A Budapesti Mûszaki Egyetemen 1996. szeptemberében megindult az un. szendvics jellegû képzés, melyben a Gépészmérnöki Kar a Környezettechnika-menedzsment modul oktatásával vesz részt. A képzést lényegében a DUNAFERR Rt. és a BME között megkötött együttmûködési szerzõdés kezdeményezte, melynek anyagi támogatásához a francia kormány és egy PHARE projekt is hozzájárul. A szendvics képzés ipari hátterû mérnökképzés, melyben a hallgatók a képzési idõ mintegy felét ipari üzemben töltik. Az ilyen jellegû mérnökképzést az Európai Közösség több országában alkalmazzák, a hazai oktatást a közel 200 éves múltra visszatekintõ francia CNAM tapasztalatainak figyelembevételével szerveztük meg, az 5 éves okleveles képzés két utolsó tanévében. A képzés tehát az elsõ három tanév közös gépészmérnöki alapképzésére épül.
* A képzésben résztvevõk
az egyetem hallgatói és egyúttal egy ipari vállalat
munkatársai, kiegészítõ ösztöndíjjal.
* A 11 hónapos tanév felét az egyetemen, másik
felét ipari üzemben töltik a hallgatók.
* Minden hallgató munkáját egy egyetemi és
egy ipari tutor (konzulens) segíti, irányítja.
* A képzés ipari szakasza alatt az adott vállalathoz
kapcsolódó feladatokat oldanak meg a hallgatók.
* A képzésben jelentõs helyet kapnak a menedzsment
és a kommunikációs ismeretek, valamint további
nyelvi képzés.
* A képzés igen nagy mértékben hozzájárulhat
a részvevõ hallgatók biztos elhelyezkedéséhez,
a külföldi tapasztalatok szerint is.
Úgy véljük, hogy a szendvics jellegû képzés jelentõs mértékben hozzájárulhat egy új típusú, gyakorlatra orientált mérnökképzési forma hazai meghonosításához, s egyben új oktatási módszerek kialakításához és bevezetéséhez.
A képzés célja a hallgatók felkészítése a környezetvédelmi követelmények érvényesítésére (a tervezés, a beruházás, a kivitelezés és az üzemeltetés során), valamint az üzemekben és a közigazgatásban jelentkezõ különféle környezetvédelmi feladatok ellátására, különösen környezetvédelmi mérésekkel, környezetvédelmi hatásvizsgálattal, környezetvédelmi auditálással, kárelhárítással valamint anyag-, energia- és hulladékmérleg készítésével összefüggõ feladatok irányítására, szervezésére és végrehajtására, továbbá a menedzseri ismeretek elsajátítására és alkalmazására a termelés, a kereskedelem és fejlesztés területén. Alapvetõen fontos a környezetvédelmi problémák megoldására való fokozott elhivatottság és készség kialakítása, beleértve a környezetvédelem társadalmi vetületeinek kezelését is. A célokból következõen a hallgatók a képzéssel a következõ részterületeken kapnak mélyreható ismereteket: - levegõtisztaság védelem - víztisztaság védelem - hulladékkezelés - zajvédelem - környezetvédelmi mérések - menedzsment - környezetvédelmi hatásvizsgálat - a környezetvédelem államigazgatási, jogi, gazdasági és társadalmi kérdései.
Az oktatott tananyag elsajátításával
a hallgatók megismerkednek:
* a bioszféra szennyezõdésének fogalmával
és a szennyezõdéseknek az élõ- és
az élettelen világra, valamint a klímára gyakorolt
hatásával,
* a keletkezõ és a kibocsátott szennyezõk mennyiségének
csökkentési (minimalizálási) lehetõségeivel,
módjaival,
* a kibocsátott szennyezõk lokális és globális
terjedésének módjaival és folyamataival (diszperzió,
eloszlás, hígulás, koncentrálódás,
átalakulás),
* a környezetvédelem jogi és igazgatási eszközeivel
és feladataival, társadalmi-politikai összefüggéseivel,
a technika, a technológia értékelésének
módszereivel,
* mindazokkal a menedzseri ismeretekkel, melyek lehetõvé
teszik, hogy mérnöki tudásukra alapozva sikeresen tudjanak
feladatokat megoldani a termelés, a kereskedelem, a marketing és
a finanszírozás területén. A hallgatók
a két tanév alatt tehát mintegy 8-9 hónapot
töltenek egy vállalatnál (1998. március elejétõl
ill. 1999. március elejétõl 4-4.5 hónapot),
mely lehetõséget ad az adott vállalat szinte teljes
körû megismerésére. Az elsõ idõszakban
meg kell ismerkedniük a vállalat környezetvédelmi
problémáival és ezekhez kapcsolódó,
de a menedzseri ismeretek alkalmazását is igénylõ
mérnöki feladatot oldanak meg egy egyetemi és egy ipari
tutor felügyeletével, együttmûködve a cég
szakembereivel (esetleg egy mérnöki kollektíva tagjaként).
