LEONARDO DA VINCI
NEMZETI IRODA
MAGYARORSZÁG
LEONARDO DA VINCI PROGRAM
MOBILITÁSI PROJEKTEK
ZÁRÓBESZÁMOLÓ
|
A támogatási szerződés száma: HU/04/PL/210 |
A projekt kezdete és vége (év/hó/nap): 2004. június 1. |
|
|
A projekt hossza (hónap): 2006. május 31. |
||
|
A projekt címe: Mérnök
hallgatók szakmai gyakorlata |
||
|
A szerződéskötő intézmény: Budapesti
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
||
|
Szerződés módosítás(ok) |
Igen X Nem |
|
NYILATKOZAT
Alulírott ezennel kijelentem, hogy a jelen beszámolóban foglalt, illetve
annak mellékletét képező adatok pontosak és mindenben megfelelnek a valóságnak.
Különösképpen a beszámolóban feltüntetett pénzügyi adatok, melyek összhangban
állnak a mobilitási projekt szervezése és a kedvezményezettek felkészítése során
felmerült, valamint a projektben tervezett külföldi
gyakorlat(ok)/csereprogram(ok) teljesítésével kapcsolatban felmerült mobilitási
költségekre fordított tényleges kiadásokkal.
............................................................................................................
(A szerződéskötő intézmény hivatalos képviselőjének (a
szerződés aláírójának) eredeti aláírása)
Név: Dr. Zrinyi Miklós
A
szerződéskötő intézményben betöltött munkakör: rektorhelyettes
Dátum: 2006. június 22.
A beszámolót 1 nyomtatott példányban, valamint elektronikusan (e-mailben vagy lemezen)
az alábbi címre juttassák el:
Leonardo Nemzeti Iroda
1438 Budapest 70, Pf. 508
leonardo@tpf.hu
|
I. A PROJEKT ÁTTEKINTÉSE |
1.
A PROJEKT ÖSSZEFOGLALÁSA
Kérjük, adjon
rövid (egy oldalas) áttekintést mobilitási projektjük fő tartalmi elemeiről
(témák, technológiai és képzési területek, partnerek, a kiutazás programja), a
projektben elért eredményekről, valamint az eredmények terjesztésének
módjairól, sikerességéről.
Értékelje, hogy a
projekt megvalósítása során mennyiben teljesítették a pályázatban foglalt
célokat.
Fejtse ki a
külföldi gyakorlatok/csereprogramok hasznosságát a kedvezményezettek
szempontjából, és mutassa be, milyen módon ismerték el a megszerzett
kompetenciákat.
Kérjük, a projekt áttekintését angol, francia vagy német
nyelven is szíveskedjen elkészíteni és a beszámolóhoz mellékelni.
|
Az eredetileg
elfogadott projekt célkitűzése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem (BME) és a Budapesti
Műszaki Főiskola (BMF) 22 felsőbb
éves hallgatója összesen 440 hetes külföldi szakmai gyakorlatának
megszervezése volt. A ténylegesen megvalósult projekt végül 29 hallgató összesen 564 hetes
gyakorlatát bonyolította le. A növekmény egyrészt a 2005. decemberében
megítélt +3 fő (+60 hét) kiegészítő támogatásnak köszönhető. Másrészt a
partnerintézmények tudatosan törekedtek arra, hogy minél több hallgató kapjon
lehetőséget külföldi szakmai gyakorlat végzésére. A jelen
mobilitási projekt statisztikáját vizsgálva összefoglalhatjuk, hogy a fogadó
vállalatok között jelen voltak korábbi partnerek (köztük a konzorciumi tagok)
és új vállalatok is. Az országok tekintetében az elmúlt évekhez hasonlóan Németországgal a legaktívabb az
együttműködés (15 fő), de további 8
európai országba is utaztak hallgatóink. Céljainknak megfelelően a szakmai skála mind kiegyensúlyozottabb
(a BME 8 karából 6-nak a hallgatója vett részt). Javítandó még a nők –
férfiak (8:21), főiskolás - egyetemi hallgatók (5:24) aránya. A BME 1999 óta vesz részt a Leonardo
Programban, lényegében változatlan menedzsmenttel. Ez már a negyedik
projekt, ahol közösen pályázott a két nagy budapesti mérnökképző intézmény a
BME és a BMF. A BME 2002-ben létrehozta a Leonardo intézményi koordinátori funkciót (hasonlóan a már
korábban megalakult Socrates / Erasmus
Irodához, melyet szintén egy intézményi koordinátor vezet). Jelen projektet
is az egyetem e szervezeti egysége nyújtotta be. Tudomásunk szerint 2007-től
a Leonardo program felsőoktatási része az EU Erasmus programhoz hasonlóan /
annak részeként fog működni. Úgy tekinthetjük, hogy ebben a projektben már
megtörténtek az első lépések a fenti irányba. A
projektmenedzsment korábbi stratégiáját – hallgatók toborzása, vállalatok
felkutatása, majd hallgató-vállalat párosítása – új gyakorlat váltotta fel,
amelyet a hallgatók és oktatók nagyobb aktivitása jellemzett, a
projektmenedzsment szerepe csökkent a gyakorlatok létrejöttében, viszont nőtt
a minőség biztosításának irányában. Mindezt kedvező változásnak tekintjük,
amely fejlődést több éves Leonardo mobilitási tevékenység alapozott meg. Az
2005-ös évben már jelentős mennyiségi
(csak a Leonardo program keretében összesen 98 új külföldi szakmai gyakorlat
megszervezésére van lehetőség), és minőségi
növekedést (ezt mutatja például, hogy az egyik projektünk bekerült Európa
5 legjobb mobilitási projektje közé, és 2005-ben az Oslóban megrendezett
