I. Az elõzmények | 2. |
1. A DUNAFERR Dunai Vasmû Részvénytársaság és a felsõoktatás kapcsolata, az "ipari hátterû képzés" | 2. |
2. A DUNAFERR és a felsõoktatás a 90-es években | 3. |
II. A "szendvicsképzés" | 5. |
1. Tervek, célkitûzések | 5. |
2. Az új típusú képzés elõnyei, lehetõségei | 6. |
III. A "SANDWICH" projekt DUNAFERRes rendszere | 7. |
1. A DUNAFERR és a hallgatók | 7. |
2. A tutorok | 9. |
3. A megoldandó feladatok | 11. |
4. Az értékelés rendszere | 12. |
Melléklet - Az értékelõ lapok |
Az elõzmények
1. A DUNAFERR Dunai Vasmû
Részvénytársaság és a felsõoktatás
kapcsolata, az "ipari hátterû képzés"
A DUNAFERR Rt. elõdjének, a Dunai Vasmûnek hosszú múltra vezethetõ vissza a kapcsolata a felsõoktatással.
A dunaújvárosi fõiskola létét a Dunai Vasmûben megfogalmazott igényeknek köszönheti.
Azzal a céllal jött létre
a Felsõfokú Kohóipari Technikum 1962-ben,
hogy a Dunai Vasmû és a Magyar Vas- és Acélipari
Egyesülés vaskohászati vállalatai számára
képezzen szakembereket.
A termelési gyakorlatok jórészt
a Dunai Vasmû gyárrészlegeinél zajlottak.
A diplomadolgozatok témáit legtöbbször
egy-egy vasmûs probléma vagy helyzetelemzés
adta. A fõiskola tanmûhelyének kialakításában
is jelentõs szerepet töltött be a vállalat.
A fõiskola és a Dunai Vasmû kapcsolatában új színteret az "ipari hátterû" képzés bevezetése jelentette, amely a mostani szendvicsképzés elõzményének is tekinthetõ.
A fõiskola akkori igazgatója,
dr. Molnár László kezdeményezésére
a hallgatók a képzési idõ 3. és
6. félévét üzemben töltötték.
Munkájukat üzemi és tanszéki instruktorok
segítették. A hallgatók szakdolgozatának
témáját a szakágazathoz tartozó
üzem egy konkrét gyakorlati problémájának
a megoldása adta.
A gazdasági kívánalmaknak
megfelelõen szervezõdtek az új szakok. Megjelentek
és nagyobb súlyt kaptak a gazdasági, vezetési
ismeretek, a számítástechnika alkalmazása,
az emelt szintû nyelvi képzés.
Az új típusú
oktatás az 1981/82-es tanévben kezdõdött
-minisztériumi engedélyek alapján - a Metallurgiai
szak vas-, acél- és fémkohászati,
valamint az Üzemgépészeti szak fémszerkezetgyártási
ágazatának húsz-húsz hallgatójával.
Az elsõ ipari félévben a hallgatók fizikai munkát végeztek, hogy ezáltal is megismerjék a technológiai folyamatot, az üzem belsõ szervezetét, a dolgozói kollektíva életét. A periódus végén üzemi és intézményi szakemberek elõtt technológiai, berendezés-ismereti és szervezési ismeretekrõl adtak számot.
A második ipari félévben
üzemmérnök-gyakornokként dolgoztak vezetõk
mellett, s részfeladatokat oldottak meg. A gyakorlat végén
szintén szakmai bizottság elõtt számoltak
be.
Az ipari hátterû képzés
eredményes és sikeres volt, a rendszerváltással
kapcsolatos változások miatt azonban megszünt.
2. A DUNAFERR
és a felsõoktatás a 90-es években
A DUNAFERR a kohászati recesszió
és a rendszerváltással egybeesõ ipari
termelés megtorpanása ellenére talponmaradt.
Vegyük sorra a legfontosabb körülményeket,
illetve okokat:
Meghatározó volt az a vezetõi felfogás, amely a válságból kivezetõ utat nem az akkor elterjedt foglalkoztatási megoldásokban kereste.
A vállalatcsoport humánstratégiája célul tûzte ki a piacgazdaság mûködéséhez szükséges ismeretek minél gyorsabb megszerzését, a piacgazdaság technikáinak megismerését.