A 10. félévben diplomatervet készítenek a hallgatók,
ugyancsak a vállalat problémáihoz kapcsolódva.
Természetesen a vállalat részérõl lehetõség
van arra, hogy bizonyos kiegészítõ ismeretek elsajátítását
kérje a hallgatóktól (pl. nyelvismeret ill. tanulás,
egyéb, a vállalatnak fontos ismeretek, stb.). A hallgató
és a vállalat ezekrõl szerzõdésben állapodnak
meg, melynek elõkészítését az egyetem
segíti. Ebben a két fél értelemszerûen
megállapodik az egyetem elvégzése utáni alkalmazás
feltételeiben is.
A képzés jellegébõl következõen némileg módosítottuk a tanév szerkezetét is, melynek lényege, hogy mindkét tanév februárjában intenzív oktatási szakaszokat iktattunk be. A képzés tantervét tájékoztatásul mellékeljük. A képzésben a BME három karának több tanszéke, az ELTE számos oktatója és a Környezetvédelmi Fõfelügyelõség ill. a felügyelõségek munkatársai vesznek részt. A tananyagban lehetõségeinkhez mérten szeretnénk kielégíteni különleges vállalati igényeket is, melyek - véleményünk szerint - elsõsorban a környezetvédelmi tantárgyakban jelentkezhetnek. Tájékoztatásul mellékelten megadjuk néhány tantárgy rövid tematikáját, melyeknek a vállalat igényeivel való kiegészítésében készek vagyunk az együttmûködésre.
A szendvics képzés természetesen elõnyöket és hátrányokat rejt magában valamennyi érintett fél (hallgató, vállalat és egyetem) számára. A teljességre való törekvés nélkül a következõkben - véleményünk alapján - felsorolunk néhányat ezen elõnyök és hátrányok közül.
A hallgató számára elõnyös, hogy valós mérnöki feladatok megoldásával gyakorlati mérnöki munkára jobban felkészítõ oktatásban vehet részt, mely eredményesebb tanulmányi munkára is serkentheti. Elhelyezkedési és késõbbi munkahelyi elõmeneteli lehetõségei is növekednek, s nem elhanyagolhatóak a képzés alatti anyagi elõnyök sem. Hátrányosak számára a szokatlan körülmények és munkafeltételek, az egyetemi környezetbõl való kiszakadás és a nagyobb terhelés, valamint nem megfelelõ elõkészítés esetén látszólagos feladatok megoldása, ami a gyakorlati mérnöki munkából való kiábránduláshoz vezethet.
A vállalat számára elõnyös, hogy munkakapcsolat alapján választhat a helyi problémákat már ismerõ, elkötelezett munkatársat, ezzel csökkenthetõ a beilleszkedéshez, a tájékozódáshoz szükséges idõ. Nem elhanyagolható az sem, hogy a képzésen keresztül az egyetem szellemi kapacitását jobban bekapcsolhatja gyakorlati problémái megoldásába, s egyúttal hatást gyakorolhat a mérnökképzésre. Hátrányos a járulékos munkaidõ, pénz és kapacitás ráfordítás, ami gondatlan elõkészítés esetén nem is térül meg.
Az egyetem számára elõnyös, hogy képzését a konkrét igények figyelembe vételével fejlesztheti, s ezzel nõhet az oktatás eredményessége, mely az egyetem társadalmi megítélésben is megmutatkozhat. Ennek következményeként erõsödhetnek ipari kapcsolatai, s járulékos - a kutatást-fejlesztést szolgáló - támogatást kaphat a vállalatoktól. Hátrányos a többlet oktatási és szervezési munka, a bonyolultabb oktatási struktúra.