„Conference on Valorization and Quality in Mobility” Leonardo rendezvényen
elismerésben részesült) is vont maga után. A szakmai
gyakorlatok jelentősége a hallgatók
számára a későbbi munkavállalás szempontjából egyre nő. A szakmai tudás
gyarapodásán túl, a magas szintű nyelvtudás és a munkatapasztalat egyaránt
fontos elemei az álláskereső életrajzának. Ezen túl kiemelendő, hogy a
Leonardo gyakornokok nemzetközi kapcsolati tőkére tesznek szert, ami
különösen vonzó lehet lehetséges munkáltatóik szempontjából. A Leonardo
programban való részvétel a felsőoktatási
intézmények kapcsolatrendszerét is növelte. Hálózatokhoz csatlakoztunk
(Leo-Net, FACE), a menedzsment tudatos disszeminációs
tevékenységet folytat (sajtó, TV, szemináriumok – konferenciák,
szakcikkek stb.). Összességében
megítélésünk szerint a HU/04/PL/210 mobilitási projektet a konzorcium
sikeresen végrehajtotta, a projekt hozzájárult a szakmai gyakorlatok
szerepének növeléséhez. A Leonardo da
Vinci programról, beleértve ezt a projektet is további információk
találhatóak a BME Tudományos és Nemzetközi Igazgatóság honlapján www.tudig.bme.hu a Leonardo / Szakmai
gyakorlatok részre kattintással. |
|
SUMMARY (in English) The
goal of the project was to organize foreign practical placements for 22
higher year engineering students for altogether 440 weeks of the 2 important
engineering schools located in Summarizing
the statistics of this mobility we can state that the list of the host
institutions includes previous partner companies (among others the consortium
members), but there are new partners besides them as well. Concerning the
countries of the placements, BME has been participating in the Leonardo Mobility
Program since 1999 and the organization was carried out by basically
the same management unit. This is the fourth joint project of BME and BMF.
Foreign practical placements have found their place in the organizational
structure of BME, following the establishment of the Leonardo Institutional coordinator function in 2002 (similarly to
the Socrates/Erasmus Office, which
is led by an institutional coordinator as well). According to our knowledge
from 2007 the 2 programs (Erasmus – Leonardo) will be united on the higher
educational level. One can state that the realization of this project has
done the first steps toward such a united activity. The
successful Leonardo projects of the previous years created a wider interest
among the students and the professors of the higher educational institutions,
the outcome of which was a more active participation of students and staff
members in setting up student-company co-operations. The former strategy of
the Leonardo project management – recruiting students and companies and then
pairing them – has been replaced by a new practice, which was based on the
greater activity of students and teachers. The project management therefore
had lesser role in placing the students, but its role in quality issues
became more significant. We consider it an improvement, which was made
possible by years of hard work establishing Leonardo mobility at BME, BMF. In
2004 and 2005 this resulted in significant
quantitative ( in 2005
alone BME was awarded financing for 98
Leonardo placements) and qualitative
growth (a project of BME has been
chosen as one of the five best European mobility projects and it was
presented and praised at a conference in Oslo in 2005) as well. For
the students, future young graduates the professional experience is getting
more and more important in the process of finding employment. Besides the
attained professional skills, the high level foreign language competencies
and the foreign work experiences are all very important part of the cv of a
job seeker. It should also be underlined that the Leonardo trainees gain
international enterprise connections, business relations, which might be very
attractive for prospective employers. The
participation in the Leonardo Program has increased the networking potentials
of participating higher educational institutions as well. We joined Leonardo
networks (e.g. Leo-Net, FACE) and the project management puts great emphasis
on dissemination (newspapers,
television, seminars, conferences, professional publications, etc.). Our
overall opinion is that BME-BMF have successfully implemented the
HU/04/PL/210 mobility project and contributed to the development of the
significance of foreign practical placements. More
information about the activity related to the Leonardo da Vinci program and
this project www.tudig.bme.hu. |
2.
A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA
Írja le és értékelje a külföldi gyakorlat/csereprogram
előkészítésére, szervezésére, nyomonkövetésére, értékelésére és terjesztésére
vonatkozó tevékenységeket az alábbi öt alpont segítségével.