A DUNAFERR-ben stratégiai kérdéssé vált az oktatás akkor, amikor az országban mindenki más azzal foglalkozott, hogy oktatási bázisait, tanmûhelyeit eladja, leéptse.
Az oktatáson belül pedig
éppen a felsõoktatással kapcsolatos viszonyunkon
igyekeztünk változtatni.
Természetes, hogy a DUNAFERR
vezetõi, szellemi alkalmazottai valamennyien a szocialista
Magyarország felsõoktatásának rendszerébõl
kerültek ki, amely a tervgazdaság mûködésének
technikáit tanította,s amelynek jellemzõje
volt egy-egy szakma sznvonalas tanítása. A jó
mérnöki tudás elsajáttásához
hiányoztak bizonyos gazdasági, kereskedelmi ismeretek.
1990-ben hozta létre az akkor
még Dunai Vasmû a DUNAFERR Egyetem Alapítványt.
Az alapítvány célul
tûzte ki, hogy a vállalatnál a felsõfokú
végzettséggel rendelkezõ szakemberek másod-,
illetve harmaddiplomás képzésének
feltételrendszerét kiépítve biztosítsa
mindazon ismereteket, amelyek a piacgazdaság mûködéséhez,
a talpon maradáshoz szükségesek.
Az alapítvány egyetemek, fõiskolák kihelyezett tagozatainak indításával próbálkozott, így a Budapesti Mûszaki Egyetem kiegészítõ gépészmérnök képzését, a Pénzügyi és Számviteli Fõiskola mérnöküzemgazdász képzését indította el, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemmel marketing kurzust, majd más intézményekkel külkereskedelmi áruforgalmi, nemzetközi piackutató képzést indított, s a dunaújvárosi fõiskolával közösen környezetvédelmi szakmérnök képzést szervezett.
Emellett nagy létszámban tanultak a vállalat szakemberei idegen nyelvet, számítástehnikát és informatikát.
A folyamatosan megalakuló
DUNAFERR társaságok vezetõ szakembereit íly
módon már képzett munkatársak adták.
Közben a fõiskolák,
egyetemek, a hazai felsõoktatási intézmények
is elindultak egy átalakulási folyamatban. Ennek
hatására a 90-es évek közepétõl
ismét megváltoztattuk kapcsolatrendszerünket
a magyar felsõoktatással. Úgy gondoltuk,
ahelyett, hogy a DUNAFERR képezze tovább a végzett
diplomásokat, hatékonyabb forma, ha már a
képzés folyamatára stratégiai együttmûködést
alakítunk ki azokkal az egyetemekkel és fõiskolákkal,
ahonnan a legtöbb szakember érkezik.
A DUNAFERR vállalatcsoport
stratégiai partnerei a felsõoktatásból
a Miskolci Egyetem és annak Dunaújvárosi
Fõiskolai Kara, a Miskolci Egyetem (ME), a Budapesti Mûszaki
Egyetem (BME), a Budapesti Közgazdaságtudományi
Egyetem (BKE), a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE).
Az egyetemekkel kötött
keretszerzõdések mind az oktatás és
továbbképzés, mind pedig a tudományos
kutatás és mûszaki fejlesztés legfontosabb
irányait tartalmazzák.
Különféle eszközökkel
ösztönözzük értelmiségi szakember-
utánpótlásunkat, így a kiváló
hallgatóknak DUNAFERR-díjat adományozunk,
szakdolgozatokat díjazunk, ösztöndijat biztosítunk,
szakembereink konzulensi feladatokat látnak el. Munkatársaink
bekapcsolódnak az oktatás folyamatába óraadóként
és államvizsga bizottsági tagként.
Az egyetemek tanárai szerepet vállalnak szakembereink
tudományos minõsítésében, folyamatosan
tájékoztatást adnak egy-egy tudományág
fejlõdési irányairól, részt
vesznek a DUNAFERR képzési munkájában.
Közös kutatási területeket alakítottunk
ki és közösen pályázunk.
A DUNAFERR és a felsõoktatás
kapcsolatrendszere mindkét - az együttmûködésben
résztvevõ - fél számára eredményeket
és sikert hoz.
A "Szendvicsképzés"
A DUNAFERR-nek a Budapesti Mûszaki
Egyetemmel kialakított együttmûködése
adta meg az alapot - a PHARE 1. - "Az oktatás és
gazdaság kapcsolatainak erõsítése"
címû program keretében a "szendvics"-típusú
mérnökképzés szervezeti kereteinek megteremtéséhez,
a környezetfejlesztésben és a képzés
megindításában történõ
együttmûködéshez.
