1./ A DUNAFERR Rt. bemutatása 1. oldal
2./ Történeti visszatekintés 1. oldal
3./ A DUNAFERR Dunai Vasmû és a felsõoktatás
kapcsolata, az "ipari hátterû képzés".
3. oldal
4./ A DUNAFERR és a felsõoktatás kapcsolata a
90-es években. 5. oldal
5./ "Az oktatás és gazdaság kapcsolatainak erõsítése" címû
Phare programban való részvétel.
9. oldal
6./ A "SANDWICH" projekt DUNAFERR-es rendszere. 11.
oldal
Felhasznált irodalom 14. oldal
1./ A DUNAFERR Rt. bemutatása.
A DUNAFERR Rt. ma Magyarország legnagyobb termelõ
vállalatcsoportja, második legnagyobb exportõre.
Termelési értéke meghaladja a 130 milliárd
forintot, export-import egyenlege több, mint száz
millió dolláros pozitívumot mutat.
Legfontosabb adatai:
DUNAFERR Rt.
Alapítás éve: 1949.
(A Dunai Vasmû anyavállalat 1992. július 1-vel rész-
vénytársasággá alakult.)
Jegyzett tõke: (mFt) 19.647
Részvények száma: 1.964.300
Részvényesek száma: 7
DUNAFERR Vállalatcsoport 1994. 1995.
Értékesítés nettó árbevétele (mFt) 49.092 74.970
Export (mUSD) 267 325
Nyersacéltermelés 1.364 1.307
Foglalkoztatottak száma 11.031 10.823
2./ Történeti visszatekintés.
Már a XIX. század közepén, Széchenyi István is felvetette a Duna mentén felépítendõ vasmû létesítésének a gondolatát. Az építkezés 1950. tavaszán kezdõdött meg a Budapesttõl 65 km-re lévõ Dunapentele melletti fennsíkon.
A kidolgozott terv egy teljes vertikalitással dolgozó
vasmûvet ölelt fel. Éves termelését
544 ezer tonna nyersvasban, 480 ezer tonna acélban, 280
ezer tonna hengerelt készárúban és
540 ezer tonna kokszban határozta meg.
(A DUNAFERR termelése ma 1,15 millió tonna nyersvas, közel 1,4 millió tonna LD acél és mintegy 1,2 millió tonna melegen hengerelt készárú, valamint 1 millió tonna koksz.)
1954. márciusáig a kiszolgáló létesítmények
mellett elkészült a két nagyolvasztó,
az acélmû két Siemens Martin kemencéje
és a két kokszolóblokk.
1955-60. között között párhuzamosan
folyt a beruházás és a termelés. Az
1950-es évek közepétõl az építésrõl
a súlypont fokozatosan a termelésre tevõdött
át.
Az ország gazdasági helyzete miatt 1957-ig vontatottan
haladt a meleghengermû építése, átadására
csak 1960-ban került sor. Ezt követõen 1965-re
elkészült a hideghengermû, közben azonban
megvalósult az acélmû teljes, négy
Siemens Martin kemencébõl álló technológiai
sora. Ezzel teljessé vált a kohászati vertikum.
A vasmû 1960. után fejlesztési koncepciójának
középpontjában a hideghengermû üzembe
helyezése és a gyártmányszerkezet
bõvítése mellett a technológiai berendezések
korszerûsítése és az alkalmazott technológiák
fejlesztése állt.
Az 1968-80-as évek között a vasmû termelése méginkább meghatározóvá vált a hazai vaskohászatban, termelése, termékei nélkül szinte lehetetlen volt a közúti jármûprogram, a gépgyártás fejlesztése, az olaj- és gázvezeték rendszer megépítése, a könnyûszerkezetes építési mód általános elterjedése.
1980-ra a Dunai Vasmû akkori termelõkapacitásának
felsõ határához érkezett. A továbblépés
átfogó fejlesztéseket igényelt, elsõsorban
a berendezések és a technológia korszerûsítése,
az energiaigény csökkentése, valamint a korszerû
színvonalat képviselõ termékek gyártásának
irányába.
A két nagyolvasztó átépítésével megnövekedett a nyersvastermelés biztonsága és a konverterek is jobb minõségû alapanyagból dolgozhatnak.
Az acélgyártás ma már csak LD konverterekben
folyik, amelyek alsó gázöblítésének
bevezetése lehetõvé tette a kis karbon- és
szennyezõtartalmú, kiválóan mélyhúzható
hideghengermûi alapanyagok gyártását
is.