2.1. A PROJEKT INDÍTÁSA
- az együttműködés indítása: a
fogadó intézmények kiválasztása, a partnerek szerepének tisztázása a
munkaprogramban, szerződéskötés a partnerek között
- a
kedvezményezettek mobilitását akadályozó tényezők bemutatása
(adminisztratív, jogi illetve gyakorlati tényezők) és a lehetséges
megoldások keresése
- források felkutatása a projekt
finanszírozásához (miért pont a Leonardo da Vinci program, egyéb
finanszírozási források)
|
Az együttműködés indítása Ezen projekt a
BME, BMF 4 korábbi sikeresen megvalósított Leonardo da Vinci mobilitási
projektjét (HU/00/PL/205, HU/01/PL/217, HU/02/PL/210, HU/03/PL/203; a
harmadik projekt jelölt volt a 2004. évi magyarországi „Mobilitási Nívódíj”
elismerő címre) követte magasabb évfolyamú hallgatók külföldi szakmai
gyakorlatának megszervezésében. A konzorciumi
tagok egy részével (Együttműködésben résztvevő egyéb partnerek: CNAM, INSA de
Rennes, TU Berlin) már több éve együttműködünk oktatási-, ipari kapcsolatok
témában. A Fogadó
Intézmények résznél néhány korábbi partner vállalat szerepelt. A vállalati
fogadókészség megszervezésében a pályázók, illetve mentoraik támaszkodhattak
még a Danube által képviselt Leo-Net hálózatra (www.leo-net.org), mely 26
európai ország 130 intézményét (köztük 2002 óta a BME) tömöríti a Leonardo
szakmai gyakorlatok megszervezését segítő céllal. A kedvezményezettek mobilitását akadályozó
tényezők Komolyabb
akadályozó tényező nem volt. A jelentősebb utánajárást kívánók között
megemlítenénk a német munkavállalási engedély beszerzése kérdését. Ez a téma
is 2005-től érdemben megoldódott, leegyszerűsödött. Források felkutatása Hasonlóan a
korábbi évekhez a külföldi szakmai gyakorlatok még mindig nem általánosak a
hazai felsőoktatásban. A Leonardo program nyújtotta lehetőséggel élve a
felsőoktatási intézmények igyekeznek növelni e gyakorlatok számát. A Leonardo
támogatást szinte minden esetben kiegészítette valamilyen vállalati
hozzájárulás is (ami időnként nem egyszerűen dokumentálható: pl. olcsóbb
szállás, étkezés, szakmai – kulturális programon való részvétel biztosítása).
Aláhúzandó, hogy célunk és már évek óta gyakorlat is, hogy a Leonardo program
keretében megvalósult gyakorlatok mellett a vállalatok fogadjanak további,
nem Leonardo finanszírozott, hallgatókat is. Ilyen például a jelen projekt
esetében az RLE német cég, amely a következő 2005, 2006. évi projektekben már
konzorciumi taggá is vált. |
2.2. A KÜLFÖLDI GYAKORLATOK/CSEREPROGRAMOK ELŐKÉSZÍTÉSE
- a kedvezményezettek toborzásánál
és kiválasztásánál alkalmazott szempontok
- a kedvezményezettek
munkaprogramjának kialakítása a fogadó intézménnyel
- Pszichológiai, kulturális és
nyelvi felkészítés biztosítása a külföldi gyakorlat (esetleg csereprogram)
előtt és alatt. Ön szerint szükséges a felkészítés továbbfejlesztése, ha
igen, milyen lehetőségeket, módszereket lát erre?
- az utazás, szállás, az egészség és
személyi biztosítás szervezése
|
A
kedvezményezettek toborzása, kiválasztása A nyertes projekt, a részvétel lehetősége széleskörűen meghirdetésre került intézményi
szinten (honlap –
www.tudig.bme.hu, internetes újság, intézményi Leonardo faliújság stb.). Törekedtünk arra, hogy az egyetem minél több
kara részesüljön a támogatásban. Kiépülőben van (hasonlóan a Socrates /
Erasmus programhoz) a kari Leonardo
koordinátorok rendszere is. A jelentkezők elkészítették a pályázati anyagaikat (idegen nyelvű szakmai önéletrajz;
motivációs levél; oktatói ajánlólevél a mentorálás elvállalásának jelzésével;
vállalati fogadókészség, rövid munkaterv; felkészítési igény megjelölése
stb.). A kiválasztás ez alapján
történt elsősorban a szakmai szempontok alapján figyelembe véve a pályázatban
megjelölt prioritásokat is. Munkaprogram Együtt kerül kidolgozásra (vállalat – kedvezményezett)
a mentor egyetértésével. Pedagógiai,
kulturális és nyelvi felkészítés A projekt keretében megvalósult szakmai gyakorlatok
többségükben különböző időpontban különböző országok különböző vállalatainál
kerültek lebonyolításra. Így egyedi,
sokszínű felkészítésre volt szükség. Mindemellett kialakultak közös
elemek, melyekből néhányat felsorolunk: ·
A
koordinátor személyesen minden érdeklődő hallgatónak eligazítást tart. Ennek
fő témái: a Leonardo program bemutatása, a vállalati fogadókészség
felkutatási módjainak vizsgálata, pedagógiai felkészítés az előkészítő
tárgyalásokra (vállalat - egyetem, szakmai - pénzügyi), a pályázás feltételei
(tanulmányi eredmény, vállalati fogadókészség, egyetemi mentor, rövid
munkaprogram stb.), a kulturális, nyelvi felkészítés bemutatása (honlapok,
segédletek, tanfolyamok stb.). ·
Miután a
pályázás alapfeltételei (ls. előbb) teljesültek a pénzügyi és asszisztens
koordinátorok, az oktató mentor részletezik, megszervezik, részben
megvalósítják a pedagógiai, kulturális, nyelvi és szakmai felkészítést az
adott hallgató esetére. ·
A
tényleges tevékenység, mint már jeleztük egyedi. Néhány példát felsorolunk:
személyre szóló, vagy kiscsoportos nyelvi felkészítés, a Franciaországba
irányuló szakmai gyakorlatokat segíti egy anyanyelvi munkatárs (BME Francia
Tagozat Ipari Kapcsolatok Iroda), szakmai felkészítés (pl. egy speciális
szoftver megtanítása az RLE-be utazó hallgatóknak). Mostanáig ezen projektekben szakértő által tartott
pszichológiai felkészítés nem volt. Mivel a BME egy másik projektcsaládjánál
ez bevált (Nyári szakmai gyakorlatok Spanyolországban), tervezzük itteni
bevezetését is. Utazás, szállás, biztosítás A menetjegyek, a biztosítás megvétele a Leonardo Iroda
pénzügyi munkatársainak feladata. A szállást a kedvezményezett intézi,
tipikusan a fogadó fél segítségével. |
2.3. A PROJEKT NYOMONKÖVETÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
- a kedvezményezettek mentorálása és
támogatása érdekében tett lépések
- a projekt szakmai felügyeletének
biztosítása (a külföldi gyakorlatok/csereprogramok szakmai tartalmának
biztosítása, a partnerek vállalt szerepének betartása, stb.)