A SANDWICH projekt konzorciumát
több intézmény alkotja: a Budapesti Mûszaki
Egyetem, a CNAM (Conservatoire National des Arts et Mitiers) francia
felnõttképzési intézet, vállalkozási
szervezetek, köztük a DUNAFERR.
A konzorcium nyert a pályázaton,
így 1995 õszétõl elindulhatott a program
elõkészítése, amely a Budapesti Mûszaki
Egyetemen az 1996-os tanévben megkezdett alternáló
graduális mérnökképzési forma
megteremtésére irányult.
1. Tervek, célkitûzések
A hazánkban folyó gazdasági átalakulás folyamata indokolja az ipar (szélesebb értelemben tekintett vállalkozói szféra) és az egyetemek kapcsolatának szorosabbá tételét, az oktatás gyorsabb reagálását a
felmerülõ szakember-igényekre,
és a két terület közötti tartós,
intézményes, személyes kapcsolatrendszer
kialakulását. Az elõbbi célok megvalósításában
fontos szerepet játszhat egy új típusú
gyakorlatorientált diplomás mérnökképzési
forma meghonosítása, amely nemzetközi téren
már igazolta életképességét.
A képzés a hagyományos mûszaki oktatás
második felét, a szakosodási részt
érinti. Lényege, hogy az oktatás részben
az egyetemen, részben a vállalkozásoknál
folyik oktató-tutorok és mérnök-tutorok
(konzulensek) irányításával.
A képzést jó képességû, gyakorlatorientált hallgatói réteg számára tervezett. A felvétel feltétele felsõfokú mûszaki alapképzés megléte (például BME elsõ 4-6 szemeszter), mûszaki jellegû felsõfokú végzettség, poszt-szekunder végzettség. A tanulók kiválasztásáról az érintett vállalkozás, illetve az egyetem közösen dönt.
A tananyag egyrészt mûszaki jellegû, amelyet a vállalkozások igényeinek figyelembevételével dolgozunk ki - környezettechnika, tartószerkezetek, rendszer- és irányítástechnika témában -, másrészt a menedzsment- és a marketingismeretek szélesítésére irányul. Az oktatásban kiemelt szerep jut az idegen-nyelvû kommunikációs készség fejlesztésének.
Módszertani téren fontos
elem a vállalati, illetve egyetemi tutorok jelenléte.
A tanuló folyamatos kapcsolatban áll munkaadójával,
s akadémiai tanulmányai mellett konkrét feladatokat
old meg munkahelyén.
Az oktatást az Európai
Unió, elsõsorban a nagy múltú francia
CNAM, tapasztalatainak figyelembevételével szervezi
az egyetem. A tanulmányok egységes szervezeti keretek
között, közös módszertani alapon folynak,
viszont nagyfokú rugalmasság jellemzi a képzés
ideje, helye stb. tekintetében.
A képzés bevezetõ
szakasza élvezi a Francia Külügyminisztérium
pénzügyi támogatását. A BME megpályázta
a képzés támogatását a PHARE
"A felsõoktatás és a gazdaság
együttmûködése" alprogram keretében.
2. Az új típusú képzés elõnyei, lehetõségei
A vállalkozások
közvetlenül és folyamatosan használható
szakembereket kapnak, meglevõ szakembereik részére
az igényeknek megfelelõ továbbképzést
biztosíthatják kis költség ráfordításával.
A képzés támogatása
egy befektetés. Jó befektetés, hiszen jól
képzett szakembert kapni mindig olcsóbb, mint gyengén
képzettet tovább oktatni, ami alacsonyabb termelékenységgel,
munkaidõkieséssel jár. A gazdálkodási
szféra képes arra, hogy segítse a felsõoktatás
átalakulási folyamatát a végzettekkel
kapcsolatban új igények megfogalmazásával.
A tanulók egyedi
képzés keretében, lényegesen motiváltabban,
nemzetközi keretek között folytathatják
tanulmányaikat. Lehetõségük van leendõ
munkakörükre mind elméletben, mind gyakorlatban
felkészülni. Már
tanulmányi idõszakuk alatt közvetlen tapasztalatot
szerezhetnek jövendõ szakmájukról.
