Dr. Forgó Sándor — Dr. Hauser Zoltán — Koczka Ferenc
Multimédia-műhely Az Eszterházy Tanárképző Főiskola Oktatástechnológiai és informatikai tanszékén
Abstract
Multimedia Workshop at Eszterhazy Karoly Teachers' Training College
Our department at Eszterhazy Karoly Teachers' Training College has been working on developing media for education for years. At first we made traditional school equipment e.g. films, slides with voices. Due to the evolution of electrical technology we began working on video. With the help of new video technologies teachers can produce a new generation of videos which meet the demands of local and regional television stations.
The spreading of digital technology made it possible to use traditional and electronic pictures and voices at the same time. It opens a new way of developing different school equipment.
We began to transfer the traditional methods to computer-based educational programs and we try to find new methods for using computers in education. In our opinion multimedia programs will play a very important role in the teaching and learning process.
We believe that teachers will be able to create such programs on their own provided they have simple tools. Last year we started a course in which we wanted to see whether we were right or not. We would like to make you acquainted with the experience and results of that course.
We are going to speak about: the conditions of the participation in the course, the aim of the training, the main topics of the course (planning and programming), pedagogical and psychological bases in multimedia applications, what kind of hardware and software we use. the global experience.
Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola oktatástechnológiai és informatikai tanszéke két évtizede média-műhelyként működik. Kezdetben hagyományos információhordozókat, (hangfelvételeket hangosított diasorozatokat és keskenyfilmeket) készítettünk. Az elektronika fejlődése révén hamarosan elterjedt a videózás is. A videózás professzionalizálódása következtében olyan felvételek készítésére nyílik lehetőség, amelyek a regionális és helyi televíziózás igényeit is kielégítik.
A hagyományos médiaproduktumok képezik a multimédia prezentációk bemeneti információját. A digitális technika elterjedésével új lehetőség nyílott, mind a hagyományos állókép- és hang, mind pedig az elektronikus képek együttes megjelenítésére.
Az oktatástechnológia tantárgy – többek között – az oktatásban alkalmazott kommunikációs- és informatikai eszközök felhasználásának megtanítását tűzte ki célul. A számítógépek, elterjedésével megjelentek az informatikai alkalmazások. Ám az informatikai alkalmazók a számítógépes tudás mellet nem sajátították el az információhordozók ismérveit, amelyeket viszont, a hagyományos oktatástechnológia tantárgy keretében részletesen tanítottunk. A hagyományos információhordozókról szóló ismereteket ötvözzük a számítógépes oktatóprogramokkal. Szerencsésnek látszott a „Multimédia alkalmazások..." két féléves kurzus elindítása, ahol az első félévben médiaismeret, médiatervezéssel foglakozunk, míg a második félévben az informatikai fejlesztéssel egy konkrét tananyagon keresztül.
Az új eszköz alkalmazásának egyik legfőbb erényét a multimédia lehetőségekben látjuk, s munkánkban ez foglalja el a központi szerepet. Az előadásban a hallgatók körében a múlt évben indított „Multimédia alkalmazások tervezése és kivitelezése" c. kurzus tapasztalatairól beszélünk, az alábbiak szerint:
A hallgatók közüli merítési lehetőség a kurzus hardverigénye miatt erősen korlátozott. Bár a kurzusra nyilvános jelentkezési lehetőség van, egyre inkább elterjedőben van az elképzelés, hogy meghívásos alapon történjen a felvétel. Azaz olyan hallgatókat tudunk fogadni akik a multimédiafejlesztéshez elengedhetetlen személyiségjegyekkel rendelkeznek. (Tervező, előrelátó képesség, vizuális komplexitás, kreativitás, esztétikai igényes kivitelezés képessége, önállóság, a tervezésben szakirodalom használatában, a fejlesztő szoftverben rejlő kreativitás kibontásában.)
Jó szűrési lehetőségnek mutatkozik a legalább két féléves informatikai és egy féléves oktatástechnológiai-pedagógiai előképzettség során mutatott tanórai ill. gyakorlati tevékenység. Az informatikai és oktatástechnológiai jegyek önmagukban nem mérvadóak. Súlyozottan esik latba a szabadon választható tanegységekből kapott érdemjegy, ill. a gyakorlatokon mutatott affinitás.
Időpont | Tantárgy | Szint mérések | Produktumok | |
1. | 1. v. 2. félév | Informatika alapképzés | gyakorlati jegy | operációs rendszer ismerete, szövegszerkesztés |
2. | 3. 4. 5. 6. félév | Szabadon választható informatikai
tanegységek
|
gyakorlati jegy | szövegformázás, kép-és kiadványok szerkesztések |
2 | 5. v. 6. félév | Oktatástechnológia
|
gyakorlati jegy | állókép készítés, inzert kép készítés, foto-felvételtechnika |
Ismerjék meg a hallgatók az információs társadalom egyik legnépszerűbb médiumának az elkészítési technológiáját, és annak pedagógiai, média-didaktikai alapelveit. A hallgatók legyenek képesek számítógépen alapuló multimédia alkalmazások, oktatócsomagok fejlesztésére, ismerjék készítés fázisait és technológiáját.
A 60 órás képzés ezen részében egy önálló multimédia alkalmazás elkészítése (valamelyik választott szaktárgyból) a cél. A dolgozat beadása mágneses adathordozón, valamint írásos formában történik. Az utóbbinak tartalmaznia kell a témaválasztás indoklását, a média-kiválasztást, a tananyagelemzést, a forgatókönyvet és a kipróbálás eredményeit is.