- a projekt folyamatos értékelésére
alkalmazott módszerek és a fenntarthatóság biztosítása érdekében tett
lépések
|
A kedvezményezettek mentorálása, szakmai felügyeletének biztosítása A projektben
résztvevő hallgatók szakmai felügyelete kettős (vállalati – egyetemi)
tutorálás, mentorálás mellett folyik. A támogatás nagymértékben kiutazásuk
előtt megkezdődik, megtörténik. Valamennyi adminisztratív problémájukkal a
BME Leonardo Iroda munkatársaihoz fordulhatnak. A szakmai jellegű problémák
megoldásához elsősorban az egyetemi mentor, esetenként az adott kar kijelölt
felelőse járul hozzá (például Vegyész-, Közlekedésmérnöki Karok). A végzés
előtt álló hallgatóknál többnyire a diploma témavezetője az egyetemi mentor.
Azok a gyakorlati helyek, ahova a hallgatók elhelyezkedtek gyakran személyes
egyetemi, vagy hallgatói kapcsolatok eredményei, ezért a szakmai munka
színvonala, illetve a hallgatói igényhez való illeszkedése adott. Lehetőség
szerint a szakmai mentorok (vállalati - egyetemi) személyesen is találkoztak.
A több hallgatót foglalkoztató RLE esetén ez rendszeres. Az opsira GmbH
mentora ellátogatott a BME-re a beszámolási időszakban. A projekt értékelése, fenntarthatóság A projekt
értékelését a hallgatók időközi illetve végső beszámolója alapozza meg. A
szakmai tevékenység leírásán kívül olyan kérdésekre is válaszolniuk kell, ami
a projektmenedzsment munkáját értékeli, és válaszaik alapján azt fejlesztjük
is. Értékelést végez
a Leonardo Nemzeti Iroda rendszeres monitoring látogatásával, az ez alapján
készülő jelentésekkel, jelölésekkel különböző díjakra. E projekt menedzsment
munkatársai 19 Leonardo mobilitási projektet nyertek el, ebből eddig mindet
határidőre sikeresen megvalósították. Ez bizonyítja a fenntarthatóságot, mely
érdekében persze sok minden történik, így partnerkapcsolat építés minden
szinten (intézmény, országos, nemzetközi), TV, újság, szakcikkek, konferencia
előadások stb. E lépések részletezése később (Terjesztés) kerül sor. |
2.4. A KÜLFÖLDI GYAKORLAT/CSEREPROGRAM ELISMERÉSE
- a külföldi gyakorlat/csereprogram
érvényesítése és tanúsítása, valamint a kedvezményezettek által szerzett
szakmai tapasztalatok elismerése érdekében tett intézkedések, elért
eredmények
- Csatolja a kedvezményezettek részére kiállított
igazolás/tanúsítvány egy másolati példányát!
