Az elõzmények

1. A DUNAFERR Dunai Vasmû Részvénytársaság és a felsõoktatás kapcsolata, az "ipari hátterû képzés"

A DUNAFERR Rt. elõdjének, a Dunai Vasmûnek hosszú múltra vezethetõ vissza a kapcsolata a felsõoktatással.

A dunaújvárosi fõiskola létét a Dunai Vasmûben megfogalmazott igényeknek köszönheti.

Azzal a céllal jött létre a Felsõfokú Kohóipari Technikum 1962-ben, hogy a Dunai Vasmû és a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vaskohászati vállalatai számára képezzen szakembereket.

A termelési gyakorlatok jórészt a Dunai Vasmû gyárrészlegeinél zajlottak. A diplomadolgozatok témáit legtöbbször egy-egy vasmûs probléma vagy helyzetelemzés adta. A fõiskola tanmûhelyének kialakításában is jelentõs szerepet töltött be a vállalat.

A fõiskola és a Dunai Vasmû kapcsolatában új színteret az "ipari hátterû" képzés bevezetése jelentette, amely a mostani szendvicsképzés elõzményének is tekinthetõ.

A fõiskola akkori igazgatója, dr. Molnár László kezdeményezésére a hallgatók a képzési idõ 3. és 6. félévét üzemben töltötték. Munkájukat üzemi és tanszéki instruktorok segítették. A hallgatók szakdolgozatának témáját a szakágazathoz tartozó üzem egy konkrét gyakorlati problémájának a megoldása adta.

A gazdasági kívánalmaknak megfelelõen szervezõdtek az új szakok. Megjelentek és nagyobb súlyt kaptak a gazdasági, vezetési ismeretek, a számítástechnika alkalmazása, az emelt szintû nyelvi képzés.

Az új típusú oktatás az 1981/82-es tanévben kezdõdött -minisztériumi engedélyek alapján - a Metallurgiai szak vas-, acél- és fémkohászati, valamint az Üzemgépészeti szak fémszerkezetgyártási ágazatának húsz-húsz hallgatójával.

Az elsõ ipari félévben a hallgatók fizikai munkát végeztek, hogy ezáltal is megismerjék a technológiai folyamatot, az üzem belsõ szervezetét, a dolgozói kollektíva életét. A periódus végén üzemi és intézményi szakemberek elõtt technológiai, berendezés-ismereti és szervezési ismeretekrõl adtak számot.

A második ipari félévben üzemmérnök-gyakornokként dolgoztak vezetõk mellett, s részfeladatokat oldottak meg. A gyakorlat végén szintén szakmai bizottság elõtt számoltak be.

Az ipari hátterû képzés eredményes és sikeres volt, a rendszerváltással kapcsolatos változások miatt azonban megszünt.

2. A DUNAFERR és a felsõoktatás a 90-es években

A DUNAFERR a kohászati recesszió és a rendszerváltással egybeesõ ipari termelés megtorpanása ellenére talponmaradt. Vegyük sorra a legfontosabb körülményeket, illetve okokat:

Meghatározó volt az a vezetõi felfogás, amely a válságból kivezetõ utat nem az akkor elterjedt foglalkoztatási megoldásokban kereste.

A vállalatcsoport humánstratégiája célul tûzte ki a piacgazdaság mûködéséhez szükséges ismeretek minél gyorsabb megszerzését, a piacgazdaság technikáinak megismerését.

A DUNAFERR-ben stratégiai kérdéssé vált az oktatás akkor, amikor az országban mindenki más azzal foglalkozott, hogy oktatási bázisait, tanmûhelyeit eladja, leéptse.

Az oktatáson belül pedig éppen a felsõoktatással kapcsolatos viszonyunkon igyekeztünk változtatni.

Természetes, hogy a DUNAFERR vezetõi, szellemi alkalmazottai valamennyien a szocialista Magyarország felsõoktatásának rendszerébõl kerültek ki, amely a tervgazdaság mûködésének technikáit tanította,s amelynek jellemzõje volt egy-egy szakma sznvonalas tanítása. A jó mérnöki tudás elsajáttásához hiányoztak bizonyos gazdasági, kereskedelmi ismeretek.

1990-ben hozta létre az akkor még Dunai Vasmû a DUNAFERR Egyetem Alapítványt.

