek nevezzük azt a fajta konzulensi munkát, amely a hallgatónak a két tutor segítségével (tanár-tutor és mérnök-tutor), annak állandó felügyelete, tanácsadása mellett egyénre szabott képzési módot tesz lehetővé. Tehát az egyetemen régóta gyakorolt tevékenységek újraértékeléséből, az iparral való szorosabb együttműködés jegyében alakítottuk az ún. alternáló mérnökképzést az egyetemen.

A rendszerváltás során a magyar gazdaság és ezen belül a magyar ipar jelentős változáson ment keresztül. Kevés nagyvállalat maradt talpon, és az, amelyiknek ez sikerült, a piacgazdaságra való áttérés folyamatában kevés figyelmet fordított az oktatás stratégiai kérdésként való kezelésére.

A Dunaferr a 90-es években stratégiai kérdéssé tette az oktatást akkor, amikor az országban mindenki azzal foglakozott, hogy oktatási bázisait eladja vagy legalábbis leépítse. A vállalatcsoport humánstratégiájának szerves részévé tették az oktatás támogatását.

Ez az időszak egybeesett a hazai felsőoktatási intézmények átalakulási folyamatával. Az ipar részéről egyre nagyobb kereslet mutatkozott a gyakorlat-orientált, a termelésben közvetlenül és rögtön bevethető olyan, friss diplomás mérnökök fogadására, akik nem "csak" az egyetemen elsajátított magas szintű elméleti tudással rendelkeznek, hanem a gyakorlati problémák megoldásának, a gyakorlati folyamatok ismeretének alapjai is megvannak bennük.

Az egyetem részéről is megjelent az igény arra, hogy eredeti küldetésének megfelelve, de azt színesítve, új képzési formákat indítson útjára. Erre nagyon sok példa született a BME-n az utóbbi évtizedben annak a szándéknak a jegyében, hogy az ipar (a szélesebb értelemben vett gazdaság) és a felsőoktatás kapcsolatának szorosabbá tétele megvalósuljon, azáltal, hogy az oktatás gyorsabb reagálását tegye lehetővé a felmerülő szakember igényekre illetve a két terület közötti, tartós intézményes, személyes kapcsolatrendszer kialakulását szorgalmazza. Ezen célok elérésében fontos szerepet játszhat a külföldön több, mint egy évtizede létező alternáló mérnökképzési forma ( Franciaországban, 1999-ben, több ezer mérnökhallgató vesz részt alternáló típusú mérnökképzésben, míg számuk az ilyen típusú képzésben a százat sem érte el az induláskor, a 90-es évek legelején), amely az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve, hazánkban is igazolta életképességét.

Az egyetem fő feladata az elméleti ismeretek legmagasabb szinten való átadása. Ugyanakkor az egyetem nem hagyhatja figyelmen kívül a gazdasági igényeket és ezek változását, hiszen nem munkanélküliek tömeges kibocsátására törekszik, hanem arra, hogy hallgatóinak elhelyezkedését segítse egyfelől azzal, hogy diplomájának értékét meglévő, magasszintű elméleti képzéssel biztosítja, másrészt azzal, hogy az alapképzéssel párhuzamosan speciális képzéseket indít a külvilág igényeire adott válaszként. A legkiválóbb elméleti tudással rendelkező végzős mérnökhallgatók száma nem lehet egyenlő a végzősök teljes létszámával, hiszen egyre kevesebb az álláslehetőség a kutatásban, a tudományos fejlesztésben.

Az ipari hátterű mérnökképzés beindítása stratégiai döntés mind az egyetem mind a vállalat részéről. Ugyanakkor az alternáló mérnökképzés sem lehet az egyedüli út arra, hogy a BME hallgatóinak elhelyezkedési esélyeit növelje. Ez azt jelenti, hogy a képzés nem válhat tömegessé egyetemünkön, viszont bizonyos, hogy kisebb (100 fő körüli) létszámmal az egyetem nyújtotta, erős alapképzésre épülő speciális képzések egyike kell, hogy legyen.

Képzési rendszerünk kidolgozását nagyban megkönnyítette az a kapcsolat, amely a CNAM (Conservatoire National des Arts et Métiers) Franciaország legnagyobb felnőttképzésért felelős intézményével és az "Ingénieurs 2000" Alternálő Mérnökképző Központtal kialakult. A CNAM tanáraiból és a ma már több, mint 300 vállalatból álló szervezet, melynek munkáját az "Ingénieurs 2000" Alternáló Központ koordinálja, szolgált modellként képzésünk kialakítása során. A franciák önálló, teljes képzési kurzust felölelő alternáló típusú képzési formáját, a Budapesti Műszaki Egyetem adottságaihoz igazítva, kétéves képzési formára alakítottuk át.