|
E téren a korábbi
projektekhez képest jelentős előrelépés történt. A 2006. tavaszán életbe
lépett magyar felsőoktatási törvény értelmében az idei évtől kezdve kötelezően ki kell adni a végző
hallgatók számára az OKLEVÉLMELLÉKLET
nevű dokumentumot. Az Európai Bizottság ajánlása szerint minden olyan adatot
be kell írni a mellékletbe, mely a hallgató tanulmányait, illetve ezekkel
kapcsolatos további eredményeit írja le. Ilyen a tantárgyakra kapott jegyeken
túlmenően az esetleges külföldi
részképzés, termelési gyakorlat,
stb. ténye. A BME megtette a szükséges lépéseket, mellékeljük az
oklevélmellékletbe bekerülő szövegek listáját e projekt kedvezményezettei
viszonylatában. Emellett a
korábbi gyakorlatot is folytatjuk. A szakmai gyakorlatok elismerése az egyes
intézményekben, azok karain eltérő, a helyi sajátosságoknak megfelelően
illeszkedik a hallgatók egyéni programjába. Az alapszabály az, hogy a műszaki szakok képesítési
követelményeiben szerepel egy kötelező (jelenleg minimum 6 hét) szakmai
gyakorlat. Ideális esetben
a hallgató abban a félévben, időszakban vesz részt a külföldi gyakorlaton,
amikor a programjában (az adott szak mintatantervében) éppen szakmai
gyakorlat / diplomatervezés szerepel/ praktikum szemeszter, és ezt az
intézmény elfogadja teljesítettnek. A szakmai gyakorlat, tartalmától függően,
a diplomamunka érdemi elkészítésében is segítségükre van. Ezt a hallgató
magyarországi szakmai vezetője tanúsítja. Abban az esetben, ha egyik feltétel
sem teljesült, akkor mind a felsőoktatási intézmény, mind a külföldi cég nagy
fokú rugalmasságot tanúsított, hogy a hallgató megfelelő számú kredtit pontot
tudjon teljesíteni a gyakorlati félév alatt (passzív félév, egyéni
vizsgarend, szabadság, ...). A hallgatóknak
lehetőségük van EUROPASS bizonyítvány megszerzésére is E projektben ez nem
tekinthető általánosnak. A formális
elismertetés mellett a kedvezményezettek többsége jól elvégzett munkája után
a vállalattól egy tanúsító iratot (ajánlólevél
stb.) kapott, melyet be tud építeni majd későbbi álláskereső dokumentumai
közé. |
2.5. AZ EREDMÉNYEK TERJESZTÉSE
- a projekt
során szerzett tapasztalatok és az elért eredmények széleskörű
terjesztésének módszerei, célcsoportjai és fórumai
|
A Leonardo
program, projektek eredményeinek terjesztését különböző szinteken,
célcsoportoknak végezzük. Ez egy folyamatos feladat, itt az adott
projektidőszak főbb eseményei részletezésére kerül sor. A
projekt(ek)re vonatkozó Hallgatók, oktatók A BME, BMF
hallgatói képviselete és az általuk fenntartott többnyire elektronikus
fórumok (pl. Támpont, www.tampont.bme.hu
) bevonása, illetve nyomtatott sajtótermékek (pl. Műhely, Ösztöndíjkalauz)
felhasználása volt az alapvető módszer. A BME Leonardo Iroda létrehozása már
önmagában is a jobb tájékoztatás célját támogatta. Ezen iroda hírei
megtalálhatóak a BME honlapja nemzetközi kapcsolatokat részletező részén (www.tudig.bme.hu). Egy faliújság is
létesült (az Aulában központi helyen), ahol az aktuális információk, az
elérhetőségünk megtalálható. Az előző Leonardo mobilitási projektekben
résztvevő hallgatók rendezvényeken számoltak be tapasztalataikról, melyen
jelen volt a leendő kedvezményezettek egy része. Hazai közvélemény, országos szint. Munkatársaink
(Dudás Mária - BMF, Varga Ildikó, Moson Péter - BME) több hazai konferencián,
Leonardo ülésen tartottak előadást. A Magyar Televízió "Uni-Jó"
címmel az ORTT támogatásával filmet (kb. 25 perc) készíttetetett a Leonardo
program bemutatására. A mobilitási programok szervezését a BME példáján
szemléltették. Nemzetközi szint A projekt
BME/BMF szervezői részt vesznek (az esetek döntő többségében meghívott
előadóként előadásokat tartanak, cikkeket publikálnak) nemzetközi
konferenciákon a szakképzés, szakmai gyakorlatok témában. Néhány példa a
közelmúltból: Párizs,
2004. június (Moson). CEFI (Comité d'Etudes sur les Formations d'Ingénieurs,
www.cefi.org) szeminárium "Les formations d'ingénieurs dans les pays
d'Europe Centrale et Orientale”. Az eredmények a CEFI Dossier Partenariat
Entreprises sorozata 100 oldalas kiadványában is megjelentek. Torinó,
Krakkó 2004, 2005. szeptember. (Dudás, Varga, Moson). European Association
for International Education (EAIE, www.eaie.org) évi rendes (16-17.)
közgyűlése. Pl. Workshop XXIV. Towards content and language integrated LOP
(Language for Occupational Purposes) training. Bonn, 2004.
november. (Moson). Német Leonardo da Vinci Konferencia 2004, „Quality of
mobility projects university – enterprise” workshop. Budapest,
2004. november. (Varga). EUROPASS konferencia. Poszter szekció. Oslo, 2005.
január. (Dudás, Varga). Nemzetközi "Mobilitási Nívódíj" átadási
ceremónia. Film a projektekről, poszter, vitafórum, workshop előadás (Varga). Szakcikkek a
témáról, pl.: P. Moson, I. Varga: Quality of EU Leonardo mobility projects
university – enterprise. International Conference on Engineering Education.
Proccedings (ICEE05 Gliwice, Poland.