A "SANDWICH" projekt
DUNAFERR-es rendszere
A DUNAFERR 1997 elsõ félévétõl
három szakmai modul indításában érdekelt:
a környezettechnika, az acélszerkezetek és
a folyamatirányítás modulokban.
A vállalatcsoport szakemberei
1996 õszétõl részt vesznek a modulok
tantervi kidolgozásában is, a Budapesti Mûszaki
Egyetem tanszékeivel közösen.
1. A DUNAFERR és a hallgatók
A hallgatók fogadása
elõtt 1996 tavaszán a vállalatcsoportnál
felmérést végeztünk a pályakezdõk
körében. A szendvicsképzés megtervezésekor
az összegzett vélemények segítették
álláspontunk és módszereink kialakítását.
A felmérés néhány
eleme:
A saját képességük
megítélése során a
megkérdezettek többsége átlagos (valamivel
alatti, valamivel feletti) képességûnek tartja
magát a nyelvi kifejezõképesség, az
innovatív gondolkodás, a kapcsolatfenntartó
képesség, a döntési képesség
és a menedzselési képesség szintjén,
az azonos végzettségûekhez viszonyítva.
Amikor azt vizsgáltuk, hogy
saját megítélése szerint a sikeres
munkavégzéshez a jelenlegi munkahelyén milyen
a felkészültsége, akkor az egyetemet végzetteknél
erõteljes elégedetlenség jelent meg, a legerõteljesebben
az innovatív gondolkodás, a nyelvi kifejezõképesség,
a menedzselési és döntési képességek
szintjén.
A fõiskolát végzettek
elégedettebbek a saját felkészültségükkel,
a saját szintjükön.
A munkahellyel való elégedettség felmérésekor preferálták az érdeklõdésüknek megfelelõ munkát, a munkatársi kapcsolatokat, a kifutási lehetõségeket, az új ismeretek megszerzésének lehetõségét.
Csak ezt követõen tartják
fontosnak az anyagiak ügyét, és a képességek
fejlesztésének lehetõségét.
A jelenlegi és a szívesebben vállalt kompetenciák megítélésekor elõnyben részesítették a döntési kompetenciát, a koordinálás lehetõségeit.
Az egyetemet végzettek számára
e felmérés alapján nem preferált az
ellenõrzés és a végrehajtás
terén kifejtett tevékenység. Ez értelmezhetõ
úgy is, hogy a beleszólás nélküli
végrehajtás" nem kívánatos számukra,
a részvételen alapuló együttmûködés
igen.
Rendkívül figyelemre méltó azoknak az irányoknak a felvázolása, amelyben saját ismereteik fejlesztését fogalmazták meg.
A legfontosabb fejlesztendõ
terület számukra a gazdálkodási ismeretek,
marketing, menedzseri ismeretek, számvitel, pénzügy,
minõségi ismeretek, számítógéphálózat-üzemeltetési
ismeretek, környezetvédelem, kontrolling.
A vizsgálat alapján úgy döntöttünk, hogy kísérletet teszünk arra, hogy az egyetemisták pályaorientációját segítsük. Az SHL - Hungary Kft. képesség- és személyiség tesztjeit használtuk fel.
A képességtesztek segítségével felmérhetõk a munka szempontjából szükséges alapvetõ képességek, kiemelten a vezetés szempontjából legfontosabb két terület, a verbális és numerikus gondolkodás területe.
A személyiség kérdõív
a vizsgált személyek közösségbeli
viselkedésének jellegzetességeit tárja
fel. Vizsgálja a vezetõi és a szakértõi
tulajdonságok skáláját.
A felmérés eredményeit
hasznosítottuk a szendvicsprojekt programjának megtervezésében,
s a hallgatókkal kötött tanulmányi szerzõdésben
rögzítettük az SHL-teszt elvégzésének
szükségességét.
A hallgatói szerzõdések
leglényegesebb pontjai:
A 9. félévben a hallgatók
ismét az egyetemen tanulnak. A hallgatók és
a társaságok közös megegyezése
alapján erre az idõszakra is köthetõ
tanulmányi szerzõdés, amely a 10. félévre
is érvényes, és az egyetemi tanulmányokat
követõ munkaviszony alapját képezheti.