A francia példa jól mutatta, hogy az alternáló típusú képzés sikerének záloga, a két partner, az EGYETEM és VÁLLALAT olyan jellegű kapcsolata, amelyben egymásra épülnek, egymást kiegészítik, egymás tapasztalatait felhasználják annak a célnak az érdekében, hogy a mérnökhallgatónak minél teljesebb és hasznosabb képzést nyújtsanak.

Az egyetem és a vállalat a hallgató alternáló képzésbe való felvételén keresztül vállalja egy olyan képzés megvalósítását, amely kielégíti az egyetem általános elvárásait, miközben lehetővé teszi a két ipari félév elismerését és a diploma megszerzésében betöltött szerepét.

A képzésben résztvevő partnerek a HALLGATÓ elméleti képzését a Budapesti Műszaki Egyetemre és annak megfelelő karaira bízzák, míg gyakorlati képzését az ipari félévre kiválasztott vállalatra.

A két képzés (elméleti és gyakorlati) összehangolását, menedzselését vállalja magára a BME TANOK (Tanfolyami és Nemzetközi Oktatási Központ) keretében működő Alternáló Mérnökképzési Iroda.

Az Alternáló Mérnökképzési Iroda azonban általánosabb szolgáltatást is nyújt: a hallgatók segítését a képzés lefolytatásához, a képzéshez tartozó specifikus modulok (Vállalati menedzsment, Kommunikáció, Szaknyelv) menedzselését, a tutorálás rendszerének összehangolását az egyetemen belül illetve a vállalatokkal, a tanulók esetleges alkalmazásának elősegítését.

Ez a szolgáltatás a Budapesti Műszaki Egyetem és a vállalatok közös irányításában megvalósuló programon alapul, melyet az Alternáló Mérnökképzési Iroda koordinál és animál, és vállalja megrendelői, azaz az egyetemmel és a vállalatokkal szemben, hogy mindent elkövet azért, hogy az alternáló mérnökképzésben részt vett hallgatóik sikeresen diplomázzanak az V. év végén.

Az egyetem és annak a képzésben elkötelezett megfelelő kara illetve tanszéke biztosítja a hallgató számára a megfelelő elméleti tudás elsajátítását az alternáló képzési rendszeren belül és segíti a tanulót az egyetemi elvárások teljesítésében, valamint eleget tesz a tutorálási rendszernek azáltal, hogy minden tanulójának tanár-tutort biztosít, aki két éven keresztül közvetlen módon segíti, orientálja, ellenőrzi és minősíti hallgatója munkáját.

Az egyetem és a vállalat a képzés rendszeréhez kidolgozott, speciális értékelőrendszeren keresztül véleményezi hallgatójának teljesítményét, amelyben a legalapvetőbb szempontok, problémaelemzés, feladatmegoldás, az elméleti tudás gyakorlatban való alkalmazásának képessége mellett új szempontok is megjelennek, mint a nyelvi kifejezőképesség, innovatív gondolkodás, kapcsolattartó képesség, menedzselési képesség.

Az Alternáló Mérnökképzési Iroda a BME TANOK szervezetén belül működik. A képzési központ feladata a képzésre beiratkozott IV. és V. éves hallgatók segítése a képzésnek megfelelő 4 félév során, azaz a 7-10. félévben, az egyetemi és vállalati szakaszok összehangolása, egységes, mégis a lehető legnagyobb rugalmasságot feltételező képzési rendszer kidolgozása, fejlesztése és érvényesítése, a tutorálás rendszerének menedzselése, rendszeres tutor-értekezletek szervezése, a tanulók diplomához és álláshoz való segítése.

A képzés beindításához jelentős anyagi támogatást nyújtott a Phare-program 1996-1998 között. Az Alternáló Mérnökképzési Iroda jelenlegi finanszírozását a BME TANOK, illetve egyelőre kisebb részben a vállalatok biztosítják. Az Oktatási Minisztériumban is megjelent a szándék a szakképzési alap felhasználásának megváltoztatására, amelyet eddig nem lehetett felsőfokú szakképzésre fordítani, azonban ha az új törvényjavaslatot el is fogadja a parlament, az közvetlen pénzforrást nem fog eredményezni az egyetemnek. A vállalat vonhatja majd le adójából azt az összeget, amit az alternáló mérnökképzésre fordított (vállalati támogatás, szállás, étkezés). 1999-2000 időszakra egy Tempus-támogatást is élvezünk, amelyet főleg a képzési struktúra kialakítására, a képzési anyagok és kiértékelő anyagok elkészítésére, az érintett szakemberek kiképzésére fordítunk.