July 25-29, 2005). Book, CD ISSN 1562-3580 (p. 287-290).
www.ineer.org. A BME/BMF
partnerként közreműködött / közreműködik Leonardo kísérleti, hálózati
projektek munkájában. Ezek honlapjai, kiadványai az eredmények terjesztésének
fontos eszközei. Így a MESIPA (Methodology for the Evaluation of Students
Practical Placements Abroad) projekt fő eredménye egy Útmutató
("Practical Guide") az esettanulmányai között tartalmazza a
mobilitási projekteket is (www.cefi.org ). A téma, az ebből készült
nyomtatott anyag plenáris előadás tárgya volt a párizsi UNESCO palotában
rendezett "Placements Abroad, Strategies and Systems" konferencián.
Vagy a FACE (www.face.net.tc ) hálózati projekt országonként és európai
dimenzióban mutatja be a vegyipari szakmai gyakorlatokat. Mindezen
disszeminációs tevékenység elősegíti szélesebben a magyar felsőoktatás és a
gazdaság kapcsolatai növelését, szűkebb értelemben a mérnöki szakmai
gyakorlatok bővülését. Meggyőződésünk szerint ez hozzájárul hallgatóink jobb
felkészültségéhez, hazánk, térségünk, Európa versenyképessége növeléséhez. |
2.6. FELMERÜLT NEHÉZSÉGEK ÉS JAVASLATOK
- a projekt megvalósítása során
felmerült nehézségek és megoldásaik
- javaslatok a
Nemzeti Iroda és az Európai Bizottság számára a program egyes elemeivel
kapcsolatban, valamint a pályázók még hatékonyabb segítésére
- A jövőben
szívesen pályázna a Leonardo da Vinci programban?
|
Nehézségek Komoly NEM volt.
Az áthidalhatóak hasonlóak voltak a korábbi, a végrehajtás időszakát tekintve
is egymásba átnyúló projektekéhez. A megvalósítás közben felmerülő
leggyakoribb probléma a munkavállalási engedélyekkel kapcsolatos. Kisebb
cégek, akik nem ismerték a jogszabályi feltételeket, irodánktól kértek
segítséget, de ehhez esetenként a mi ismereteink is hiányoztak. Külön
köszönet a Leonardo Nemzeti Iroda munkatársainak, akik türelemmel és gyorsan
segítettek nekünk a megoldásban. Mára a németországi gyakorlatot már
megismertük, illetve a rendszer is egyszerűsödött, de újabb országok esetén
ezt a megismerési folyamatot mindig újra kell kezdenünk. Kisebb nehézséget
jelentett - az egyébként kért és örömteli - 2005. decemberi kiegészítő
támogatás felhasználása a projekt lezáródásáig rendelkezésre álló rövid idő
miatt. A projekt indulásakor (az első hallgató 1 hónappal a hivatalos
projektkezdés után utazott) a támogatás valamelyest későbbi megérkezése
okozott izgalmakat. Jövő A BME, BMF
rendszeres pályázók a Leonardo da Vinci programban. A már jelzett kiépülő
szervezeti keretek (Leonardo Iroda, intézményi, kari koordinátorok stb.)
feltételezik a hosszú távú részvételt, tevékenységet e téren. Igyekezünk
mindig új elemeket is bevinni (pl. 2006-ban az angol, francia, német, spanyol
munkanyelvek után nagyobb hangsúlyt adunk az olasznak). Várjuk az új Leonardo
III. programkiírását. |
3. AZ EREDMÉNYEK AZONOSÍTÁSA
Számoljon be az elért eredményekről a projekt különböző
szereplői (kedvezményezettek, küldő- és fogadó intézmények, közvetítő
intézmények) szemszögéből, valamint mutassa be a projekt további hatásait az
adott szektorra, illetve régióra nézve az alábbi öt alpont segítségével!
3.1. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE
- Adjon rövid áttekintést (max. 1
oldal) a projekt megvalósításáról (résztvevő országok, partnerek, a
külföldi gyakorlatok/csereprogramok tartalma…) a támogatásra elfogadott
pályázatban foglaltakhoz képest!
|
29 fő szakmai
gyakorlatára került sor. Közülük 24 BME, 5 BMF hallgató volt; 21 férfi, 8 nő.