Az egyetem részérõl keressük azokat a vállalatokat, akik vállalnák a részvételt a második hallgatói csoport képzésében az 1997/98. tanévtõl kezdõdõen két éven keresztül, tehát vállalnák hallgatók elhelyezését és számukra értelmes gépészmérnöki munkát tudnak biztosítani a környezetvédelem területén. A képzés jellegébõl adódóan a környezetvédelem bármely területe szóba jöhet.
Mit kérünk a vállalattól a hallgató fogadása és értelmes mérnöki feladattal való ellátása, konzultálása mellett? A hallgatóknak ösztöndíjat, munkaruhát, kedvezményes étkezést, szállást és/vagy utazási támogatást (utóbbi kettõ igény szerint). A jelenlegi képzésben résztvevõ hallgatók 15000 Ft. ösztöndíjat kapnak havonta, tehát összesen 2x11x15000 Ft.=330000 Ft. az igény hallgatónként (kivéve, ha a hallgató valamely megfontolásból erre nem tart igényt). A hallgatók vállalati feladatainak és konzulenseinek kiválasztásában, a konzulensek felkészítésében - francia partnereink bevonásával - segítséget adunk.
Budapest, 1996. november 22.
Mellékletek:
Tanterv
Tantárgyi tematikák
| Szemeszter | Tantárgy neve | kreditpont | kontakt óraszámea+gy+lab | követelmény |
| 7. | Menedzsment II. | 5 | 4+0+0 | v |
| 7. | Termelésmenedzsment | 5 | 4+0+0 | v |
| 7. | Alkalmazott áramlástan | 3 | 2+0+0.5 | v |
| 7. | Mûszaki akusztika | 3 | 2+0+0.5 | v |
| 7. | Hulladékkezelés | 2.5 | 1.5+0+0.5 | v |
| 7. | Integrált környezetvédelmi feladat | 1.5 | 0+1+0 | f |
| 8. | Ipari vállalkozások rendszer- és gazdaságtana | 5 | 4+0+0 | v |
| 8. | Levegõtisztaság-védelem | 4.5 | 3+0+1 | v |
| 8. | Víztisztaság-védelem | 2.5 | 1.5+0+0.5 | v |
| 9. | Számvitel | 4 | 2+0+0 | v |
| 9. | Jog | 3 | 2+0+0 | v |
| 9. | Környezettechnikai mérések | 3 | 0+0+2 | f |
| 9. | Környezeti jog és gazdaságtan | 2.5 | 2+0+0 | v |
| 10. | Döntéselmélet és módszertan | 4 | 2+0+0 | v |
| Szemeszter | Tantárgy neve | kreditpont | kontakt óraszámea+gy+lab | követelmény |
| 7. | Meteorológiai alapismeretek | 2.5 | 2+0+0 | f |
| 7. | Környezetföldtan | 2.5 | 2+0+0 | f |
| 7, 9. | Gyártmányok és folyamatok megbízhatósága | 4 | 2+0+0 | f |
| 7, 9. | Gyártervezés | 5 | 2+0+0 | v |
| 7, 9. | Emberi biztonságtechnika | 2.5 | 2+0+0 | v |
| 7, 9. | Gyártási és szerelési folyamatok | 5 | 2+0+0 | v |
| 7, 9. | Ipari légtechnika | 2.5 | 2+0+0 | v |
| 7, 9. | Tüzeléstechnika | 3.5 | 2+1+0 | f |
| 7, 9. | Humánökológia alapjai | 2.5 | 2+0+0 | f |
| 7, 9, 10. | Technológiai hatáselemzés (Technikaértékelés) | 2.5 | 2+0+0 | f |
| 9, 10. | Controlling | 4 | 2+0+0 | v |
| 9, 10. | Emberi erõforrás menedzsment | 3 | 3+0+0 | v |
| 9, 10. | Minõség és megbízhatóság | 5 | 4+0+0 | v |
| 9, 10. | Információs menedzsment | 5 | 4+0+0 | v |
| 9, 10. | Projekt menedzsment | 4 | 2+0+0 | v |
| 9, 10. | Innováció menedzsment | 5 | 4+0+0 | v |
| 9, 10. | Marketing | 5 | 4+0+0 | v |
| 9, 10. | Technológiai változások menedzselése | 2.5 | 2+0+0 | v |
| 9, 10. | Zajvédelem | 2.5 | 2+0+0 | f |
| 9, 10. | Numerikus áramlástan | 2.5 | 2+0+0 | f |
| 9, 10. | Környezetvédelmi gépészeti berendezések | 2.5 | 2+0+0 | f |
| 9, 10. | Környezetorientált anyag- és energiagazdálkodás | 3.5 | 2+1+0 | f |
| 9, 10. | Nukleáris környezetvédelem (a) | 3.5 | 3+0+0 | f |
| 9, 10. | Nukleáris környezetvédelem (b) | 3.5 | 3+0+0 | f |
| 9, 10. |
Hulladékok hasznosítása, ártalmatlanítása |
2.5 | 2+0+0 | f |
| 9, 10. | Környezettechnikai mérések | 3 | 0+0+2 | f |