A meleghengermû 1700-as folytatólagos szélességszalagsorán
1992-ben üzembe helyezett VI. állvány és
vastagságszabályozó berendezés lehetõvé
tette a piaci igényeknek megfelelõen a vékonyabb
vastagsági tartományban történõ
hengerlést is, és egyben növelte a termékeink
méretpontosságát.
A szélesszalagsor korszerûsítése, az
elõlemeztekercselõ beüzemelése, valamint
a hûtõrendszer új kialakítása
lehetõvé tette a normalizált állapotnak
megfelelõ, szabályzott hõfokvezetésû
hengerléssel elõállított termékek
gyártását.
1992-ben beindult a Suzuki személygépkocsigyártás
Magyarországon. A DUNAFERR a követelményeknek
megfelelõen a karosszériagyártáshoz
hidegen hengerelt lemezeket szállít az igényelt
méretekbõl.
A tevékenységi kör bõvülését
jelentette a Sendzíniv eljárással mûködõ
szalaghorganyzósor beindítása, valamint a
mûanyagfólia - bevonatos lemezek gyártása.
A szervezetet - a környezethez igazítva - rendszeresen korszerûsítette a DUNAFERR.
Kezdeményezõ volt az 1980-as években a nagyvállalati szervezet dinamizálásának belsõ vállalkozási kisérleteivel. A Társasági Törvény megjelenését követõen indult el a piackomfor szervezeti konstrukció megvalósításának programja.
1989-tõl a gyáregységek fokozatosan társasággá alakultak át.
1992. július 1-én alakult át a Dunai Vasmû
részvénytársasággá.
3./ A DUNAFERR Dunai Vasmû és a felsõoktatás kapcsolata, az "ipari
hátterû képzés".
A dunaújvárosi fõiskola létét a Dunai Vasmûben megfogalmazott igényeknek köszönheti.
1962-ben a vasmû igényei alapján jött
létre Dunaújvárosban a Felsõfokú
Kohóipari Technikum azzal a céllal, hogy a Dunai
Vasmû és a Magyar Vas- és Acélipari
Egyesülés vaskohászati vállalatai számára
képezzen szakembereket.
A termelési gyakorlatok jó része a Dunai
Vasmû gyárrészlegeinél zajlottak. A
diplomadolgozatok témáit legtöbbször egy-egy
vasmûs probléma vagy helyzetelemzés adta.
A fõiskola tanmûhelyének kialakításában
is jelentõs szerepet játszott a vállalat.
A fõiskola és a Dunai Vasmû kapcsolatában új színteret az "ipari hátterû" képzés bevezetése jelentette.
Ennek lényege az volt, hogy a gyakorlati ismereteket a
hallgatók a képzési idõ 3. és
6. félévében hathónapos tényleges
üzemi munka során szerezték. Munkájukat
üzemi és tanszéki instruktorok segítették.
A hallgatók szakdolgozatának témáját
és a szakágazathoz tartozó üzem egy
konkrét gyakorlati problémájának a
megoldása adta.
A gazdasági kívánalmaknak megfelelõen
szervezõdtek az új szakok. Megjelentek és
nagyobb súlyt kaptak a gazdasági, vezetési
ismeretek, a számítástechnika alkalmazása,
az emelt szintû nyelvi képzés.
A képzés az 1981/82-es tanévben indult -
minisztériumi engedélyek alapján - a Metallurgiai
szak vas-, acél- és fémkohászati,
valamint az Üzemgépészeti szak fémszerkezetgyártási
ágazatának 20-20 hallgatójával.
A Metallurgiai szak tantárgyi elõírásai
a szakmai gyakorlattal kapcsolatban a következõket
tartalmazzák:
Szakmai gyakorlat
Elsõ periódus (3. félév):
Fizikai munka jellegû gyakorlat az ércelõkészítõ,
kohó- acélmû, szinesfémkohászati
üzemekben, azzal a céllal, hogy a hallgatók
megismerjék gyakorlatban a technológiai folyamatot
és azok berendezéseit. Megismerjék a dolgozó
kollektívák életét és az üzemek
belsõ szervezetét. Az üzemi napi munka mellett
egyéni feladatot dolgoznak ki, mely valamely üzem
kritikai jellegû technológiai leírása
ésszerûsítési javaslatokkal kiegészítve.
A feladatot állandó üzemi és tanszéki
instruktor segítségével készítik.