15-en Németországban; 4 fő Franciaországban; ketten-ketten Ausztriában,
Belgiumban, Hollandiában, 1 - 1 fő Finnországban, Olaszországban,
Spanyolországban, Svédországban volt. Az időtartam 2 év volt. Az „eredeti” (22
megítélt hely) projekt érdemben az első évben megvalósult. A kiegészítő
támogatás miatt viszont az utolsó 4 hallgató 2006. május végén tért vissza. A
kiutazó hallgatók harmada (10 fő) e projekt, illetve későbbi projektjeink
konzorciumi tagjaihoz utazott (opsira, Royal Nedalco; RLE, Roal Oy). Ezekkel
a cégekkel évek óta tart az együttműködés, magas színvonalon, kölcsönös
megelégedettség mellett. Összességében
elmondható, hogy valamennyi gyakorlat sikeres volt, komolyabb problémáról
senki nem számolt be. Szakmailag és személyes fejlődésüket tekintve viszont
nagyon hasznosnak találták a hallgatók. Több diplomamunka is született. |
3.2. A PROJEKT EREDMÉNYEI A KEDVEZMÉNYEZETTEK SZEMPONTJÁBÓL
- készségek fejlődése (szakmai
képzettség/kompetencia, idegennyelvi készségek, interkulturális és
szociális készségek, viselkedés, alkalmazkodókészség, számítástechnikai
készségek…)
- a nemek közti
esélyegyenlőség elősegítése
- a
munkaerő-piaci integráció elősegítése
- a szociális
kirekesztettség elleni küzdelem elősegítése (hátrányos helyzetű fiatalok,
fogyatékkal élők)
- a szakképzési és humánerőforrás
területen dolgozó szakemberek képzése (a különböző képzési rendszerek
ismeretének elősegítése, tapasztalatcsere a szakképzés vonatkozásában, új
számítástechnikai ismeretek, szaknyelvi ismeretek…)
- egyéb idetartozó információ
|
Az előző pontban részletezett, szakmailag sikeres
gyakorlatok beszámolóiból idézzük a következőket: „A gyári munkám során precizitást és egy munkafolyamat
helyes elvégzését tanultam meg… Ha gondok adódtak, akkor azokat közösen
együtt próbáltuk megoldani, minden lépést végigjárva megkeresve a leggyengébb
láncszemet…” (Balogh Csaba, Hollandia) „Az épületrészt egyedül tervezhettem, az építésszel
rendszeresen konzultálva, és a hozzá szükséges dokumentációkat, terveket is
nekem kellett megrajzolnom… az irodával rendszeresen meglátogattuk a
helyszínt, ami azontúl, hogy elengedhetetlen a tervezéshez, kellemes
kikapcsolódás volt.” (Csaba Tímea, Franciaország) „Szerződéskötés: A szerződéskötés során mindkét fél
rendkívül rugalmas volt és minden problémamentesen zajlott.” (Drahos Eszter, Finnország) A gyakorlat szakmai tartalma tökéletesen illeszkedik az
otthoni tanulmányaimba, s mivel már külföldi tanulmányaim során is
kapcsolatba kerültem közvetetten a vállalattal, épp a gyártási folyamatból
kikerülő melléktermék kapcsán, így egyszerűen építhetem egymásra az ezzel
kapcsolatos ismereteimet.” (Erdei Borbála, Svédország) „Mire kiértem Németországba a munkahelyem már elő volt
készítve. Készen állt a legfőbb munkaeszközöm, a számítógép, az íróasztal, a
könyvek és a programok a munkához. Természetesen saját gépet kaptam, és külön
íróasztalt telefonnal.” (Gólya Ákos, Németország) A szakmai gyakorlatot egy fél éves felkészülés előzte
meg… A tantárgy elvégzésével a szoftver kezeléséhez szükséges magabiztos
tudásra tettünk szert, amely hathatósan hozzájárult a szakmai gyakorlaton
való helytálláshoz. (Horváth Zoltán, Németország) „Számomra a szakmai gyakorlatom egyik legfőbb célja a
diplomamunkám megírása volt….A szakmai gyakorlatom során a tutoromnak
kiemelkedő szerepe volt, hiszen bármilyen szakmai problémám volt hozza
kellett fordulnom. Mindig nagyon készségesen állt a rendelkezésemre és
segítőkész volt…Volt egy szóbeli megállapodásom –gentleman agreement- de
sajnos a cégtől mégsem kaptam anyagi támogatást. Egy életre megtanultam, hogy
minden ilyen pénzügyi dologgal kapcsolatos megállapodást leírok és
aláíratok.”- (Kovács Ádám, Franciaország) A gyakorlat előkészítése során egy „olajozott gépezet” volt segítségemre.
Jól látszott, hogy az egyetem kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal
rendelkezik, számos franciaországi partnere van….Különösen hasznosnak
találtam, hogy találkozót szerveztek egy olyan hallgatótársammal, aki
kiutazásom előtt tért vissza a lyoni régióból, ahol szintén a Leonardo-program
keretein belül készítette el a diplomatervét.”… mivel tanulmányaim
10.félévében utaztam külföldi gyakorlatra, ezért annak egyetemi elfogadtatása
nem járt nehézséggel. Ebben a szemeszterben csupán a Diplomatervezés című, 30
kredites tárgyat kell teljesíteni, amelyre kedvezményes tanulmányi rend
alapján külföldi részképzés keretén belül is van lehetőség. Indoklással
együtt benyújtott kérvényemet az illetékes dékánhelyettes rövid időn belül
elfogadta.” (Kovács Gábor, Franciaország) „A Leonardo ösztöndíj nagy előnye, hogy nem rögzített, hanem folyamatos a
pályázat időpontja…Az első nagy kérdés a diplomamunka nyelvének megválasztása
volt…természetesen a cég számára a német és az angol is megfelelt