Az alapítvány célul tûzte ki, hogy a vállalatnál a felsõfokú végzettséggel rendelkezõ szakemberek másod-, illetve harmaddiplomás képzésének feltételrendszerét kiépítve biztosítsa mindazon ismereteket, amelyek a piacgazdaság mûködéséhez, a talpon maradáshoz szükségesek.

Az alapítvány egyetemek, fõiskolák kihelyezett tagozatainak indításával próbálkozott, így a Budapesti Mûszaki Egyetem kiegészítõ gépészmérnök képzését, a Pénzügyi és Számviteli Fõiskola mérnöküzemgazdász képzését indította el, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemmel marketing kurzust, majd más intézményekkel külkereskedelmi áruforgalmi, nemzetközi piackutató képzést indított, s a dunaújvárosi fõiskolával közösen környezetvédelmi szakmérnök képzést szervezett.

Emellett nagy létszámban tanultak a vállalat szakemberei idegen nyelvet, számítástehnikát és informatikát.

A folyamatosan megalakuló DUNAFERR társaságok vezetõ szakembereit íly módon már képzett munkatársak adták.

Közben a fõiskolák, egyetemek, a hazai felsõoktatási intézmények is elindultak egy átalakulási folyamatban. Ennek hatására a 90-es évek közepétõl ismét megváltoztattuk kapcsolatrendszerünket a magyar felsõoktatással. Úgy gondoltuk, ahelyett, hogy a DUNAFERR képezze tovább a végzett diplomásokat, hatékonyabb forma, ha már a képzés folyamatára stratégiai együttmûködést alakítunk ki azokkal az egyetemekkel és fõiskolákkal, ahonnan a legtöbb szakember érkezik.

A DUNAFERR vállalatcsoport stratégiai partnerei a felsõoktatásból a Miskolci Egyetem és annak Dunaújvárosi Fõiskolai Kara, a Miskolci Egyetem (ME), a Budapesti Mûszaki Egyetem (BME), a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE), a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE).

Az egyetemekkel kötött keretszerzõdések mind az oktatás és továbbképzés, mind pedig a tudományos kutatás és mûszaki fejlesztés legfontosabb irányait tartalmazzák.

Különféle eszközökkel ösztönözzük értelmiségi szakember- utánpótlásunkat, így a kiváló hallgatóknak DUNAFERR-díjat adományozunk, szakdolgozatokat díjazunk, ösztöndijat biztosítunk, szakembereink konzulensi feladatokat látnak el. Munkatársaink bekapcsolódnak az oktatás folyamatába óraadóként és államvizsga bizottsági tagként. Az egyetemek tanárai szerepet vállalnak szakembereink tudományos minõsítésében, folyamatosan tájékoztatást adnak egy-egy tudományág fejlõdési irányairól, részt vesznek a DUNAFERR képzési munkájában. Közös kutatási területeket alakítottunk ki és közösen pályázunk.

A DUNAFERR és a felsõoktatás kapcsolatrendszere mindkét - az együttmûködésben résztvevõ - fél számára eredményeket és sikert hoz.

A "Szendvicsképzés"

A DUNAFERR-nek a Budapesti Mûszaki Egyetemmel kialakított együttmûködése adta meg az alapot - a PHARE 1. - "Az oktatás és gazdaság kapcsolatainak erõsítése" címû program keretében a "szendvics"-típusú mérnökképzés szervezeti kereteinek megteremtéséhez, a környezetfejlesztésben és a képzés megindításában történõ együttmûködéshez.

A SANDWICH projekt konzorciumát több intézmény alkotja: a Budapesti Mûszaki Egyetem, a CNAM (Conservatoire National des Arts et Mitiers) francia felnõttképzési intézet, vállalkozási szervezetek, köztük a DUNAFERR.

A konzorcium nyert a pályázaton, így 1995 õszétõl elindulhatott a program elõkészítése, amely a Budapesti Mûszaki Egyetemen az 1996-os tanévben megkezdett alternáló graduális mérnökképzési forma megteremtésére irányult.

1. Tervek, célkitûzések

A hazánkban folyó gazdasági átalakulás folyamata indokolja az ipar (szélesebb értelemben tekintett vállalkozói szféra) és az egyetemek kapcsolatának szorosabbá tételét, az oktatás gyorsabb reagálását a

felmerülõ szakember-igényekre, és a két terület közötti tartós, intézményes, személyes kapcsolatrendszer kialakulását. Az elõbbi célok megvalósításában fontos szerepet játszhat egy új típusú gyakorlatorientált diplomás mérnökképzési forma meghonosítása, amely nemzetközi téren már igazolta életképességét. A képzés a hagyományos mûszaki oktatás második felét, a szakosodási részt érinti. Lényege, hogy az oktatás részben az egyetemen, részben a vállalkozásoknál folyik oktató-tutorok és mérnök-tutorok (konzulensek) irányításával.