A periódus végén üzemi és intézményi
szakemberekbõl álló bizottság elõtt
vizsgát tesznek a hallgatók. A vizsgán az
üzemben megszerzett technológiai, berendezési,
szervezési ismeretekrõl adnak számot.
Második periódus (6. félév):
Üzemmérnök-gyakornokként töltik a
hallgatók az elõbb felsorolt üzemekben fõiskolát
vagy egyetemet végzett vezetõk mellett abból
a célból, hogy megismerjék az üzem irányítási,
üzemeltetési és szervezési problémáit.
A felelõs vezetõ megbízásából
napi részfeladatokat önállóan oldanak
meg. Az üzem irányításának, üzemeltetésének
ésszerûsítésére, illetve fejlesztésére
vonatkozó témában önálló
feladatot dolgoznak ki üzemi és intézményi
instruktorok segítségével. A gyakorlat végén
az elõzõ periódushoz hasonlóan bizottság
elõtti vizsgán adnak számot a tanultakról.
Szakdolgozat
Anyaga igazodik a szakmai gyakorlat második, de lehetõség
szerint már az elsõ periódusban kidolgozott
feladathoz. Az 5. félév végén kapják
kézhez a hallgatók. A dolgozat sikeres elkészítése
az államvizsgára-bocsátás feltétele.
Az Üzemgépészeti Szak dokumentumai szerint:
Szakmai gyakorlatok
Az elsõ gyakorlati periódusban fizikai
munkát végeznek fémszerkezet-gyártó
üzemekben. Munkavégzés közben megismerik
a fémszerkezet-gyártás alapfogásait,
a dolgozó kollektíva életét, az üzem
szervezeti felépítését, a napi termelõ
munka mûszaki-, gazdasági-, szociális feltételeit.
Üzemi munkájuk mellett egyéni feladatot kapnak,
mely az üzem technológiája egy részének
kritikai jellegû kiírását tartalmazza,
a hallgató ésszerûsítési javaslataival
együtt. A feladatot üzemi és intézményi
instruktorok irányításával dolgozzák
ki.
A második periódusban fémszerkezetgyártó üzemekben fõiskolát, vagy egyetemet végzett mûszaki vezetõ mellett dolgoznak. Munkájuk során az üzem, vagy részleg irányításával kapcsolatos részfeladatokat önállóan oldanak meg. Megismerik az üzem irányításával, a gyártás és gyártmány fejlesztésével kapcsolatos problémákat és azok megoldásának módjait. Napi tevékenységük mellett a termelés irányításával, fejlesztésével kapcsolatos konkrét feladatot dolgoznak ki üzemi és intézményi instruktorok irányításával.
Mindkét gyakorlati periódus végén
üzemi és intézményi szakemberekbõl
álló bizottság elõtt tesznek vizsgát
a gyakorlat során megszerzett ismeretekbõl.
Szakdolgozat
A dolgozat témája kapcsolódik a második
gyakorlati periódusban kidolgozandó feladathoz,
de lehetõleg az elsõ periódushoz is. A témát
ezért az 5. félév végén megkapják
a hallgatók. A dolgozat eredményes kidolgozása
az államvizsgára bocsátás feltétele.
Az "ipari hátterû képzés"
eredményes és sikeres volt. A rendszerváltással
kapcsolatos változások miatt azonban "elhalt".
4./ A DUNAFERR és a felsõoktatás
kapcsolata a 90-es években:
A DUNAFERR talponmaradásának a kohászati
recesszió, az ipari termelésnek a rendszerváltást
követõ megtorpanása, válságos
évei ellenére sok oka volt, de néhány
kiemelhetõ.
Meghatározó volt az a vezetõi felfogás, ami a válságból kivezetõ utat nem az akkor elterjedt foglalkoztatási megoldásokban kereste.
Pozitív hatásuk volt azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek már a 80-as években a világpiacon való megmérettetést, megjelenést célozták meg.
A vállalatcsoport humánstratégiája
célul tûzte ki a piacgazdaság mûködéséhez
szükséges ismeretek minél gyorsabban történõ
megszer-zését.
A DUNAFERR (a volt Dunai Vasmû) vezetõinek, szellemi
alkalma-zottainak iskolázottságának vizsgálata
sürgette a megoldások keresését.
Valamennyien a szocialista Magyarország felsõoktatásának
rendszerébõl kerültek ki, melynek jellemzõje
volt egy-egy szakma szinvonalas tanítása, így
pl. a jó mérnöki tudás megszerzése
is, de a gazdaság jellege miatt is hiányoztak, alig
voltak fellelhetõk azok az ismeretek, amelyek a piacgazdaság
kiépülésével együtt azonnal hiányként
megjelentek.