A hang fogalma, a hullám természetének és a közeg áramlás sajátosságának bemutatása. Lineáris akusztikai közelítés, hangsebesség, homogén akusztikai hullámegyenlet és megoldásai. Hangspektrum, keskeny-, oktáv- és tercsávos felbontás. Akusztikai hasonlóság. Hangforrások. Energetikai viszonyok az akusztikában. Akusztikai mennyiségek szintes írásmódja. Az akusztikai impedanciák. Hangterjedés szabad térben, pont- és vonalszerû hangforrások távoltéri közelítései. Hangterjedés csatornában. Akusztikai rezonátorok. Hangterjedés közeghatáron keresztül. Egyszerû és összetett falak hanggátlása. Határolt terek akusztikai viszonyai. A zajvédelem alapelvei. A testhang és forrásai, lesugárzási viszonyok vizsgálata. Mechanikus hajtómûvek zaja, villamos gépek zaja. Áramlási jelenségek által okozott zajok és csökkentésük. Termikus eredetû zajok, égészaj. Zajcsökkentési módszerek szabad térben elhelyezett hangforrások esetén. A zaj terjedésének megakadályozása csatornában, elnyelésen és visszaverõdésen alapuló csillapítókkal. Határolt terek zajvédelmi problémái. Az egyéni zajvédelem eszközei. Aktív zajcsökkentés. Lakó és pihenõ környezet, ipartelepek és a közlekedés zajvédelmi kérdései. A zaj hatása az emberi szervezetre. Szubjektív akusztikai mérõszámok. Zajvédelmi határértékek. Akusztikai illetve zajvédelmi mérések, hangtér zajvédelmi minõsítése (önálló feladat), labor és mûszer bemutató.
Légszennyezések keletkezése és forrásai. Emisszió csökkentésének módszerei. Gáznemû szennyezõk leválasztásának módszerei: abszorpció, adszorpció, reakciótechnika és a membrántechnika alkalmazása, elméleti alapjaik. Különféle komponensek leválasztása (pl. kéndioxid, nitrogén oxidok, illékony komponensek, VOC, halogénezett komponensek, higanygõzök, stb.). A berendezések szerkezeti kialakítása. Konkrét alkalmazások bemutatása, összehasonlításuk, értékelésük. Szerves komponensek katalitikus és nem katalitikus elégetése. Biológiai módszerek alkalmazása. Hulladékégetõk füstgázának tisztítása. Porszemcse dinamika, süllyedési sebesség, porszemcse pálya számítás. Szedimentálás. A portartalmú gázok tisztításának alapjai, a szûréselmélet alapjai. Ipari szûrõk, száraz és nedves leválasztók, mosók. Portalanító rendszerek csoportosítása, fõbb jellemzõik, mûködésük. A villamos porleválasztók felépítése, mûködése, üzemeltetése.
Vízellátás, vízbázisok, vízbázisok szennyezõdése és védelme, víztárolók. Ivóvíz és ipari víz nyerése, tisztítása és berendezései. Vízellátó rendszerek. A hálózat kialakítása, épületek vízellátása. Szennyvízelvezetés épületben és közterületen, ennek környezetvédelmi problémái. Nagykonyhák, mosodák, uszodák, egészségügyi létesítmények vízellátása, vízelvezetése. Szennyvizek fajtái. Szennyvízgyûjtõ rendszerek. Szennyvizek szennyezõ anyagai, azok mérési módja (szerves és szervetlen szennyezõ anyagok, mérgezõ szennyezõk, BOI, KOI). Települési szennyvizek tisztításának általános sémája. A tisztítás költségei. Fizikai szennyvíztisztítás és berendezései. Kémiai szennyvíztisztítás. Biológiai szennyvíztisztítás: aerob és anaerob folyamatok. Nitrifikálás és denitrifikálás. Csepegtetõtestes technológia. Eleveniszapos tisztítási technológia. Levegõztetõk és hatásosságuk. Reaktor megoldások. Többlépcsõs tisztítás. Kémiai és biológiai tisztítás összekapcsolása. Szennyvizek fertõtlenítése. Szennyvíztisztítók felépítése, üzemeltetése. A membrántechnika alkalmazása a szennyvíztisztításban. Az iszapkezelés jelentõsége, célja. Iszapsûrítés, kondicionálás és stabilizálás. Az iszapok víztelenítése, fertõtlenítése, szárítása, égetése. Iszapok hasznosítása, végsõ elhelyezése.