A TANOK Alternáló Mérnökképzési Irodájának bevételei jelenleg származnak :

- TANOK közvetlen támogatásából

- A képzéshez speciálisan létrehozott vállalati alapból

A rendelkezésre álló anyagi forrást a BME TANOK a képzésre illetve az iroda működtetésére fordítja.

A képzés időtartama : 4 szemeszter. A képzés 6-6 hónapos ciklusokban az egyetemen illetve a vállalatnál történik. A tananyag a vállalati igények figyelembe vételével kerül meghatározásra, a tananyagfejlesztést az egyetemi és vállalati szakemberek közösen végzik.

A képzést elvben bármely IV. illetve V. éves BME hallgató látogathatja.

A harmadik év második szemeszterében dönt a hallgató arról, hogy IV. illetve V. évben nem "pusztán" mérnök-hallgatóként folytatja tovább tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen, hanem egyben alternáló mérnökhallgatóként is. Ez azt jelenti, hogy

• a 7. és 9. szemesztert rendesen a BME-n tölti, azonban éppen a 2 vállalati félév miatt nagyobb leterhelés mellett,
• -8. és 10. szemesztert viszont a vállalatnál tölti, ahol a két ipari félévben olyan munkát lát el, ahol gyakorlatban hasznosíthatja addig megszerzett elméleti tudását, emellett a 10. félévben a vállalat olyan feladatot biztosít a tanulónak, amely lehetővé teszi számára a diplomamunka megírását.

A képzés egyik sajátossága, hogy a vállalati igények figyelembe vételére alapozva, 3 specifikus tárgykör megismerését írja elő tanulóinak a 7. és 9. szemeszterben, ezek :

- Vállalati menedzsment

- Kommunikáció

- Szaknyelv (angol, német esetleg francia)

A három tárgykör megszervezéséért az Alternáló Mérnökképzési Iroda felel.

a./ A tanuló a képzés teljes időtartama, azaz a 4 szemeszter alatt tanulmányi eredményének megfelelően tanulmányi ösztöndíjban részesül, a két ipari félévre a teljes év átlagát veszik alapul.

b./ A két ipari félévben a tanuló vállalati juttatást (ösztöndíjat) is kap, amely 1997. januárja óta adóköteles. Ennek minimális összege : a mindenkori minimálbér. A vállalat nem kötelezheti a hallgatót arra, hogy kizárólagos szerződést írjon alá a diploma megszerzését követően.

A képzés legfontosabb szereplője a TANULÓ. Ő rajta keresztül valósul meg az egyetemi és vállalati szféra szorosabb együttműködése. Az alternáló típusú mérnökképzés sikere leginkább tőle függ. A képzésbe való jelentkezésével vállalja, hogy eleget tesz az egyetem által megkövetelt tanulmányi elvárásoknak, ezzel egyben vállalja, hogy kiváltképp a 7. szemeszterben a szokásosnál nagyobb leterhelés alá esik, hiszen a 8. vállalati szemeszter miatt több tárgyból a 8. helyett a 7.-ben kell teljesítenie - a 10. vállalati félév ilyen szempontból nem jelent problémát, hiszen a diplomatervezésnek is megfelel egyben - és vállalja, hogy a két vállalati félévben a vállalat dolgozójaként aktívan részt vesz a munkában, teljesíti a vállalat által rábízott feladatokat. Az egyetemi két szemeszterben az egyetem által előírt szabályoknak megfelelően viselkedik, a két vállalati félévben a vállalat által neki tanulmányi szerződésben előírtakat teljesíti.

Az alternáló mérnökképzés keretén belül a tanulót a tutorálás rendszere segíti abban, hogy a legaktívabb módon közvetítsen az egyetem, kar, tanszék illetve a vállalat között.