Próbálkozás a 90-es évek
elején: a DUNAFERR Egyetem Alapítvány
1990-ben hozta létre az akkor még Dunai Vasmû
a DUNAFERR Egyetem alapítványt.
Az alapítvány célul tûzte ki, hogy
a vállalatnál a felsõfokú végzettséggel
rendelkezõ szakemberek másod-, illetve harmaddiplomás
képzésének feltételrendszerét
kiépítve biztosítsa mindazon ismereteket,
amelyek a piacgazdaság mûködéséhez
szükségesek.
Az alapítvány próbálkozott kihelyezett
tagozatok indításával (Budapesti
Mûszaki Egyetem: kiegészítõ gépészmérnökképzés,
Pénzügyi és Számviteli Fõiskola:
mérnöküzemgazdász képzés).
szaktanfolyamok szervezésével
(Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem KTJ: Felsõfokú marketing, majd marketing menedzser képzés)
KOTK - Felsõfokú külkereskedelmi áruforgalom,
Külkereskedelmi Fõiskola: Nemzetközi piackutató
reklámszervezõ),
szakmérnökképzéssel
(Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Fõiskolai
Kar: Környezetvédelmi szakmérnök).
Közben a fõiskolák, egyetemek, a magyar felsõoktatás
is elindult egy átalakulásai folyamatban.
A DUNAFERR vezetõ- és szellemi állományának
jellmezõi.
A DUNAFERR Rt. felsõszintû vezetésének
- 36 %-nak alapdiplomáját a helyi fõiskola adta,
- 64 % másutt szerzett diplomát.
A nagyobb létszámú felsõszintû
vezetésnél (menedzserek, ügyvezetõ igazgatók,
intézetvezetõk is nagy arányt tesz ki a helyi
fõiskolai szintû alapdiploma) - abban is a legnagyobb
arányt a gépész diploma adja.
A DUNAFERR vállalatcsoport összdiplomásait elemezve 33 %-a dunaújvárosi fõiskolán végzett, 67 % jött más egyetemrõl, fõiskoláról.
Ennek Kft-k szerinti bontása is rendelkezésre áll.
Igy a DUNAFERR és a felsõoktatás kapcsolatrendszerének
kiépítésekor egyrészt az itt lévõ
vezetõállomány alapképzettségének,
másrészt a vállalatcsoport stratégiai
céljainak alárendelten alakítottuk és
alakítjuk az együttmûködés formáit.
A DUNAFERR vállalatcsoport stratégiai partnerei a felsõoktatásból:
Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Fõiskolai Kar
Miskolci Egyetem
Budapesti Mûszaki Egyetem
Budapesti Közgazdaságtudományi egyetem
Janus Pannonius Tudományegyetem
Az együttmûködés tartalmi formáinak
kialakítására keretszerzõdéseket
hoztunk létre.
Az együttmûködés fõ területei:
- oktatás és továbbképzés,
- tudományos kutatás és mûszaki fejlesztés
Az oktatás és továbbképzés
Nagy figyelmet fordítunk a szellemi munkakörben
foglalkoztatottak utánpótlására.
Ennek eszközei:
- DUNAFERR díj alapítása (kíváló hallgatóknak)
- szakdolgozatok díjazása
- ösztöndij biztosítása
- konzulensi feladatok ellátása
- munkahely felajánlása
- "szendvicsképzés" bevezetése (fél év gyakorlat a DUNAFERR-nél)
- a DUNAFERR munkatársai részt vesznek tantervek, tantárgyprog-
ramok, tematikák, célkitûzések
véleményezésében
Az egyetemek, fõiskolák vállalják:
A tudományos kutatás, mûszaki fejlesztés
terén
Cél:
Úgy itéljük meg, hogy a DUNAFERR és
a felsõoktatás kapcsolatrendszere minden, az együttmûködésben
résztvevõ fél számára eredményeket
és sikert hozhat.
A termelõszférában felerõsítheti
az innovációs folyamatokat, hiszen a DUNAFERR célja
a XXI. század kohászatának megteremtése.
A felsõoktatási intézmények e kapcsolat
révén közelebb kerülhetnek a valós
folyamatokhoz, részt vehetnek problémák megoldásában.
Hallgatóik pedig már tanulmányi idõszakuk
alatt közvetlen tapasztalatot szerezhetnek jövendõ
szakmájukról.