diplomamunka nyelvnek…,a német nyelvet választottam. A Leonardo programnak
sok hasznos oldala van. Elsőként azt emelném ki, hogy nagymértékben segíti a
problémamegoldó képesség fejlesztését, és a szervezőképességet, valamint a
kommunikációt. (Kovács Zsolt,
Németország) „A pályázati munkánk helyet kapott az internet nemzetközi pályázatainak
honlapján és lehetőség nyílt építész folyóiratokban való publikálására is
„ (Mezei Katalin, Olaszország) „ A cégvezetők borzasztóan elégedettek voltak az elkészült oldallal és
nem kerültem el a pezsgős ünneplést. A többi feladat során is elégedettséget
vettem észre, persze, ha valamely elvégzett feladat korrigálásra szorult,
akkor azt nyomban tudatták velem. (Zavaczky Attila, Németország) A gyakornokok majd mindegyike a Stuttgart környéki oktatási
intézményekből kerülnek a céghez, így elmondható, hogy esetem, hogy külföldi
diákként dolgozhattam a diplomamunkámon kissé egyedülálló….Hamar kiderült,
hogy angol nyelvtudásom jóval többet ér, mintha csak németül tudnék
anyanyelvem mellett…a munkámhoz nélkülözhetetlen szakirodalom, használati
utasítás, dokumentáció jelentős része csak angolul hozzáférhető. (Murgas Marcell, Németország) |
3.3. A PROJEKT HASZNOSSÁGA AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK
SZEMPONTJÁBÓL ÉS EGYÉB HATÁSOK
- a projekteredmények beépítése az
intézmény képzési tervébe
- szektoron belüli fejlesztések
(vállalatok közti együttműködés, az adott szektor képzési szükségleteire
adott válaszok)
- regionális fejlesztés elősegítése
- az oktatási/képzőintézmények és a
munkaerőpiac közti együttműködés (szociális partnerek bevonásával, ahol ez
lehetséges)
- a képzőintézmények nemzetközi
kapacitásának erősítése (csereprogramok)
- az európai szakképzési rendszerek
közti konvergencia elősegítése (csereprogramok)
- egyéb idetartozó információ
|
Hazánkban a
műszaki felsőoktatás képesítési követelményei előírnak szakmai gyakorlatot. A
fentiek miatt a BME, BMF kari (szakok) tantervei több, kevesebb mértékben
szintén tartalmaznak szakmai gyakorlatot. A jelentős
hallgatói igény igazolásául álljon itt a BME Diákközpont gondozásában (felelős kiadó:
Veres Gábor) készült "A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Friss Diplomásainak Elhelyezkedési Esélyei” című 2005. szeptemberében
megjelent 40 oldal terjedelmű kérdőíves felmérést összegező, értékelő
kiadvány néhány sora. A vezetői összefoglaló részben (2. oldal) az alábbiak
olvashatók: „Ahogy az elmúlt hat évben, úgy most is az egyetemi képzés fő
gyengesége a szakmai gyakorlatok hiánya, vagy nem kielégítő aránya az oktatás
egészén belül. A pályakezdők gyakorlatának hiányát egyre több gazdálkodó emeli
ki.”. Hasonlóan nyilatkoznak (szakmai, nyelvi ismeretek nem elégséges A fentieket
kapcsolódik a BME Egyetemi Tanács 2005. április 25-i ülésén elfogadott Javaslat a BME stratégia célkitűzésére dokumentum
alábbi részlete. „A BME hagyományaira
építve fenntartja és lehetőségei szerint fejleszti idegen nyelven folyó
képzéseit. Az egyetem aktívan részt kíván venni a nemzetközi oktatási és
szakmai gyakorlatok csereprogramokban (pl. EU Socrates / Erasmus, Leonardo),
törekedik közös képzési formák létrehozására a világ vezető egyetemeivel.” Itt csak
jelezzük, hogy e projekt konzorciuma felsőoktatási tagjaival (Párizs, Rennes)
több közös képzése, csereprogramja van egyetemünknek. A megvalósítás
során szerzett tapasztalatok és kapcsolatok reményt adnak arra, hogy ezen
tevékenység a Leonardo program keretein belül és kívül is folytathatóvá és
finanszírozhatóvá válik, és a külföldi szakmai gyakorlatok, egyéb programok
lehetőséget egyre több hallgató veheti igénybe. A disszeminációs tevékenység
közben megismerjük az EU országok gyakorlatát (egyes intézményekben már minden
hallgatónak kötelezően kell külföldi tanulmányt, vagy szakmai gyakorlatot
folytatnia). Végezetül
megemlítendő, hogy az egységesedő Európa alapvető érdeke a világméretű
versenyben a több kultúrában járatos, magasan képzett szakemberek számának
növelése. E tényt az általános európai nyilatkozatok mellett bizonyítja az
utóbbi időben megélénkült tevékenység az EU műszaki felsőoktatása
fejlesztésére (pl. gondolatok, viták az Európai Műszaki Egyetem témában). |
3.4. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK, MEGJEGYZÉSEK, ÉSZREVÉTELEK
|
Ehelyütt intézményeink, és hallgatóink nevében
szeretnénk megköszönni az EU, a Magyar Nemzeti Leonardo Iroda támogatását.
Egyben jelezzük, hogy az itt ismertetett projekthez hasonlóan a többi,
jelenleg végrehajtási stádiumban levő, projektjeinknél is örömmel vennénk egy esetleges kiegészítő
támogatást (hivatkozással arra is, hogy az érthető korlátos pénzügyi
lehetőségek miatt, pályázataink általában csökkentett költségvetéssel
kerültek elfogadásra). |