A hulladékok keletkezése, osztályozása, fõbb jellemzõik, káros hatásuk az emberi egészségre és a természeti környezetre. A kommunális és a termelési hulladékok fõbb jellemzõi, keletkezésük, gyûjtésük, szállításuk, feldolgozásuk, elhelyezésük, ártalmatlanításuk. Vegyi hulladékok kezelése és ártalmatlanítása. Radioaktív hulladékok keletkezése, típusai, ártalmatlanítása. Egészségügyi hulladékok kezelése. Veszélyes hulladékok kezelése. Regionális hulladékkezelés. Hulladékgazdálkodás. Hasznosítható hulladékok csoportosítása és kezelése. A hulladékkezelõ gépek és berendezések üzemeltetése. Hulladékégetõ berendezések. Egyéb ártalmatlanítási módszerek. Hulladéktelepek csurgalékvizeinek gyûjtése, feldolgozása, a membrántechnika alkalmazása. Folyékony hulladékok elszikkasztása, hatása a talajvízre. Veszélyes folyékony hulladékok besajtolása kimerült szénhidrogén tárolóba. Hulladék elhelyezéssel kombinált rekultiváció. Hulladékmentes, hulladékszegény technológiák.
Szemcseméret eloszlás és szemcseméret analízis. Szûrõpapír ellenállásának mérése. Porszûrõ üzemeltetése, portalanítási hatásosságának és nyomásesésének mérése. Ciklon/ciklontelep-, zsákos szûrõ-, és szövetszûrõ üzemeltetése, ellenállásának és porleválasztási hatásosságának mérése. Pormérõ szonda alkalmazása. Szennyezés terjedés az atmoszférában. Kéndioxid leválasztás mérése, szelektív leválasztás. Ammónia emisszió csökkentés. Kazánemisszió vizsgálata, gázemisszió mérõrendszer. Diesel-motor és benzinmotor emisszió mérése. Levegõ összetétel vizsgálata. Ipari véggázok tisztítása. Szennyvizek KOI és BOI értékének mérése, olajtartalom mérés. Vákuum-dobszûrõ üzemeltetése, vizsgálata. Ioncserés víztisztítás. Vegyszeres szennyvíz tisztítás (fáziselválasztással). Biológiai eleveniszapos aerob szerves anyag lebontás. Anaerob biológia szennyvíz tisztítás. Nitrogén és foszfor eltávolítás. Ivóvíz tisztítás (ammónia, nitrit, nitrát, vas, mangán és gáz eltávolítás). Iszapkezelés, víztelenítés. Veszélyes hulladék vizsgálata, minõsítése, kezelése, ártalmatlanítás. Atomerõmûvi radioaktív hulladékoldatok gamma-spektrometriás mérése. Hangforrás hangteljesítmény-szintjének meghatározása szabad- és zengõtérben. Radiális ventilátor kisugárzott hangteljesítmény-szintjének meghatározása. Tetszõleges hangtér zajvédelmi minõsítése. Zajvédõ tokozás beiktatási veszteségének mérése.
A környezetföldtan témakörei, az információszerzés sajátosságai. Környezetföldtani auditálás megtervezése és végrehajtása. Helyszíni környezetanalitikai vizsgálatok és korlátaik. Környezetföldtani folyamatok, anyagtározódási jelenségek. Szennyezõ anyag migrációja, diffúziója. A talajvízzel együtt mozgó oldott szennyezõdés szorpciós fékezése. A felszín alatti régió tulajdonságai és folyamatai, modellezése. A felszín alatti víz védelme: a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz védelme. Hulladékelhelyezés, terület-kiválasztás és területminõsítés. A csurgalékvíz. Rekultiváció. Ipari területek rehabilitációja. Felszín alatti régió környezeti állapotának értékelése, szennyezõdésének elhárítása, ennek lehetõségei, tervezése és korlátai.