A képzést jó képességû, gyakorlatorientált hallgatói réteg számára tervezett. A felvétel feltétele felsõfokú mûszaki alapképzés megléte (például BME elsõ 4-6 szemeszter), mûszaki jellegû felsõfokú végzettség, poszt-szekunder végzettség. A tanulók kiválasztásáról az érintett vállalkozás, illetve az egyetem közösen dönt.

A tananyag egyrészt mûszaki jellegû, amelyet a vállalkozások igényeinek figyelembevételével dolgozunk ki - környezettechnika, tartószerkezetek, rendszer- és irányítástechnika témában -, másrészt a menedzsment- és a marketingismeretek szélesítésére irányul. Az oktatásban kiemelt szerep jut az idegen-nyelvû kommunikációs készség fejlesztésének.

Módszertani téren fontos elem a vállalati, illetve egyetemi tutorok jelenléte. A tanuló folyamatos kapcsolatban áll munkaadójával, s akadémiai tanulmányai mellett konkrét feladatokat old meg munkahelyén.

Az oktatást az Európai Unió, elsõsorban a nagy múltú francia CNAM, tapasztalatainak figyelembevételével szervezi az egyetem. A tanulmányok egységes szervezeti keretek között, közös módszertani alapon folynak, viszont nagyfokú rugalmasság jellemzi a képzés ideje, helye stb. tekintetében.

A képzés bevezetõ szakasza élvezi a Francia Külügyminisztérium pénzügyi támogatását. A BME megpályázta a képzés támogatását a PHARE "A felsõoktatás és a gazdaság együttmûködése" alprogram keretében.

2. Az új típusú képzés elõnyei, lehetõségei

Az egyetem számára a képzés lehetõséget biztosít a modern oktatási módszerek, a nyitott és távoktatás elterjesztésére, a tananyag korszerûsítésre, pótlólagos erõforrások bevonásával. A felsõoktatási intézmény a tutori kapcsolatok révén közelebb kerülhet a valós folyamatokhoz, részt vehet problémák megoldásában.

A vállalkozások közvetlenül és folyamatosan használható szakembereket kapnak, meglevõ szakembereik részére az igényeknek megfelelõ továbbképzést biztosíthatják kis költség ráfordításával. A képzés támogatása egy befektetés. Jó befektetés, hiszen jól képzett szakembert kapni mindig olcsóbb, mint gyengén képzettet tovább oktatni, ami alacsonyabb termelékenységgel, munkaidõkieséssel jár. A gazdálkodási szféra képes arra, hogy segítse a felsõoktatás átalakulási folyamatát a végzettekkel kapcsolatban új igények megfogalmazásával.

A tanulók egyedi képzés keretében, lényegesen motiváltabban, nemzetközi keretek között folytathatják tanulmányaikat. Lehetõségük van leendõ munkakörükre mind elméletben, mind gyakorlatban felkészülni. Már tanulmányi idõszakuk alatt közvetlen tapasztalatot szerezhetnek jövendõ szakmájukról.

A "SANDWICH" projekt DUNAFERR-es rendszere

A DUNAFERR 1997 elsõ félévétõl három szakmai modul indításában érdekelt: a környezettechnika, az acélszerkezetek és a folyamatirányítás modulokban.

A vállalatcsoport szakemberei 1996 õszétõl részt vesznek a modulok tantervi kidolgozásában is, a Budapesti Mûszaki Egyetem tanszékeivel közösen.

1. A DUNAFERR és a hallgatók

A hallgatók fogadása elõtt 1996 tavaszán a vállalatcsoportnál felmérést végeztünk a pályakezdõk körében. A szendvicsképzés megtervezésekor az összegzett vélemények segítették álláspontunk és módszereink kialakítását.

A felmérés néhány eleme:

A saját képességük megítélése során a megkérdezettek többsége átlagos (valamivel alatti, valamivel feletti) képességûnek tartja magát a nyelvi kifejezõképesség, az innovatív gondolkodás, a kapcsolatfenntartó képesség, a döntési képesség és a menedzselési képesség szintjén, az azonos végzettségûekhez viszonyítva.