Összességében a támogatás egy
befektetés. Jó befektetés, hiszen jól
képzett szakembert kapni mindig olcsóbb, mint gyengén
képzettet tovább oktatni, ami alacsonyabb termelékenységgel,
munkaidõkieséssel jár.
A gazdálkodási szféra képes arra,
hogy azzal segítse a felsõoktatás átalakulási
folyamatát, hogy új igényeket fogalmaz meg
a végzettekkel kapcsolatban.
A felsõoktatás progresszív vezetõi
számára segítséget, támogatást,
érveket adhat az ipar elvárása, hogy az "elefántcsonttorony"
megváltozzon.
Az együttmûködés így nem a hagyományos
"jótékonysági kapcsolat" egy megjelenési
formája, hanem a kölcsönös elõnyök
alapján történõ együttmûködés,
ami pénzben kifejezhetõ elõnyöket ad
a gazdálkodási szférának, aminek pontos
kimutatása ugyan nehéz, akárcsak az elmaradt
haszoné.
Továbbra is az a felfogásunk, hogy ha egy vállalkozó
szervezet, különösen ha ekkora nagyságrendû,
mint a DUNAFERR, nem foglalkozik gazdasági, társadalmi
környezetével (az adott régióval, az
országos közeggel), a körülötte lévõ
környezet lepusztulása elértéktelenítheti
saját féltve óvott vagyonát.
Ezért a DUNAFERR számára komoly gazdasági
érdek, hogy legyen mellette felsõoktatási
bázis, helyi szinten és országosan egyaránt.
5./ "Az oktatás és gazdaság kapcsolatainak erõsítése" címû Phare prog-
ramban való részvétel.
A DUNAFERR-nek a Budapesti Mûszaki Egyetemmel kialakított
együttmûködése adta meg az alapot a Phare
1. (A felsõoktatás és a gazdaság kapcsolata)
program keretében a "szendvics típusú
mérnökképzés szervezeti kereteinek megteremtésében,
környezet-fejlesztésben és a képzés
megindításában történõ
együttmûködésnek.
A SANDWICH projekt konzorciumát négy féle
intézmény alkotta: a Budapesti Mûszaki Egyetem,
a CNAM (francia felnõttképzési intézet),
vállalkozási szervezetek és a jelentõs
vállalkozói szervezetek és a jelentõs
vállalkozások között a DUNAFERR.
A konzorcium nyert a pályázaton, így 1995. õszétõl elindulhatott a program elõkészítése.
A program általános leírása a következõ:
A Budapesti Mûszaki Egyetem az 1996-os tanévben alternáló
graduális mérnökképzési forma
bevezetését tervezi.
Célkitûzések
A hazánkban folyó gazdasági átalakulás
folyamata indokolja az ipar (szélesebb értelemben
tekintett vállalkozói szféra) és az
egyetemek kapcsolatának szorosabbá tételét,
az oktatás gyorsabb reagálását a felmerülõ
szakember igényekre, a két terület közötti
tartós intézményes, személyes kapcsolatrendszer
kialakulását. Az elõbbi célok megvalósításában
fontos szerepet játszhat egy új típusú
gyakorlat orientált diplomás mérnökképzési
forma meghonosítása, amely a nemzetközi gyakorlatban
már igazolta életképességét.
A képzés a hagyományos mûszaki oktatás
második felét, a szakosodási részt
érinti. Lényege, hogy az oktatás részben
az egyetemen, részben a vállalkozásoknál
oktatók, illetve tutorok irányításával
folyik.
Tanulók
A képzés jó képességû,
gyakorlat orientált hallgatói réteg számára
tervezett. A felvétel feltétele felsõfokú
mûszaki alapképzés megléte (pl. BME
elsõ 4-6 szemeszter) mûszaki jellegû felsõfokú
végzettség, poszt-szekunder végzettség.
A tanulók kiválasztását az érdekelt
vállalkozás illetve az egyetem közösen
végzi.
Tananyag
Két modult tartalmaz. Az egyik mûszaki jellegû
(a vállalkozások igényeinek figyelembevételével
- jelenleg a BME rendelkezik már felkéréssel
környezettechnika, tartószerkezetek, rendszer és
irányítástechnika témában),
a másik menedzsment, marketing tanulmányok (középvezetõi
réteg részére). Az oktatásban kiemelt
szerep jut az idegen nyelvû kommunikációs
készség fejlesztésének.