A hallgatók a 10. félévben
ismét a DUNAFERR-nél dolgoznak. Ekkor a szakdolgozataik
elkésztése képezi tevékenységük
alapját. A legeredményesebb szakdolgozatot írók
külön jutalomban részesülnek.
2. A tutorok
A képzés támogatására
szakmai központokat hoztunk létre. A szakmai
központok feladata, hogy a hallgatók számára
vállalatcsoport szinten tegyék lehetõvé
a tájékozódást. A szakmai központok
felkért szakemberei - a tutorok - együttmûködnek
az egyetemmel a szakmai programok elméleti és gyakorlati
megtervezésében, lebonyolításában.
A képzés sikere nagymértékben
múlik a tutorálás rendszerén. Az ipari
tutorok kiválasztásakor nagy gondot fordítottunk
arra, hogy a diákokkal együttmûködõ
mérnökök olyan szakemberek legyenek, akik munkájukat
magas színvonalon látják el, képesek
a hallgatókat megismertetni a vezetõi, a menedzsment
munka napi teendõivel, valamint morális példamutatásuk
segítse a hallgatókat a mérnöki és
vezetõi kultúra elsajátításában.
A gyakorlati hátteret a vállalatcsoport társaságai
adják. A felkért ipari tutorok egyrészt a
társaságok személyügyi vezetõi
közül, másrészt a mérnöki
gárda szakembereibõl kerültek ki.
Az együttmûködés
szerint a közös cél, hogy a hallgatók
jó sznvonalú szakmai felkészültséggel
rendelkezzenek, erõs elemzõkészséggel,
jó kommunikációs készséggel,
gyakorlatiassággal érettek legyenek az önálló
munkára, döntésképesek legyenek, legyen
képességük a csoportmunkára.
A DUNAFERR célja hozzájárulni
ahhoz, hogy a hallgatók olyan szakemberekké váljanak,
akik
- a világgazdaság szintjén
- makrogazdasági szinten
- a vállalat közvetlen környezetében
- a vállalati folyamatok szintjén
Mindezek alapján a DUNAFERR
kiemelkedõen fontosnak tartja a menedzsment ismeretek,
a kommunikáció, az idegen nyelv elsajátítását,
s ezen tapasztalatok megszerzésére a gyakorlati
oktatás lehetõségein túlmenõen
távoktatás formájában is alkalmat
biztosítunk a képzésben résztvevõk
számára.
3. A megoldandó feladatok
1997 februárjától,
ill. márciusától tizenöt építõ-
és gépészmérnök hallgató
kezdte meg ipari félévét a DUNAFERR társaságainál,
azaz a DUNAFERR Acélmûvek Kft., a DWA Hideghengermû
Kft, a DBK Kokszoló Kft., a DUNAFERR Tevezõ Iroda
Kft., és a DUNAFERR Acélszerkezeti Kft. szervezeteiben.
A hallgatók által választott
feladatok ezen társaságoknál felmerült
problémák megoldására irányulnak,
amelyek közül néhány említésre
méltó:
A feladatok megoldásához
a DUNAFERR minden lehetséges támogatást megad.
A mérnök-tutorokkal, valamint az egyetemi tutorokkal
való folyamatos együttmûködés mellett
lehetõségük van a DUNAFERR Humán Intézet
szolgáltatásainak igénybevételére,
a mûszaki könyvtár használatára,
a távoktatás lehetõségeinek kihasználására,
nyelvi laborunkban az idegennyelv-ismeretük bõvítésére.
Az intézetben számukra
kialakított számítógépes kabinetben
a hallgatók nemcsak számítástechnikai
tudásukat szélesíthetik, hanem az Internet
hálózaton keresztül a feladatuk megoldásához
szükséges további tudományos, mûszaki
és gazdasági információkhoz juthatnak.
A projekt idõtartama alatt "szendvics.rt@dunaferr.hu"
e-mail cmen az egyetemi tutorokkal és minden diáktársukkal
kapcsolatot tarthatnak.
4. Az értékelés
rendszere
Annak érdekében, hogy
a hallgatók fejlõdésük elõrehaladásáról
folyamatosan visszajelzést kaphassanak, több lépcsõs
értékelési rendszert alakítottunk
ki. Az értékelésnek a célja, hogy
a leendõ mérnökök havonta szembesüljenek
azzal, hogy munkájukat hogyan ítélik meg
a tutorok, megfelelõ lépéseket tettek-e a
feladatok megoldása érdekében, kialakították-e
a szükséges együttmûködést
a munkaterületükön, illetve a következõ
idõszakban milyen irányba kell változtatniuk
munkájukon, együttmûködési készségükön,
szorgalmukon vagy viselkedésükön.