A Budapesti Műszaki Egyetem bármely kara, ezen belül tanszéke lehet partner az Alternáló Mérnökképzésben. Ennek feltétele, hogy miközben a képzés maximálisan törekszik arra, hogy a kar előírásainak megfeleljen, ezenközben elvárja, hogy a kar illetve tanszék is megfeleljen az alternáló képzés alapvető elvárásainak:

• a két ipari félév jóváhagyása,
• a két ipari félévből következő sajátos tanulmányi problémák megoldása (tanrend, kreditek),
• a három speciális tárgykör (Vállalati menedzsment, Kommunikáció, Szaknyelv /angol, német esetleg francia) elfogadása,
• tanár-tutor biztosítása (a tanár-tutorok díjazásáról - jelenleg 50 000 Ft /tutor/félév/tanuló - A TANOK keretein belül az Alternáló Mérnökképzési Iroda gondoskodik)
• hallgató-toborzás (ehhez szükséges reklámanyagokról az Alternáló Mérnökképzési Iroda gondoskodik),
• a vállalatnál kapott feladat minőségének folyamatos ellenőrzése

Az alternáló mérnökképzésbe bekapcsolódó vállalat vállalja, hogy a két vállalati félév ideje alatt gondoskodik a nála ipari szakaszát töltő a hallgató fogadásáról, megfelelő, a hallgató egyetemi szintjéhez alkalmazkodó és az egyetemi partnerrel közösen bemért vállalati feladat kiadásáról.

Továbbá eleget tesz az alábbi elvárásoknak:

- minimum minimálbér/hó/tanuló juttatásról gondoskodik (+munkaruha),

- vidéki vállalat esetén szállást biztosít,

- délben étkeztetést biztosít,

- minden vállalati félév végén projekt-bemutatóra készíti fel az ott dolgozó hallgató(ka)t

- befizeti a képzés részbeni finanszírozására létrehozott vállalati alapba a 100 - 150 000/év/tanuló képzési hozzájárulást.

A BME TANOK keretein belül működő Alternáló Mérnökképzési Iroda elkötelezi magát a képzés koordinálására, animálására. Ezt a központon és annak titkárságán keresztül teszi. Fő feladatai :

- a képzés egységes formájának kialakítása és garantálása,

- a két képzési forma és hely összehangolása,

- a 3 speciális tárgykör (Váll.men, Komm. Szakny.) megszervezése és koordinálása,

- a tutorálás rendszerének menedzselése (értékelési rendszerek, rendszeres tutor- találkozók, véleményezések),

- vállalati és egyetemi kapcsolatok menedzselése (új modulok és vállalatok bevonása),

- a képzés marketingmunkájának ellátása, reklámanyagok elkészítése,

- a képzést bemutató összefoglaló anyagok elkészítése (hallgatói, kari, vállalati anyag).

viszonyítva, már egy éves vállalati tapasztalatot írhat be az önéletrajzába.

A tanulmányi ösztöndíj mellett a két vállalati félévben vállalati díjazást is élvez.

Diplomamunkáját a vállalatnál munkája során megismert, létező, megoldandó feladatra építheti fel.

A három speciális tárgykörnek köszönhetően a vállalati életben könnyebben, surlódásmentesebben megállja a helyét már az elhelyezkedést követően.

A két ipari félév során vállalati kapcsolatokra tehet szert. Ideális esetben az alternáló képzésre kiválasztott vállalatnál helyezkedhet el, ahol már helyi ismeretekkel rendelkezik.

Az alternáló képzésen keresztül közelebb kerül a gazdasági szférához, pontosabb képet kap annak igényeiről. Ideális esetben a vállalattal való kapcsolat során megbízásokat kaphat a vállalattól (támogatott kutatás, laborfelszerelés, tananyagfejlesztés, ...). A tutorálás rendszerén keresztül, az egyetemet, kart illetve tanszéket képviselő oktató személyesebb kapcsolatot alakíthat ki az általa tutorált hallgatóval és rajta keresztül a mérnük-tutorral, még szélesebb értelemben a vállalattal.

A két ipari félévben a vállalat viszonylag szerény ráfordítással (tanulónak fizetett juttatás - 2x6 hónap + vállalati alap 100 - 150 000 forint/tanuló/év) megismerheti a nála dolgozó alternáló mérnökképzésben résztvevő tanulókat, és a neki leginkább profilban, rátermettségben megfelelő hallgató(ka)t veszi fel az V. elvégzése után. Így a leendő, neki legjobban megfelelő munkaerőt feltérképezi, és elkerüli azt a pénzbeli és főleg időbeli ráfordítást, amit egy teljesen új mérnök-munkaerő betanítása, helyhez való alkalmazkodása jelent. Az egyetemmel közösen folytatott alternáló képzésen keresztül közvetlenebb módon kifejezheti képzési igényét az egyetem felé.

A program részletes leírása megtalálható a http://tutor.nok.bme.hu/sandwich/general/mtitle.htm címen.

Budapest, 1999. május 10.