A gyakorlati jegy megszerzésének a feltételei: (2 félév gyakorlati óra). Első félévben: szinopszis és forgatókönyv készítés szabadon választott témából. Második félévben: önálló multimédia alkalmazás elkészítése
Bevezetés a multimédia fogalomkörébe (érzékelés, médium, ember-gép kommunikáció). A multimédiumok alkalmazási területei (oktatás, kreativitás, információcsere, termelés, szórakozás). A multimédiumok alkalmazási struktúrái (lineáris és elágazásos rendszerek).
A multimédia megjelenési formái (szöveg, kép, hang-zene, animáció, mozgó kép, adatbázis, parancs). Az interaktivitás fogalmai (akció, reakció, interakció).
Médiaismeret. Az audio–vizuális közlések: a képi közlés (pont, vonal sík, tér, tömeg, perspektíva színek és hanghatások formanyelve, montázs és a képsor építés szabályai,) a hang alapvető jellemzői, alkalmazása számítógépes háttér esetén.
A programozott oktatás pedagógiai pszichológiai ergonómiai alapjai. A multimédiumok alkalmazási struktúrái. A lineáris prezentáció, számítógépes enciklopédiák, oktató és vizsgáztató rendszerek, valóságszimuláció, a multimédia egyéb alkalmazásai, integrált rendszer-szolgáltatások. A technológiára és a számítógépes tanulásra alapozott tanulás ismérvei (TBT, és CBT rendszerek).
Információhordozók tervezésének és fejlesztésének alapjai. Az auditív és vizuális információhordozók tervezésének és kivitelezésének folyamata. Az alkalmazás forgatókönyvének tartalmi és formai kérdései, gyakorlati alkalmazások.
A Windows (Win95) operációs rendszer, különös tekintettel a multimédia alkalmazásokra.
A multimédia alkalmazások készítésének alapjai. Az alkalmazás készítésének módja.
Rendszerkörnyezet (hardver és szoftver feltételek). Információcsere a felhasználó és a számítógép között (közlés, bevitel, interakció);
Képek bevitele a számítógépbe, alapvető képszerkesztési és előkészítési eljárások. PhotoCD felhasználása. Hangfelvételek bevitele a számítógépbe. Modellezés. Szerkesztés: alapvető szerkesztési eljárások, effektek. Az elkészült alkalmazások CD lemezre írása.
A fejlesztések elkészültekor a hallgatók nyilvános bemutató keretében adnak számot munkájukról, ahol az értékelést közösen végezzük. Az értékelési szempontok az alábbiak:
NAGY TIBOR: Magyarország halai és horgászatuk
Multimédia programom az országunkban leggyakrabban fogható halfajokat dolgozza fel. A fajok ismertetése magában foglalja a halak biológiai jellemzőit, élőhelyeit, kapási szokásait...stb. Ismertetésre kerülnek a horgászatban alkalmazható csalik és különböző módszerek. A program hypertext rendszeru, a kiemelt szavakra kattintva képeket, hangos szöveget, video bejátszást vagy egyéb új információt kaphatunk.
A programfejlesztés során tervezem hazai horgászvizeink bemutatását is, amelyre manapság igen nagy igény mutatkozik a magyar horgászok, üdülni vágyó magyarok és külföldiek körében egyaránt.
FARKAS LÁSZLÓ – MIKLÓSVÁRI JÁNOS: Eger mint borvidék
Mivel Eger története szorosan összekapcsolódik a bor történetével, ezért választottuk az egri borvidék bemutatását multimédiánk témájaként. Nemcsak az egri borvidék bemutatását vállaltuk fel, hanem érintjük a szőlészet és borászat általános kérdéseit is. A multimédia használója reményeink szerint Eger városához is közelebb kerül. Igyekeztünk kerülni az unalmas szakmai részleteket, közérthető és érdekes formába önteni közlendőnket, mivel ez nem szakembereknek készült, hanem a téma iránt érdeklődőknek.
PETROZSÉNYI NÓRA – BLISZKÓ VIKTOR – SZUCS SOLYMOSI PÉTER: A mai magyar képzőművészet
Multimédia projectünk az iskolai művészeti oktatásban régóta meglévő hiányt hivatott pótolni. Az órákon a művészet történetét vizsgálva a tanárok ritkán jutnak el az oktatásban a XX. század művészeti műfajaiig, és a kiállítótermekben látható alkotások megtekintése után az azokat létrehozó áramlatokig, és a készítés módjáig. Ezeket a kérdéseket válaszolja meg a program 7 műfaj 35 alkotójának művein keresztül.
A project szerkezete alapvetően a műfajok tagozódására épül, amelyek szerves kapcsolódását és egymásból való építkezését is bemutatja. Fő menüpontok: grafika, szobrászat, egyéb téralakítási törekvések, festészet, fotó egyéb fotografikus eljárással készült képek, a művészet határterületei.
Minden ágban bemutatjuk a műfaj mai prominens képviselőit, életrajzukkal, munkájukkal együtt. A tanuló számára esetleg ismeretlen fogalmakat külön szócikkekben magyarázzuk. Munkánk célja a szórakoztatva, érdekesen tanítás.
BALATON TAMÁS – BEZÁK TIBOR: Az atomerőművek