Amikor azt vizsgáltuk, hogy saját megítélése szerint a sikeres munkavégzéshez a jelenlegi munkahelyén milyen a felkészültsége, akkor az egyetemet végzetteknél erõteljes elégedetlenség jelent meg, a legerõteljesebben az innovatív gondolkodás, a nyelvi kifejezõképesség, a menedzselési és döntési képességek szintjén.

A fõiskolát végzettek elégedettebbek a saját felkészültségükkel, a saját szintjükön.

A munkahellyel való elégedettség felmérésekor preferálták az érdeklõdésüknek megfelelõ munkát, a munkatársi kapcsolatokat, a kifutási lehetõségeket, az új ismeretek megszerzésének lehetõségét.

Csak ezt követõen tartják fontosnak az anyagiak ügyét, és a képességek fejlesztésének lehetõségét.

A jelenlegi és a szívesebben vállalt kompetenciák megítélésekor elõnyben részesítették a döntési kompetenciát, a koordinálás lehetõségeit.

Az egyetemet végzettek számára e felmérés alapján nem preferált az ellenõrzés és a végrehajtás terén kifejtett tevékenység. Ez értelmezhetõ úgy is, hogy a “beleszólás nélküli végrehajtás" nem kívánatos számukra, a részvételen alapuló együttmûködés igen.

Rendkívül figyelemre méltó azoknak az irányoknak a felvázolása, amelyben saját ismereteik fejlesztését fogalmazták meg.

A legfontosabb fejlesztendõ terület számukra a gazdálkodási ismeretek, marketing, menedzseri ismeretek, számvitel, pénzügy, minõségi ismeretek, számítógéphálózat-üzemeltetési ismeretek, környezetvédelem, kontrolling.

A vizsgálat alapján úgy döntöttünk, hogy kísérletet teszünk arra, hogy az egyetemisták pályaorientációját segítsük. Az SHL - Hungary Kft. képesség- és személyiség tesztjeit használtuk fel.

A képességtesztek segítségével felmérhetõk a munka szempontjából szükséges alapvetõ képességek, kiemelten a vezetés szempontjából legfontosabb két terület, a verbális és numerikus gondolkodás területe.

A személyiség kérdõív a vizsgált személyek közösségbeli viselkedésének jellegzetességeit tárja fel. Vizsgálja a vezetõi és a szakértõi tulajdonságok skáláját.

A felmérés eredményeit hasznosítottuk a szendvicsprojekt programjának megtervezésében, s a hallgatókkal kötött tanulmányi szerzõdésben rögzítettük az SHL-teszt elvégzésének szükségességét.

A hallgatói szerzõdések leglényegesebb pontjai:

• A DUNAFERR az ösztöndíjas részére 15000.- Ft/hó ösztöndíjat fizet az iparban töltött félévekben,
• ingyenes szállást, ebédet, munkaruhát biztosít,
• az ipari idõszak elején az SHL cég segítségével elvégzi a hallgató személyiségvizsgálatát, amely alapján szervezi a hallgatók gyakorlatát, javaslatot tesz pályaorientációjukra,
• a hallgatók számára "DUNAFERR ismeret" (vállalatismeret) címmel elméleti és gyakorlati felkészítést tart, amely kapcsolódik az egyetemi tanulmányokhoz.

A 9. félévben a hallgatók ismét az egyetemen tanulnak. A hallgatók és a társaságok közös megegyezése alapján erre az idõszakra is köthetõ tanulmányi szerzõdés, amely a 10. félévre is érvényes, és az egyetemi tanulmányokat követõ munkaviszony alapját képezheti.

A hallgatók a 10. félévben ismét a DUNAFERR-nél dolgoznak. Ekkor a szakdolgozataik elkésztése képezi tevékenységük alapját. A legeredményesebb szakdolgozatot írók külön jutalomban részesülnek.

2. A tutorok

A képzés támogatására szakmai központokat hoztunk létre. A szakmai központok feladata, hogy a hallgatók számára vállalatcsoport szinten tegyék lehetõvé a tájékozódást. A szakmai központok felkért szakemberei - a tutorok - együttmûködnek az egyetemmel a szakmai programok elméleti és gyakorlati megtervezésében, lebonyolításában.