A mérnökjelöltek
értékelése
Az értékelés
elsõ lépcsõje
a mérnök-tutorok által havonta kitöltött
értékelõlapon alapul (1. számú
adatlap). Minden hónap végén értekezletre
kerül sor, amelyen valamennyi tutor részt vesz, megbeszélik
tapasztalataikat, és elmondják véleményüket
a hallgatókról az értékelõlap
szempontjai szerint. Ezek után minden tutor egyéni
elbeszélgetés keretében megismerteti a hallgatót
a róla készült értékeléssel,
és közösen kialakítják a következõ
idõszak feladatait, egyeztetik az elvárásokat.
Az értékelés
második lépcsõje
a kéthavonkénti kiértékelõlapok
segítségével valósul meg (2. számú
adatlap). Minden második hónap végén
az egyetem tutorai és a mérnök-tutorok az általuk
külön-külön kitöltött értékelõlapokat
egymással egyeztetik, majd ezek után közösen
beszélgetnek a hallgatóval, értékelik
a feladat megoldásának addigi teljesítményét,
és szintén meghatározzák a következõ
idõszak követelményeit. Ez az értékelési
forma lehetõséget biztosít egyrészt
a hallgató munkájának folyamatos figyelemmel
kísérésére, másrészt
alkalmat ad az oktató és a mérnök tutor
számára rendszeres szakmai és tudományos
konzultációra.
Az értékelés
harmadik szintje az ipari
gyakorlat utolsó két hetében zajlik, az úgynevezett
szendvicskonferencia" keretében. A diákok,
az egyetemi tutorok és az ipari tutorok, a Dunaferr szakembereinek,
valamint a diáktársaik jelenlétében
rövid prezentáció keretében adnak számot
a félévben végzett munkájukról,
az általuk választott feladat megoldásáról.
A prezentációt megelõzõen mind az
oktató, mind a mérnök-tutor értékeli
dolgozatukat, a konferencián a dolgozat, a prezentáció,
valamint a félév során készített
értékelések összesítése
alapján a tutorok együttesen értékelik
a hallgatót, bemutatják neki féléves
fejlõdését, s azt, hogy milyen mértékben
felelt meg egy leendõ mérnökkel szembeni elvárásnak.
A konferencián a legjobb mûszaki megoldást
bemutató hallgató munkáját külön
díjjal jutalmazza a DUNAFERR.
A mérnök-tutorok együttmûködése,
értékelése
Annak érdekében, hogy
az ipari tutorok felelõsségteljesen tudják
végezni munkájukat, rendszeres konzultációk
szükségesek a vállalat vezetõi és
a tutorcsoport között. A kéthavonkénti
értékeléseket követõen ezért
minden esetben találkozóra kerül sor a személyügyi
igazgatók, a Dunaferr Rt. humán igazgatója,
valamint az ipari tutorok között. A megbeszélések
témája a felhalmozott tapasztalatok, problémák,
lehetõségek értékelése, s ezek
alapján a következõ idõszak elvárásainak
meghatározása.
A szendvics félév közepén
sor kerül a tutoroknak a diákok általi értékelésére,
amely szintén kérdõív formájában
történik (3. számú adatlap). A kérdõív
elsõsorban arra vonatkozik, hogy a diák véleménye
szerint õ milyen mértékben tud együttmûködni
a tutorral, alkalma van-e elegendõ idõt konzultálni
vele, támogatja-e az egyéni kezdeményezéseit.
Az értékeléseket a személyügyi
igazgatók beszélik meg a mérnök-tutorokkal,
és szükség esetén közösen
megoldást keresnek a tutorálás rendszerének
továbbfejlesztésére. Erre az értékelésre
a félév végén szintén sort
kell keríteni, hiszen a tutor ugyanolyan mértékben
érdekelt a feladatmegoldásban, mint a hallgató,
mivel a diák az õ vállalatának egyik
fontos problémájával foglalkozik, a problémának
a megoldására tesz javaslatot, s adott esetben a
tutor személyes ösztönzése is függ
a közös munka sikerétõl.