Oktatás
A képzés tervezett ideje 4-6 szemeszter. Az oktatás
szendvics kurzus jelleggel részben az egyetemen, részben
a vállalatoknál folyik (fele-fele idõben).
Módszertani téren fontos elem a vállalati,
illetve egyetemi tutorok jelenléte. A tanuló folyamatos
kapcsolatban áll munkaadójával, akadémiai
tanulmányai mellett konkrét feladatokat old meg
munkahelyén.
Megvalósítás
Az oktatást az EU országok, elsõsorban a nagy múltú francia CNAM, tapasztalatainak figyelembevételével szervezi az egyetem. A tanulmányok
egységes szervezeti keretek között, közös
módszertani alapon folynak, viszont nagyfokú rugalmassággal
a képzés ideje, helye, stb. tekintetében.
Az alaptervezet diplomás képzéssel számol,
de vállalati igényre az egyetem kész más
formák megszervezésére is.
Finanszírozás
A képzés bevezetõ szakasza élvezi a Francia Külügyminisztérium pénzügyi támogatását. A BME megpályázza a képzés támogatását a PHARE "A felsõoktatás és a gazdaság együttmûködése" alprogram keretében. Számítunk az érdekelt vállalkozások anyagi hozzájárulására is.
A pályázatot egy konzorcium adja be, melynek tervezett
tagjai: BME (koordinátor), CNAM, GVK, érdekelt vállalkozások,
egyéb érdeklõdõ szervezetek.
Elõnyök
Az elõbbieken túl:
Vállalkozási: közvetlenül és folyamatosan használható szakembereket kapnak, meglevõ szakembereik az igényeknek megfelelõ továbbképzését biztosíthatják kis költség ráfordításával.
Tanulói: egyedi képzés keretében,
lényegesen motiváltabban, nemzetközi keretek
között folytatja tanulmányait. Lehetõsége
van leendõ munkakörére mind elméletben,
mind gyakorlatban felkészülni.
Csatlakozás a programhoz:
Több szinten lehetséges
6./ A "SANDWICH" projekt DUNAFERR-es rendszere
A DUNAFERR 1997. elsõ félévétõl három szakmai modul indításában érdekelt:
- környezettechnika
- acélszerkezetek
- folyamatirányítás
A vállalatcsoport szakemberei 1996. õszétõl
résztvesznek a modulok tantervi kidolgozásában
is, a Budapesti Mûszaki Egyetem tanszékeivel közösen.
A DUNAFERR tanulmányi szerzõdést köt a programban résztvevõ hallgatókkal.
Ebben vállalja, hogy
A képzés támogatására szakmai
központokat hoz létre. A szakmai központok
feladata, hogy a hallgatók számára vállalatcsoport
szinten tegyék lehetõvé a tájékozódást.
A szakmai központok felkért szakemberei együttmûködnek
az egyetemmel a szakmai programok elméleti és gyakorlati
megtervezésében, lebonyolításában.
A gyakorlati hátteret a vállalatcsoport társaságai
adják. A felkért ipari tutorok a társaságok
személyügyi vezetõi, akik mind mûszaki,
mind humánpolitikai téren képesek segítséget
nyújtani és hallgatóknak.
A 9. félévben a hallgatók ismét az
egyetemen tanulnak. A hallgatók és a társaságok
közös megegyezése alapján erre az idõszakra
is köthetõ tanulmányi szerzõdés,
amely a 10. félévre is érvényes és
az egyetemi tanulmányokat követõ munkaviszony
alapját képezheti.
A hallgatók a 10. félévben ismét a
DUNAFERR-nél dolgoznak. Ekkor a szakdolgozataik képezik
a tevékenység alapját. A legeredményesebb
szakdolgozatot írók külön jutalomban részesülhetnek.
Az együttmûködés keretében a közös
cél, hogy a hallgatók jó szinvonalú
szakmai felkészültséggel rendelkezzenek, erõs
elemzõkészséggel, jó kommunikációs
képességgel, gyakorlatiassággal érettek
legyenek az önálló munkára, döntésképesek
legyenek, legyen képességük a csoportmunkára.
A DUNAFERR célja, hogy hozzájáruljon ahhoz,
hogy a hallgatók olyan szakemberekké váljanak,
akik
- a világgazdaság szintjén
- Makrogazdasági szinten
- A vállalat közvetlen környezetében
- A vállalati folyamatok szintjén
Mindezek alapján a DUNAFERR kiemelkedõen fontosnak
tartja a menedzsment, a kommunikáció, az idegen
nyelv oktatását.