A képzés sikere nagymértékben múlik a tutorálás rendszerén. Az ipari tutorok kiválasztásakor nagy gondot fordítottunk arra, hogy a diákokkal együttmûködõ mérnökök olyan szakemberek legyenek, akik munkájukat magas színvonalon látják el, képesek a hallgatókat megismertetni a vezetõi, a menedzsment munka napi teendõivel, valamint morális példamutatásuk segítse a hallgatókat a mérnöki és vezetõi kultúra elsajátításában. A gyakorlati hátteret a vállalatcsoport társaságai adják. A felkért ipari tutorok egyrészt a társaságok személyügyi vezetõi közül, másrészt a mérnöki gárda szakembereibõl kerültek ki.

Az együttmûködés szerint a közös cél, hogy a hallgatók jó sznvonalú szakmai felkészültséggel rendelkezzenek, erõs elemzõkészséggel, jó kommunikációs készséggel, gyakorlatiassággal érettek legyenek az önálló munkára, döntésképesek legyenek, legyen képességük a csoportmunkára.

A DUNAFERR célja hozzájárulni ahhoz, hogy a hallgatók olyan szakemberekké váljanak, akik

- a világgazdaság szintjén

• képesek a világgazdaság törvényszerûségeinek a felismerésére,
• ismerik a világgazdaság versenystratégiai kihívásait, a multinacionális cégek sajátosságait, fejlõdési irányait,
• megértik az integrációs rendszerek mûködését,
• képesek a magyar vállalkozások beilleszkedésében közremûködni,

- makrogazdasági szinten

• ismerik a vállalkozások külsõ környezeti tényezõit,
• az ország belsõ egyensúlyi problémáit,
• a magyar gazdaság mûködõképességének kritikus pontjait,
• a támogatási rendszereket,

- a vállalat közvetlen környezetében

• ismerik a vevõket, szállítókat s ezek elvárásait,
• az ágazati sajátosságokat,
• a vállalat mûködtetését befolyásoló szabályozó rendszereket,

- a vállalati folyamatok szintjén

• képesek megtervezni és megszervezni a vállalkozásokban lezajló bõvített újratermelés folyamatát.

Mindezek alapján a DUNAFERR kiemelkedõen fontosnak tartja a menedzsment ismeretek, a kommunikáció, az idegen nyelv elsajátítását, s ezen tapasztalatok megszerzésére a gyakorlati oktatás lehetõségein túlmenõen távoktatás formájában is alkalmat biztosítunk a képzésben résztvevõk számára.

3. A megoldandó feladatok

1997 februárjától, ill. márciusától tizenöt építõ- és gépészmérnök hallgató kezdte meg ipari félévét a DUNAFERR társaságainál, azaz a DUNAFERR Acélmûvek Kft., a DWA Hideghengermû Kft, a DBK Kokszoló Kft., a DUNAFERR Tevezõ Iroda Kft., és a DUNAFERR Acélszerkezeti Kft. szervezeteiben.

A hallgatók által választott feladatok ezen társaságoknál felmerült problémák megoldására irányulnak, amelyek közül néhány említésre méltó:

• Kohói adagolás során képzõdõ porkibocsátás csökkentése
• A vagonbuktató térség pormegkötésére tett tanulmányok értékelése
• FAM revésvíz elvezetõ alagút felújítása (Kopásálló, szigetelt elvezetõ vályú beépítése a jelenlegi acélvályú kiváltására)
• Tolókemencék égõinél káros zajszint csökkentése
• Külsõ reveülepítõ telepen az olajleválasztás hatékonyságának javítása

A feladatok megoldásához a DUNAFERR minden lehetséges támogatást megad. A mérnök-tutorokkal, valamint az egyetemi tutorokkal való folyamatos együttmûködés mellett lehetõségük van a DUNAFERR Humán Intézet szolgáltatásainak igénybevételére, a mûszaki könyvtár használatára, a távoktatás lehetõségeinek kihasználására, nyelvi laborunkban az idegennyelv-ismeretük bõvítésére.

Az intézetben számukra kialakított számítógépes kabinetben a hallgatók nemcsak számítástechnikai tudásukat szélesíthetik, hanem az Internet hálózaton keresztül a feladatuk megoldásához szükséges további tudományos, mûszaki és gazdasági információkhoz juthatnak. A projekt idõtartama alatt "szendvics.rt@dunaferr.hu" e-mail cmen az egyetemi tutorokkal és minden diáktársukkal kapcsolatot tarthatnak.

4. Az értékelés rendszere

Annak érdekében, hogy a hallgatók fejlõdésük elõrehaladásáról folyamatosan visszajelzést kaphassanak, több lépcsõs értékelési rendszert alakítottunk ki. Az értékelésnek a célja, hogy a leendõ mérnökök havonta szembesüljenek azzal, hogy munkájukat hogyan ítélik meg a tutorok, megfelelõ lépéseket tettek-e a feladatok megoldása érdekében, kialakították-e a szükséges együttmûködést a munkaterületükön, illetve a következõ idõszakban milyen irányba kell változtatniuk munkájukon, együttmûködési készségükön, szorgalmukon vagy viselkedésükön.

A mérnökjelöltek értékelése

Az értékelés elsõ lépcsõje a mérnök-tutorok által havonta kitöltött értékelõlapon alapul (1. számú adatlap). Minden hónap végén értekezletre kerül sor, amelyen valamennyi tutor részt vesz, megbeszélik tapasztalataikat, és elmondják véleményüket a hallgatókról az értékelõlap szempontjai szerint. Ezek után minden tutor egyéni elbeszélgetés keretében megismerteti a hallgatót a róla készült értékeléssel, és közösen kialakítják a következõ idõszak feladatait, egyeztetik az elvárásokat.

Az értékelés második lépcsõje a kéthavonkénti kiértékelõlapok segítségével valósul meg (2. számú adatlap). Minden második hónap végén az egyetem tutorai és a mérnök-tutorok az általuk külön-külön kitöltött értékelõlapokat egymással egyeztetik, majd ezek után közösen beszélgetnek a hallgatóval, értékelik a feladat megoldásának addigi teljesítményét, és szintén meghatározzák a következõ idõszak követelményeit. Ez az értékelési forma lehetõséget biztosít egyrészt a hallgató munkájának folyamatos figyelemmel kísérésére, másrészt alkalmat ad az oktató és a mérnök tutor számára rendszeres szakmai és tudományos konzultációra.

Az értékelés harmadik szintje az ipari gyakorlat utolsó két hetében zajlik, az úgynevezett “szendvicskonferencia" keretében. A diákok, az egyetemi tutorok és az ipari tutorok, a Dunaferr szakembereinek, valamint a diáktársaik jelenlétében rövid prezentáció keretében adnak számot a félévben végzett munkájukról, az általuk választott feladat megoldásáról. A prezentációt megelõzõen mind az oktató, mind a mérnök-tutor értékeli dolgozatukat, a konferencián a dolgozat, a prezentáció, valamint a félév során készített értékelések összesítése alapján a tutorok együttesen értékelik a hallgatót, bemutatják neki féléves fejlõdését, s azt, hogy milyen mértékben felelt meg egy leendõ mérnökkel szembeni elvárásnak. A konferencián a legjobb mûszaki megoldást bemutató hallgató munkáját külön díjjal jutalmazza a DUNAFERR.

A mérnök-tutorok együttmûködése, értékelése

Annak érdekében, hogy az ipari tutorok felelõsségteljesen tudják végezni munkájukat, rendszeres konzultációk szükségesek a vállalat vezetõi és a tutorcsoport között. A kéthavonkénti értékeléseket követõen ezért minden esetben találkozóra kerül sor a személyügyi igazgatók, a Dunaferr Rt. humán igazgatója, valamint az ipari tutorok között. A megbeszélések témája a felhalmozott tapasztalatok, problémák, lehetõségek értékelése, s ezek alapján a következõ idõszak elvárásainak meghatározása.

A szendvics félév közepén sor kerül a tutoroknak a diákok általi értékelésére, amely szintén kérdõív formájában történik (3. számú adatlap). A kérdõív elsõsorban arra vonatkozik, hogy a diák véleménye szerint õ milyen mértékben tud együttmûködni a tutorral, alkalma van-e elegendõ idõt konzultálni vele, támogatja-e az egyéni kezdeményezéseit. Az értékeléseket a személyügyi igazgatók beszélik meg a mérnök-tutorokkal, és szükség esetén közösen megoldást keresnek a tutorálás rendszerének továbbfejlesztésére. Erre az értékelésre a félév végén szintén sort kell keríteni, hiszen a tutor ugyanolyan mértékben érdekelt a feladatmegoldásban, mint a hallgató, mivel a diák az õ vállalatának egyik fontos problémájával foglalkozik, a problémának a megoldására tesz javaslatot, s adott esetben a tutor személyes ösztönzése is függ a közös munka sikerétõl.